Gurbács Gábor: Az MNB jól járna, ha nyitna a digitális valuták felé

Mindig jó hallani, amikor Magyarország és a magyar gazdaság igazán szívügye valakinek – Gurbács Gábor Cryptofalkás interjújából pedig pontosan ez derül ki. Gábor, aki a New York-i VanEck alapkezelőnél dolgozik innovációs igazgatóként, a legfrissebb podcast epizódban olyan érdekességekről beszélt, mint egy potenciális bitcoin ETF hatásai, a szabályozószervek fontossága, illetve, hogy a Magyar Nemzeti Banknak miért lenne kifejezetten előnyösön egy digitális valuta megalkotása és a bitcoin felé nyitás.

Ki is Gurbács Gábor? Honnan jött, és hová tart?

Gurbács Gábor neve a legtöbb Olvasó számára valószínűleg nem ismeretlen (ha igen, akkor kövessétek be mindenképpen Twitteren @gaborgurbacs néven, mert nagyon érdekes elemzéseket szokott posztolni). Gábor Baranya megyéből egészen a legnagyobb amerikai egyetemekig vitte (kutatott a Harvardon és az MIT-n is). Ma a VanEck alapkezelő innovációért felelős vezetője.

A VanEck csaknem 65 milliárd dollárnyi alapot kezel, főként értékpapírokban, aranyban és különböző innovációs termékekben. (Gábor például megemlítette a podcast alatt azt is, hogy ők fejlesztették ki az egyik legnagyobb e-sport videójáték ETF-et is. Ez 1,3 milliárd dolláros kapitalizációval rendelkezik.) De foglalkoznak félvezető ETF-ekkel, illetve biotechnológiával is. A VanEck ezen felül 25 milliárdnyi aranyalapot kezel.

Külön érdekesség, hogy Gábor a bitcoinnal is igazából Magyarországon találkozott először. 2011-ben matematikai kutatásai hozták el a Műszaki Egyetemre. Már itt is jelentős szerepet kapott a bitcoin beszélgetéseiben – azóta pedig egyértelműen fő szerepben tündököl az életében a kriptopénz.

Egy potenciális bitcoin ETF előnyei

A bitcoin ETF témája is részletesen kivesézésre került a podcast epizód alatt, hiszen a VanEck már az első között szeretett volna ezekkel a tőzsdén kereskedett alapokkal foglalkozni a bitcoin esetében. Gábor szerint egyértelmű előnyei lennének ezeknek a kriptoszektorban. Az ETF-ek elsődlegesen a megbízhatóságot tudnák javítani, hiszen a segítségükkel a bankok és a legnagyobb intézmények is végre jelentősen tudnának bitcoinba fektetni. Ma ezt csak az alig szabályozott tőzsdéken tudják megtenni – ami mondjuk egy bank esetén szimplán nem opció. S bár kisebb cégek, mint pl. a Microstrategy már mutatják az utat bitcoin befektetéseikkel, azonban az igazán nagy befektetők az ETF-ek nélkül nem fognak beszállni.

A megbízhatóság mellett ráadásul a transzparenciát is növelni tudnák az ETF-ek, illetve egy stabilizáló hatást is magukkal hoznának a piacra. Mivel egyre nagyobb lenne a piaci kapitalizáció, a volatilitás is jelentősen csökkenne. Végül, de nem utolsó sorban, pedig a kereskedők adózási helyzetét is megkönnyítenék ezek, hiszen az adózás szinte automatikussá válik az ETF-ekkel. A jelenlegi helyzetben sokan azt sem tudják milyen szabályozások szerint kellene adózniuk – ha egyáltalán léteznek ezek a szabályozások.

Az MNB-nek az ország pénzügyi védelme miatt kell reagálnia a digitális valutákra

Ahogy már fentebb is említettük, Gábor rengeteget foglalkozik a magyar gazdaság helyzetével. Szerinte Magyarországnak kifejezetten érdemes lenne komolyan elkezdeni foglalkozni egy digitális valuta létrehozásával. A 10 legnagyobb nemzeti bankból 4 már most azt mondja, hogy dolgozik a projekten. Magyarország kicsi, de jól teljesítő és flexibilis országként kifejezeten előnyösen jöhetne ki belőle. Jelenleg ugyanis az amerikai és az európai nemzeti bankok is trillió dollárnyi pénzeket nyomtatnak, Magyarország viszont nem ezt a trendet követi, és muszáj lesz megvédeni az ország pénzügyét az értéktelen valutákkal szemben.

