A blokklánc segíthet az éghajlatváltozás elleni küzdelemben

A világ nem tudta megállítani a globális felmelegedést. Négy évvel a Párizsi Megállapodás aláírása után a legtöbb szakértő úgy véli, hogy a globális felmelegedés meg fogja haladni az elfogadott küszöbértékeket, és katasztrofális következményekkel fog járni. A világ nemcsak éghajlati válsággal néz szembe, hanem éghajlat-irányítási válsággal is: tudjuk, hogy mit kell tennünk az éghajlatváltozás megállításához, de még nem tudjuk, hogyan fogjuk elérni.

Nyilvánvaló, hogy új mechanizmusokra van szükség. A Blokklánc egy olyan technológia, amelyben megvan a potenciál az éghajlatváltozással kapcsolatos globális együttműködés fellendítésére. A Blokklánc egy adatszerkezet, amely kriptográfiailag összekapcsolt blokkok sorozataként tárolja az információkat, amit egyidejűleg osztanak szét a hálózat összes résztvevője között. A blokkláncon tárolt információk nem hamisíthatók.

A Blokklánc technológia építőköveit képezi az úgynevezett decentralizált autonóm szervezeteknek, amelyeket nemzeti szinten potenciális alternatív irányítási mechanizmusokként tárgyaltak (és kritizáltak). De egy ilyen decentralizált szervezet előnyei nemzetközi szinten sokkal jelentősebbek lennének.

Képzeljünk el egy decentralizált éghajlati szervezetet, amely blokkláncon alapul, és amelyben államok, vállalatok és egyének vesznek részt, és interakciójukat úgynevezett okosszerződések segítik elő. Ezek a szerződések számítógépes kód-darabkák, amelyek a blokklánc tetején futnak. Egy közös token – nevezzük greencoin-nak – lehetővé teszi az államok éghajlati kötelezettségvállalásainak összekapcsolását a transznacionális éghajlati kezdeményezések virágzó ökoszisztémájával és egyéni éghajlati fellépésekkel.

Egy ilyen szervezet elősegítené, hogy a világ összefogjon az éghajlatváltozás ellen háromféle módon:

1. Az átláthatóság növelése

Az éghajlatváltozás elleni összehangolt fellépés jobb tájékoztatást igényel. Fontos feladat annak biztosítása, hogy az érdekelt felek ne kérjenek szén-dioxid-kreditet ugyanazon szén-dioxid-kiegyenlítő tevékenységért. Ilyen tevékenységek például, hogy két vállalat ne fizessen ugyanazon erdő elültetéséért.

Az ilyen dupla elszámolás elkerülése érdekében hozták létre a szén-dioxid kreditek nyilvánosan megosztott digitális könyvét, amellyel jelenleg a Csendes-óceáni Közösség nemzetei kísérleteznek. Ez költséghatékonyabb megoldást kínálna, mint a jelenlegi szén-dioxid kreditek tranzakcióit irányító központi ügynökség.

Egy másik (nagyobb kihívást jelentő) feladat annak ellenőrzése, hogy a szén-dioxid-kompenzációs tevékenységek ténylegesen megtörténtek-e. A Blokklánc technológia olyan információs csatornákkal kombinálva, mint például a ‘dolgok internete – internet of things’ eszközei új információforrásokat aknázhat ki.

Eközben az okosszerződések hatékony módszert kínálnak a kritikus feladatok jutalmazására, mint például a kibocsátáscsökkentés és az adaptálási intézkedések igazolása helyi szinten.

2. A kötelezettségvállalások végrehajtása

Az éghajlatváltozás elleni küzdelem olyan terület, amely tele van nem teljesített ígéretekkel. Gondolj csak bele Donald Trump amerikai elnök azon döntésére, hogy kilép a Párizsi Megállapodásból. Más országokban aggodalomra ad okot, hogy a COVID-19 világjárvány meghiúsítja a kormány éghajlattal kapcsolatos kötelezettségvállalásaik teljesítése érdekében tett erőfeszítéseit.

