Elítélték a Tornado Cash fejlesztőjét az USA-ban – ez sokkal nagyobb baj, mint gondolnád
Az Egyesült Államokban, New Yorkban a héten bűnösnek mondták ki Roman Stormot, az Ethereum-alapú, nyílt forráskódú Tornado Cash egyik fejlesztőjét. A vád: összeesküvés engedély nélküli pénzszolgáltatási tevékenység végzésére.
Az ítélet és a pénzmozgások háttere
A Tornado Cash egy kriptomixer, vagyis olyan eszköz, amely összekeveri a kriptotranzakciók nyomvonalát, így nehezebb visszakövetni a pénzmozgást. Az amerikai hatóságok szerint ezt bűnözők is használták pénzmosásra, míg Storm védelme hangsúlyozta: a kód decentralizált és nyilvános, ő pedig nem irányította, mire használják.
A helyzet ellentmondásosságát növeli, hogy a FinCEN – az amerikai pénzügyi bűnüldözésért és engedélyezésért felelős szabályozó – korábban maga nyilatkozta: az önálló tárolást lehetővé tevő eszközök, amelyek kriptovaluták segítségével közvetítik az értéket, nem minősülnek pénzátutalóknak, így nem esnek a vonatkozó szabályozás alá.
Mindez nyolc hónappal azután történt, hogy egy magát Bitcoin- és kriptovaluta-pártinak valló amerikai elnök hivatalba lépett, és miután az igazságügyi minisztérium kijelentette: nem kívánják büntetőeljárásokkal kikényszeríteni a szabályozást, illetve nem indítanak pereket a kriptomixerek ellen.
A történet így komoly képmutatást és ellentmondást mutat. Miközben az amerikai kormányzat nyilvánosan a Bitcoin és az önálló tárolás fontosságát hangsúlyozza, a gyakorlatban folytatja a magánszféra korlátozását és a kötelező ügyfél-azonosítás (KYC) kiterjesztését – például a GENIUS Act törvényen keresztül, egyelőre „csak” a stabilcoinokra.
A magánszféra iránti igény ma már önmagában gyanús a hatóságok szemében. A kriptós közösség egy része szerint a döntéshozókkal nem lehet valódi szövetséget kötni, és a jogérvényesítés útja mellett akár a polgári engedetlenség is eszköz lehet a szabadságjogok megőrzésére.
Az amerikai alkotmány biztosította jogokra hivatkozva sokan úgy vélik: nincs szükség új törvényekre vagy politikusi engedélyre a pénzügyi szabadság megőrzéséhez. Ha pedig a rendszer ennek ellenére figyelmen kívül hagyja ezeket a jogokat, akkor magát a rendszert kell figyelmen kívül hagyni.
A mostani ítéletet megelőzően az ügyészség már korábban bemutatott bizonyítékokat arról, hogy Storm több millió dollárt mozgatott Binance-en keresztül, ebből társainak is utalt, valamint offshore cégekkel és ingatlanvásárlással próbálhatta elrejteni a pénz eredetét.
Ez a rész erősíti az ügy súlyosságát, és jól kiegészíti az ítéletről szóló rész tárgyi alapját.
Magánszféra kontra állami kontroll
Bár Roman Storm ügye amerikai bíróságon zajlott, a tanulsága globális. Az adatvédelmi és magánszféra-ellenes szabályozási trendek ritkán maradnak meg egy-egy ország határain belül: ami ma az Egyesült Államokban történik, az idővel az EU-ban is megjelenhet, és közvetett hatással lehet Magyarországra is. A kriptomixerek és a tranzakciós anonimitás korlátozása már több országban napirendre került, és a döntéshozók sokszor a bűnüldözés nevében tesznek lépéseket, amelyek a digitális pénzügyi ellenőrzés irányába mutatnak.
Több iparági szereplő és jogvédő szervezet vitatja az ítélet igazságosságát. Érveik között szerepel, hogy
– az állami kommunikáció korábbi elemei (például a fejlesztői eszközök és az önőrzés megítélése) és a mostani eljárás üzenete között ellentmondás feszül;
– a nyílt forráskódú, decentralizált szoftverfejlesztés és a pénzátutalási szolgáltatás közé vont jogi egyenlőség bizonytalan határokat teremt;
– a fejlesztők felelősségének kiterjesztése a szoftver későbbi, tőlük független felhasználására „lehűtheti” (chilling effect) a magánszférát védő eszközök nyílt fejlesztését.
Ezzel szemben mások véleménye szerint a pénzmosás és a szankciók kijátszása elleni fellépés állami kötelezettség, és ha egy eszköz érdemben megkönnyíti a jogsértést, akkor indokolt a szigorúbb felelősségi mérce.
Az ügy az amerikai kriptoközösségben erős érzelmeket váltott ki, sokak szerint a jogállamiság próbája, mások szerint a szabadságjogok elleni támadás.