Fontos megállapodást kötött Biden és Kína

Biden elnök a napokban megállapodást kötött Kínával a fosszilis tüzelőanyag-termelés leállításáról. Az amerikai energetikai szakértők azonban a megegyezés gazdasági és nemzetbiztonsági következményeire figyelmeztetnek.

A külügyminisztérium nemrégiben jelentette be, hogy megállapodást kötött kínai kollégáival, amelyben vállalja, hogy zöld energiaforrásokkal „gyorsítja fel a szén-, olaj- és gáztermelés helyettesítését”. A két ország, amely egyébként az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának közel feléért felelős, megállapodott abban is, hogy az energiaiparban, az iparban, az épületekben és a közlekedésben is „elmélyítik a politikai eszmecserét” a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséről.

A felek abban is megegyeztek, hogy „2030-ig kellőképpen felgyorsítják gazdaságaikban a megújuló energiaforrások elterjedését”. A szakértők azonban bírálják a megegyezést az amerikai fogyasztókra gyakorolt lehetséges hatása miatt. Azt is megjegyezték, hogy Kína eddig ritkán tartotta be a nemzetközi megállapodásokat. Mivel a világ zöldenergia-ellátási láncának nagy részét ellenőrzése alatt tartja, így az ország anyagilag is jól járna egy ilyen megállapodással.

„A megállapodás nagymértékben törekszik a haladásra – szó esik benne a megújuló energiaforrások, a szél- és napenergia megduplázásáról és megháromszorozásáról. Ezek többsége Kínában készül” – mondta Daniel Turner, a Power The Future alapítója és ügyvezető igazgatója a Fox News Digitalnak adott interjúban.

„Tehát alapvetően olyan megállapodást írnak alá, amely Kína számára garantálja a vásárlókat, a gyártási ágazatuk számára pedig szintén évtizedekig tartó bevételt garantál. Nem csoda, hogy Kína teljes mértékben pártolja ezt a megállapodást. A kötelezettségeiket azonban most is egyszerűen figyelmen kívül hagyják, ahogy minden más kötelezettséget figyelmen kívül hagynak” – tette hozzá Turner. „Ez a lépés Kína számára alapvetően az évtizedeken át tartó jólétet biztosítja ráadásul azt is garantálja, hogy Amerika megveszi a termékeiket”.

A szóban forgó megállapodásban az Egyesült Államok és Kína emellett azt is vállalta, hogy az évtized végéig egyenként öt nagyszabású szén-dioxid-leválasztási, -hasznosítási és -tárolási projektet mozdít elő. A szén-dioxid-leválasztás egy születőben lévő és drága technológia, amelynek célja, hogy felfogja az erőművek kibocsátását, mielőtt az a légkörbe kerülne, de országszerte eddig még egyetlen erőműben sem alkalmazták.

„A kínai technológiai cégek kihasználják a zöld energiával kapcsolatos céljainkat” – figyelmeztetnek a volt külügyminisztériumi tisztviselők.

A megállapodás John Kerry éghajlatvédelmi különmegbízott és Hszie Zsenhua kínai éghajlatvédelmi különmegbízott november 7-ei találkozóján született meg a kaliforniai Sunnylandsben. A találkozó nem sokkal azelőtt zajlott, hogy Biden találkozott Hszi Csin-ping kínai elnökkel San Franciscóban.

„A külügyminisztérium által felvázolt együttműködési kezdeményezések arra jók, hogy a bürokratáknak munkát, a haszonlesőknek támogatást, a helyi politikusok számára fotózási lehetőséget, a kínai befolyásszerzőknek és ipari kémeknek pedig új lehetőségeket adjanak” – mondta Marlo Lewis, a Competitive Enterprise Institute vezető munkatársa a Fox News Digitalnak.

„Ha lesz is hatása az éghajlatváltozásra, az negatív lesz, mivel az «együttműködés» közelebb viszi az Egyesült Államokat a pekingi típusú központi tervezéshez, termelési kvótákhoz és csoportgondolkodáshoz” – folytatta.

Noha az USA a világ legnagyobb olaj- és gáztermelőjeként még mindig minden jelentős iparágat mozgat a közlekedéstől és az energiától kezdve a gyártáson át az építőiparig, a kínai vállalatok jelentős teret hódítottak a zöld energia piacán.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint például Kína állítja elő a világ összes lítium-ion akkumulátorának mintegy 75%-át, amely az elektromos járművek (EV) kulcsfontosságú összetevője. Az ország büszkélkedhet a katódok 70%-os és az anódok 85%-os gyártási kapacitásával is – utóbbiak az akkumulátorok kulcsfontosságú alkatrészét képezik.

Emellett a lítium, a kobalt és a grafit feldolgozó és finomító kapacitásának több mint 50%-a is Kínában található – derült ki az IEA adataiból. Ez a három ásványi anyag a réz és a nikkel mellett létfontosságú az elektromos járművek akkumulátorai és más zöld energiát hasznosító technológiák számára. A kínai befektetési cégek az elmúlt években mohón vásárolták a részesedéseket az afrikai bányákban, hogy biztosítsák az ásványi nyersanyagtermelés feletti szilárd ellenőrzést.

Még mindig Kína ellenőrzi a világ napenergia-ellátási láncának majdnem a teljes egészét.