Az okosszerződések révén a blokklánc technológia enyhítheti a visszaesés kockázatát, feltéve, hogy az államok kötelezettségvállalásaikat pénzügyileg alátámasszák. Ha az államok nem teljesítik a kibocsátáscsökkentési célkitűzéseiket, akkor a letétet elveszítik és azt greencoin-ként szétosztanák azok között, akik csökkentették a szén-dioxid-kibocsátást, például fák ültetésével vagy más éghajlati intézkedések révén.

A kötelezettségvállalások hatékonyabb végrehajtása okosszerződések révén csak akkor lehetséges, ha forrásokat biztosítanak a kötelezettségvállalásokra. A végrehajtással kapcsolatos bizonytalanság kiküszöbölésének további előnye, hogy még törekvőbb éghajlati kötelezettségvállalásokat várnak azoktól, akik attól tartanak, hogy az erősebb szervek becsapják őket.

3. Növekvő ambíciók

A szokásos magatartás nem lesz elegendő a közelgő éghajlati válság kezeléséhez. Egy decentralizált éghajlati szervezet lehetővé tenné a progresszív transznacionális szervezetek számára, hogy „megvásárolják” az éghajlati átalakulást az elmaradott országokban.

Például az olyan transznacionális vállalatok, mint az Apple, Google, Walmart, ExxonMobil, BP, Shell és más cégek, kritizálták az USA döntését, hogy kilép a Párizsi Megállapodásból. Decentralizált éghajlati szervezet keretében okosszerződéseket is kidolgozhattak volna, amik kompenzációt nyújtottak volna az érintett munkavállalóknak cserébe az Egyesült Államok gazdaság szén-dioxid-mentesítésére tett ígéretért.

Ennek a megközelítésnek az előnye az lenne, hogy igényeiket átláthatóvá tennék, ami segítené a kevés hatalommal rendelkező szerveket, hogy számon kérje a vállalatokat az éghajlattal kapcsolatos ígéreteik betartására. Például a Microsoft nemrégiben bejelentette, hogy 1 milliárd dollárt áldoz arra, hogy szén-dioxid-mentes vállalkozássá váljon.

Egy decentralizált éghajlati szervezet kombinálná az erőforrásokat és egyesítené erőfeszítéseiket az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Bárki egy blokklánc hálózattal csatlakozhat a rendszerhez, ahol fák ültetésével kereshet greencoin-okat. Ez jövedelmező lenne, mivel a greencoin-nak valós értéke van – összekapcsolódnának azokkal a nemzetközi kötelezettségvállalásokkal, amelyek monetáris erőforrásokat biztosítanak.

Az emberek vásárolhatnak is greencoin-t az éghajlatváltozás elleni küzdelem támogatására. A greencoin-ok árfolyamának növelésével az emberek ösztönözve lennének, hogy több fát ültessenek. A Blokklánc technológia ideális az ilyen jellegű tranzakciók automatikus elvégzésére, feltéve, hogy megfelelő ellenőrzési rendszer van biztosítva és az ösztönző rendszer alapját képző hatékony decentralizált ellenőrzés a helyén van.

Nem csodaszer

A blokkláncon alapuló éghajlat-irányításnak tagadhatatlan elméleti előnyei vannak, de a megvalósítás jelentős akadályokba ütközne.

Noha a blokklánc biztosítja, hogy az egyszer rögzített adatok hamisíthatatlanok, kevésbé tudja azt biztosítani, hogy a blokkláncba bevitt adatok megbízhatóak legyenek. Az olyan start-upok, mint a Chainlink, az információs csatornák decentralizált hálózatát tartják a probléma megoldásának. Ám egyes alkalmazások esetében nehéz megtalálni a megfelelő megoldást.

Egy blokkláncon alapuló éghajlati szervezet lehet, hogy nem jön létre, ha kulcsfontosságú szereplők úgy döntenek, hogy nem csatlakoznak. Nagy hatalmú államok vagy vállalatok valószínűleg nem hajlandók részt venni egy olyan rendszerben, amely a be nem tartott ígéreteket azonnal átláthatóvá teszi és automatizálja a büntetés folyamatát. De amíg van lendület, szépen lassan ösztönözni lehet őket a részvételre.