Davos 2024: négy dolog, amire érdemes figyelni az elit találkozó kapcsán
Idén bővült a globális prioritások listája a világ üzleti, politikai és társadalmi elitjét tömörítő Világgazdasági Fórumon, amelyet a svájci Davosban rendeznek meg január 16-a és 18-a között.
Több mint 2800 résztvevő, a Föld legbefolyásosabb politikai, gazdasági és tudományos szereplői vesznek részt az eseményen. Az akadémikusok, a művészek és a nemzetközi szervezetek vezetői mellett több mint 60 állam- és kormányfő, köztük Isaac Herzog izraeli elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is a svájci városba érkezett, hogy nyilvános és zárt ajtók mögött, immáron 58. alkalommal vitázzon az aktuális globális kihívásokról.
Az összejövetel többnyire nagyra törő ambíciókról szól (gondoljunk csak az üzleti innovációra, a béketeremtés és a biztonsági együttműködés céljaira vagy az egészségügyi ellátás életet megváltoztató fejlesztésére), és a legkülönbözőbb területek és iparágak döntéshozóinak add helyszínt és lehetőséget a kapcsolatteremtésre.
A fórumot a kritikusok rendszeresen a gazdagok és a szegények közötti tátongó szakadék jelképeként is emlegetik: a svájci szocialista fiatalok a minap gyűlést szerveztek, amelyen a fórumot bírálták, és a résztvevőkről a következőképpen vélekedtek: „ők a leggazdagabbak és a leghatalmasabbak, akik felelősek a mai háborúkért és válságokért”.
„Davos könnyen kigúnyolható. De a jelenlegi időkben nehéz összehozni az embereket, hogy egy teremben beszélgessenek a közös globális kérdésekről, és a személyes beszélgetések értéke nagyon is valós, amint azt a COVID-19 világjárvány megmutatta” – írta Bronwen Maddox, a Chatham House agytröszt igazgatója egy e-mailben.
De nézzük, milyen témákra érdemes figyelni az éves davosi találkozón:
Zűrös Közel-Kelet
Bár Davos általában nagyban gondolkodik, a regionális konfliktusok hosszú árnyékot vethetnek – mint egy évvel ezelőtt az ukrajnai háború, ami arra késztette a szervezőket, hogy kizárjanak minden orosz delegációt.
Idén ezen a helyen két újabb háborús jelenség kapott helyet. Izrael három hónapja tartó háborúja a Hamász ellen a Gázai övezetben, valamint az amerikai és brit légicsapások a jemeni húszi fegyveresek ellen, akik Izrael Gáza elleni háborúja miatt tiltakozva rakétákkal támadták a vörös-tengeri hajózási útvonalakat.
Herzog, az izraeli elnök, akinek munkája inkább ceremoniális jellegű, akárcsak Benjamin Netanjahu miniszterelnöké, csütörtökön részt vesz a davosi ülésen, ahol aznap jelen lesz Katar, Jordánia és Libanon miniszterelnöke is.
Kedden mindössze félórát kap a „Gázai övezetről szóló humanitárius tájékoztató”.
Mi lesz a mesterséges intelligenciával?
Az eseményhez közeledve a Világgazdasági Fórum ezúttal is kiadta a Globális Kockázati Jelentését (Global Risk Report), amely alapján rövid távon nem más, mint a mesterséges intelligencia jelenti a legnagyobb veszélyt az emberiségre nézve. Tagadhatatlan, hogy Davosban egyre nagyobb figyelem övezi a mesterséges intelligencia kérdését, amelyet a gazdaság és a társadalom hajtóerejének tartanak. A téma mintegy 30 különálló ülést kap.
Az OpenAI ChatGPT több mint egy évvel ezelőtti bemutatkozása és az azóta megjelent riválisok nagyobb nyilvánosság elé állították a mesterséges intelligencia erejét, ígéretét és előjeleit. (A ChatGPT egy chatbotprototípus, amely mesterséges intelligencia segítségével képes megérteni a természetes emberi nyelvet, és írott szöveget generál. Egyelőre a bétaverziója érhető el, bár az is korlátozottan, ugyanis a sok felhasználótól rendszerint túlterhelődik a rendszer.) Az OpenAI vezetője, a cég felődését támogató Sam Altman a Microsoft felsővezetőivel együtt érkezik Davosba.
Az olyan témák, mint a mesterséges intelligencia az oktatásban, a technológia átláthatósága, etikája és a kreativitásra gyakorolt hatása mind mind a menü része – a davosi sétány úszik az új technológiára utaló reklámokban és kijelzőkben.
A fórum szervezői nemrégiben arra figyelmeztettek, hogy a mesterséges intelligencia által generált félretájékoztatás – például szintetikus tartalmak létrehozása révén – jelentette fenyegetés a világ legnagyobb rövid távú veszélye.
És elsorvadnak a demokráciák?
A fórum szervezői szerint idén olyan országokban tartanak majd választásokat, amelyek lakossága összesen 4,2 milliárd fő, és ezek közül több eredmény vitatott lesznek. (Kevesen kételkednek abban, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök újabb mandátumot kap.)
Mindez az új hidegháborúról szóló beszédek, a diktatúrák – vagy legalábbis autokráciák – és a demokratikus országok közötti szakadék növekedésének hátterében történik.
Li Csiang kínai miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden egymás után mondanak beszédet, kiemelve ezt az ellentétet. Joe Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan később a nap folyamán szólal majd fel.
Emmanuel Macron francia elnök és Antony Blinken amerikai külügyminiszter, valamint Argentína új elnöke, Javier Milei szerdán tartják meg beszédeiket. A liberális Milei már bejelentette, hogy a kormányzati munkaerő leépítését tervezi.
A davosi folyosókon máris arról szóltak a hírek, hogy Donald Trump korábbi amerikai elnök – aki hivatali ideje alatt kétszer is ellátogatott Davosba – a novemberi választások eredményét követően jövő ilyenkor újra beiktatásra kerülhet.
Biden egykor rendszeres résztvevője volt Davosnak, de elnökként nem vett részt rajta.
Újra megpróbálja megmenteni a bolygót
A Davosban megfogalmazott nagyra törő tervek és remények közül az utóbbi időben az éghajlatváltozás elleni küzdelem kreatív és ígéretes módszereinek keresése kapott a legnagyobb hangsúlyt.
Idén sincs ez másképp: a világ vezető klímatudósai ebben a hónapban arról adtak jelentéseket, hogy a globális átlaghőmérséklet tavaly meghaladta a rekordokat, ami megnövelte a sürgősség szintjét.
John Kerry, aki lemond Biden klímatanácsadói tisztségéről, részt vesz egy panelbeszélgetésen egy olyan, az Egyesült Államok által támogatott kezdeményezésről, amelynek célja, hogy a magánszektort bevonja az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák fejlesztésébe.
A Chatham House munkatársa, Maddox szerint az ENSZ múlt hónapban Dubaiban tartott klímakonferenciáján elfogadott, a fosszilis tüzelőanyagokról való átállásra vonatkozó tervek azt jelentik, hogy az éghajlatváltozás finanszírozása 2024-ben nagy év elé néz.
„Davos potenciálisan erőteljes kombinációja a környezetvédelem iránti aggodalomnak és a nagyhatalmú pénzügyi szakemberek jelenlétének” – mondta.
