Fidelity, Goldman Sachs is bitcoin ETF-et listázna: miért nem örülünk a hírnek?

  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

A világ vezető eszközkezelője, a Fidelity Investments és a befektetési bank Goldman Sachs is beadta az amerikai tőzsdefelügyeletnek (SEC) egy-egy bitcoin tőzsdei értékpapír (ETF) listázási kérelmét.

Elemzők szerint egy amerikai bitcoin ETF indulás felérne a világ vezető hatalmának és teljhatalmú pénzpiacának  jóváhagyásával a bitcoinra és a többi alternatív digitális eszközökre. Ahogy a magasabb szintű validációra a 2017-es felfutás idején a CME és CBOE kezdetleges bitcoin termékei már megmutatták az irányt.

Ugyanakkor e prominensebb pénzpiaci szerepkör a ‘korlátlan emelkedési potenciál’ és az ‘asszimmetrikus befektetési eszköz’ érvek végét is jelenthetik, hiszen a bitcoin integrált részévé válik a hagyományos uralkodó pénzügyi rendszernek és a nagypénz által jegybanki hitelpénzből shortolható pénzügyi termékek szintjére degradálódik.

Közgazdasági érvek mentén haladva mindenesetre van értelme a bitcoin ETF-eknek, hiszen az magasabb likviditást hozna az azonnali kereskedési piacokra, magasabb legitimitással és elfogadottsággal járna, akkurátusabb bitcoin árfelfedezéssel, árstabilitással és lassan kisimuló volatilitással (vagy legalább ritkábbá válnának az 5-10%-ot meghaladó hirtelen napi mozgások).

Pénzpiaci elfogadottság helyett mindennapi elfogadottságot

A mélyebb fokú betagozódása a Bitcoinnak a mainstream pénzpiacokra magasabb kockázatokat is magával hoz. A Bitcoin megítélését és elfogadottságát – azt a nagybetűs Narratívát – elsősorban a billió dollárokat kezelő pénzpiaci szereplők fogják meghatározni, melyhez csatlakozik a technokrata-nagyvállalati klientúra. Végső soron ezek a szereplők egy adott kormány törvényei és szabályai szerint kell működjenek, tehát politikájukban és stratégiájukban nem lesznek képesek a Bitcoin eredettörténetével és fundamentális értékeivel azonosulni (amit ha követnének felérne a pusztulásukkal), hacsak a színfalak mögött nem váltott már intenzívebbre az Állam – mint a gazdasági és társadalmi rendszer fenntartójának és lassan az egyetemes emberi fejlődés kerékkötőjének – térvesztése a technokrata nagyvállalatok, milliárdosok és a vízfejű pénzpiaci szereplők kárára.

A Bitcoin és a bitcoin egy köztes szereplőket kiiktató univerzális és érdek- illetve bizalomminimalizált tranzakciós adatbázis / fizetési hálózat / értékőrző / fizetőeszköz. Satoshi Nakamoto mikor megálmodta a Bitcoint, egy globális, cenzúrázhatatlan és irányíthatatlan eszközt adott az emberek kezébe, aminek fejlődéstörténete indult a garázskóder kriptográfusoktól át az átlagkisbefektetőn, majd eljut a következő években a nagyvállalati – pénzpiaci elfogadottság szintjére, és végül(?) azon túlnőve a jegybanki adaptációban teljesedik ki és válik a bolygónk értékstandardjává.

Mindezen fejlődési szakaszok ellenére a Bitcoin alapvetően az individuum eszköze az egy vagy több szinttel magasabban álló szervezeti entitások (értsd sarki boltod, bankod, kormányod stb.) elleni rezisztenciára, velük (és egymás között) való együttműködésre és velük szembeni érdekérvényesítésre. Ha kiadod ezt az eszközt a kezedből, akkor nem marad más számodra, minthogy vakon megbízz a munkáltatódban, bankodban, grayscaledben, nyugdíjpénztáradban és a kormányodban. A bitcoin ETF-eket listázó intézményeket és a világ vezető hatalmának esetleges jóváhagyását se kezeld másképp, mint egy kísérletet a Bitcoin felügyelet alá vonására.


  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.