Noha a nyugati országok megpróbálják növelni a hazai gyártási kapacitásokat, továbbra is Kína ellenőrzi a világ napenergia-ellátási láncának majdnem a teljes egészét. Az IEA 2022. júliusi jelentése szerint Kína több mint 80%-os részesedéssel rendelkezik a napelemek valamennyi gyártási szakaszában. Kína állítja elő továbbá a napelemes termékekhez szükséges globális poliszilícium-, ingot- és ostyakészletek 95%-át.

„Miután ESG szélsőségek (köztük Larry Finkkel) a napokban Xi Jinping kínai diktátorral találkoztak, a Biden-kormányzat megerősítette elkötelezettségét Kína iránt. Ezzel olyan klímapolitikát támogat, amely gyakorlatilag tönkreteszi az amerikai energiaipart. Mindezt a zöld energia kezdeményezések érdekében teszi, amelyek Kína napelem- és akkumulátorgyártására támaszkodnak” – mondta Will Hild, a Consumers’ Research, egy érdekvédelmi csoport ügyvezető igazgatója a Fox News Digitalnak.

„A fogyasztóknak elegük van az EV-mandátumokból, a gázkészülékek betiltásából és más klímavédelmi kezdeményezésekből, amelyekkel a Biden-kormányzat továbbra is házal” – mondta. „Nyilvánvaló, hogy Biden elnöknél az éghajlati pánikkeltés továbbra is magasabb prioritást élvez, mint az amerikai fogyasztók megfizethető energiához és fogyasztási cikkekhez való hozzáférésének biztosítása. A Consumers’ Research továbbra is figyelmeztetni fog ezekre az ideológiailag vezérelt politikákra, amelyek a Kínai Kommunista Pártot segítik és ártanak az amerikai fogyasztóknak”.

A Kínai kommunista párt (CCP) által támogatott technológiai cégek készek arra, hogy készpénzre váltsák Biden klímatörvényét – figyelmeztetnek a nemzetbiztonsági szakértők.

Miközben Kína a zöld energiaellátási láncok fojtogató hatalmába kerítette a zöld energiát, hatalmas gazdaságának fenntartása érdekében masszívan bővítette a szénenergiát is. A Centre for Research on Energy and Clean Air és a Global Energy Monitor által közzétett elemzés szerint 2022-ben az ország hatalmas, 106 gigawattnyi új szénerőmű-kapacitást hagyott jóvá, ami nagyjából a 2021-ben engedélyezett mennyiség négyszerese.

Az Amerikai Földtudományi Intézet szerint a szén elégetése több szén-dioxid-kibocsátást eredményez, mint bármely más fosszilis tüzelőanyag elégetése. A szénenergiának akár kétszer akkora szén-dioxid-kibocsátása is lehet, mint a földgáznak.

A Rhodium Group szerint Kína már most is az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának mintegy 27%-áért felelős. Az ország kibocsátása háromszor akkora, mint az Egyesült Államoké, amely a világ második legnagyobb kibocsátója.

„Biden ambiciózus EV-tervei még inkább függővé tehetnek minket a kínai ellátási láncoktól” – figyelmeztetnek a szakértők.

„A Sunnylands-i megállapodás nem más, mint a kommunista Kína politikai jótétemény, amellyel megpróbálják politikailag segíteni Bident és Kerryt, és fenntartani az Amerikát sújtó klímacsalást” – mondta Steve Milloy, az Energy & Environment Legal Institute vezető jogi munkatársa a Fox News Digitalnak. „A megállapodás nem kötelezi Kínát a kibocsátás csökkentésére vagy bármi más fontos dologra”.

„Az éghajlati csalás életben tartása azonban három okból is nagyon fontos Kína számára. 1) A klímavédelmi kiadások és a klímaszabályozás árt az amerikai gazdaságnak, és segíti a kínai gazdaságot.  2) a zöld technológiára vonatkozó megbízások elmélyítik az USA függőségét Kínától az adott technológia tekintetében. 3) mindkettő veszélyezteti az USA nemzetbiztonságát és elősegíti Kína azon célját, hogy 2049-re egyedüli globális szuperhatalom legyen” – folytatta Milloy. Jason Isaac, az American Energy Institute vezérigazgatója és alapítója pedig a Fox News Digitalnak nyilatkozva azt mondta, hogy a megállapodás „nevetséges”, mivel Kína továbbra is elkötelezett a 2015-ös párizsi megállapodás mellett.

„Egyetlen ország sem tartja be a párizsi megállapodást, még Franciaország sem. A párizsi megállapodás azon a hamis feltevésen alapul, hogy a CO2, egy nyomgáz, amely a légkör 0,04%-át teszi ki, katasztrofális felmelegedést okoz” – mondta Isaac. „Ez nem így van, és ezt Kína is tudja. Ezért nőtt a szén globális fogyasztása 2022-ben 9%-kal, és Kína hetente két szénerőművet épített, hogy megfizethető és megbízható áramot termeljen.”

„Xi tudja, hogy Amerikában a hálózat összezúzódik az úgynevezett energiaátállás súlya alatt. A földgázból és szénből származó megbízható hőtermelésünk több mint 80%-a ki fog öregedni a következő két évtizedben” – tette hozzá. „A kiöregedés helyett minden eddiginél nagyobb szükségünk van az új generáció kiépítésére.”

„A jelenlegi kormányzat mégis szinte lehetetlenné teszi az új, megbízható villamosenergia-termelés kiépítését. Biden a Kína kisegítésére szánt mentőcsomagjával a külpolitikánkat a «Kína az első, Amerika az utolsó» irányba fordította.”