Elképesztő felfedezés, valami fura van egy holdkráter alatt

Egy példátlan felfedezés során tudósok egy holdkráter alatt hatalmas gránitmasszát tártak fel, amely fokozatosan hőt bocsát ki.

Nem, ez nem egy tudományos-fantasztikus film háttértörténete. A Hold vulkanikus múltja, valamint lávamezőinek és kitöréseinek története eddig is dokumentált volt, azonban a Hold túlsó oldalán lévő Compton-Belkovich kráterek alatt felfedezett, földihez hasonló vulkán újdonságnak számít.

A gránit ritkán található meg a Földön kívül, ezért felfedezése a Holdon nagy izgalmat váltott ki a tudományos közösségben.

A kutatócsoport kínai és amerikai holdszondák adatait használta fel a Holdon korábban nem látott vulkáni folyamat feltárásához. „Egy, az infravörösnél hosszabb mikrohullámú hullámhosszok megfigyelésére alkalmas műszert használtunk, amelyet a kínai Chang’E 1, és a Chang’ E 2 holdszondákkal küldtük a Holdra. Felfedeztük, hogy az egyik ilyen feltételezett vulkán, a Compton-Belkovich valósággal ragyogott a mikrohullámú hullámhosszon”– magyarázta Dr. Matt Siegler, a Planetary Science Institute kutatója.

Az adatok egy 20 kilométer széles, szilíciumban gazdag terültet fedtek fel, amelyről úgy vélik, hogy ennek az ősi vulkánnak a kalderája. Ezen a területen a hőmérséklet 10°C-kal melegebb a környezetéhez képest. A hő azonban nem a felszín alatti magmából származik, mivel a vulkán utolsó kitörése 3,5 milliárd évvel ezelőtt volt, hanem a sziklákba szorult radioaktív elemeknek köszönhető.

„Értelmezésünk szerint ez a hőáramlás a kaldera alatti, sugárzásban gazdag gránittestből származik” – mondta Dr. Siegler. „Kissé meglepődtünk, amikor erre rábukkantunk. Szerencsére a feleségem, Dr. Rita Economos geokémikus, így az ő irányításával össze tudtuk rakni a hőanomália feltételezhető geológiai okát.”

„Ez a lelet egy 50 km széles batolit; a batolit egyfajta vulkáni kőzet, amely akkor alakul ki, amikor a láva a földkéregbe emelkedik, de nem tör ki a felszínre. A kaliforniai Yosemite-ben található El Capitan és Half Dome ehhez hasonló gránitsziklák, amelyek a felszínre emelkedtek” – magyarázta Dr. Economos.

Egy ilyen nagy kiterjedésű gránitlerakódás felfedezése arra utal, hogy a Holdnak lehetnek más területei is, ahol gránit található, és esetleg a Naprendszer más részein is.

A Hold vulkanikus tevékenysége érdekfeszítő téma, amely évtizedek óta foglalkoztatja a tudósokat. A Holdon található vulkánok azonban különböznek a földiektől, ugyanis nem tör fel belőlük jelentős mennyiségű láva, hanem olyan gázokat bocsátanak ki, mint a radon és az argon.

A tudósok szerint a Hold vulkanikus tevékenysége döntő szerepet játszott a felszínének kialakulásában. A Hold felszínén látható hatalmas, sötét lávasíkságokat (tengereket) ősi vulkánkitörések alakították ki, amelyek a holdfelszín mintegy 16%-át fedik le, főként a Földről látható oldalon.

A hőt kibocsátó gránittömeg felfedezése új dimenziót ad a Hold vulkanikus aktivitásának megértéséhez, bepillantást enged a Hold dinamikus múltjába, és új utakat nyit meg a holdgeológia tanulmányozásához. Ez a felfedezés felveti annak lehetőségét is, hogy hasonló geológiai jellemzőket találjunk más égitesteken, tovább bővítve az univerzummal kapcsolatos ismereteinket.

A Hold vulkanikus tevékenységének behatóbb megismerése a jövőbeli holdmissziókra is hatással lesz, mivel geológiájának megértése segíthet az űrhajók megfelelő leszállóhelyeinek és a holdbázisok potenciális erőforrásainak azonosításában. Ahogy tovább folytatódik a Hold és más égitestek felfedezése, minden új ismeret egy lépéssel közelebb visz minket naprendszerünk rejtélyeinek megfejtéséhez.