Aranyfelvásárlás terén jól teljesít az ország, azonban Gurbács Gábor szerint egy bitcoin-arany alap kombináció működhetne a legjobban számunkra. Az arany magában nem feltétlenül jó megoldás, hiszen például egy háborús helyzet kialakulása során az aranytartalékot sokkal egyszerűbben el lehet veszíteni – míg a bitcoin tartalék esetén egy 12 vagy 24 szavas jelszót a fejünkben is tudunk akár tárolni. (Vagy csak gondoljunk Venezuela és Anglia esetére, amikor az angolok a náluk tárolt aranyat nem voltak hajlandóak átadni a venezuelaiaknak.)

Az inflációval kapcsolatban még egy nagyon érdekes dolgot említett meg Gurbács Gábor a podcastben. Az amerikaiak nagy része nem igazán aggódik az infláció miatt, hiszen a népesség csaknem 50%-nak van valamilyen nyugdíj- és tőzsdepiaci befektetése. A tőzsdepiaci befektetésnél pedig nem játszik igazán nagy szerepet az infláció, hiszen a központi bankok továbbra is rengeteg pénzt nyomtatnak, ami ebbe folyik be. És hogy ez hosszú távon nem jó? Ez így van – ahogy Gurbács Gábor is mondja, bár rövid távon segít, hosszú távon az ő generációja lesz az, aki ennek megfizeti majd az árát. Neki és generációjának többi tagjának kellene biztosítani azt, hogy a produktivitás megelőzze az inflációt és a pénz nyomtatás rátáját.

„Inkább legyen egy kis szabályozás, mint hogy több millió ember károsuljon”

A kriptoszférában a szabályozás szó bizonyos körökben szitokszónak számít, hiszen a legtöbben, akik bekerülnek a közösségbe pont ez elől menekülnek: a centralizáció és az állam pénzügyek feletti kontrollja miatt. Gábor azonban nem teljesen ezen a véleményen van. Szerint a szabályozók sem akarják ellehetetleníteni az innovációt; mindössze azt szeretnék, hogy ne essen több millió ember csalások áldozatául. De természetesen a mi feladatunk, hogy a szabályozókhoz elmenjünk, és elmagyarázzuk nekik, hogy mit is jelent ez az irányzat.

Az elmúlt években ilyen téren szerinte is rengeteg fejlődés történ, még ha ez kriptoszemmel nem is tűnik elég gyorsnak. A szabályozók nyitottak – azonban a fogyasztóvédelem továbbra is prioritás, és az is fog maradni. Gurbács Gábor emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy a szabályozók helyett inkább a nagy tech cégek piacra lépése miatt kellene aggódni. Itt komoly problémákat okoznak például a magas, akár 3-5%-os díjak felszámolása, illetve, hogy a legtöbb esetben a nagy tech cégek platformjain nem a felhasználók tartják a bitcoinjaikat.

A bitcoin nem digitális arany – még

A VanEck arannyal és bitcoinnal is foglalkozik, így szinte elkerülhetetlen volt a bitcoin mint digitális arany párhuzam megemlítése. Az interjú során erre részletesen ki is tért Gábor, válaszát pedig mindenképpen érdemes meghallgatni. Szerinte jelenleg még nem digitális arany a bitcoin, hiszen sokkal kisebb a kapitalizációja. Bár számos hasonlóságot láthatunk a kettő között (véges készlet, inflációrezisztencia és az egyre növekvő korreláció a két eszköz között), azonban jelenleg a bitcoin 2/3 részt még inkább tech részvényként viselkedik, és csak 1/3-ban követi az aranyat. Ettől függetlenül sok érdekességgel bírnak még a különböző digitális aranyalapok és tokenizációs megoldások. Gábor szerint például egy V4 országok által megalkotott digitális aranyalap különösen izgalmas lehetne nem csak pénzügyi, de akár nemzetbiztonsági szempontból is.

Mindenképpen érdemes meghallgatni az egy órás podcast epizódot, amit a Cryptofalka készített Gurbács Gáborral, hiszen a fent említettek mellet még jó pár érdekességre kitérnek a beszélgetés során. Egy dolog egyértelmű: a magyaroknak és Magyarországnak tanulnia kell ezekről a témákról. Lépni addig kell, amíg ebből előnyünk származhatna.