Az ICIJ új nyomozása feltárja a kriptovaluták sötét oldalát
A kriptovaluták gyorsan terjedő használata nemcsak a pénzügyi innovációt hozta el, hanem új lehetőségeket is a szervezett bűnözés számára. Az ICIJ – magyarul az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciuma – „Coin Laundry” néven futó projektje részletesen feltárta azt a globális árnyék-pénzügyi rendszert, amelyet bűnözői hálózatok használnak a kriptovalutákon keresztüli pénzmosásra.
A nemzetközi nyomozás
Az ICIJ egy világszerte ismert, több száz nyomozó újságírót összefogó hálózat, amely korábban olyan meghatározó ügyeket tárt fel, mint a Panama Papers. Most a kriptovaluta-piac került a vizsgálat középpontjába, amelyben több mint 35 ország, közel száz újságírója vett részt. A munkában olyan rangos médiapartnerek működtek közre, mint a The New York Times, a Le Monde, a The Toronto Star vagy az Australian Financial Review.
A vizsgálat azt mutatta, hogy jelentős összegek áramlanak illegális forrásokból a legismertebb kriptotőzsdéken keresztül. A platformok között szerepelt a Binance, az OKX, a Coinbase, a Kraken, a Bybit és a Kucoin is. Az ICIJ által elemzett tranzakciók kapcsolatba hozhatóak voltak embercsempészettel, drogkereskedelemmel – köztük a fentanil online terjesztésével –, észak-koreai hackercsoportok tevékenységével, valamint orosz és kínai bűnszervezetekkel. Az oknyomozók olyan tranzakciókat is nyomon követtek, amelyek a mexikói Sinaloa drogkartelhez kötődtek.
A riport egyértelművé tette, hogy ezek a szereplők sokszor akadálytalanul használják a kriptovalutákat az illegális bevételek mozgatására.
A kriptó, mint modern pénzmosási infrastruktúra
A vizsgálatból kirajzolódik, hogy a kriptovaluták segítségével egy gyors, globálisan működő és nehezen ellenőrizhető pénzügyi rendszer jött létre. Bár a blokklánc bizonyos mértékű átláthatóságot biztosít, az anonimitást fokozó szolgáltatások, valamint az úgynevezett „kriptó-készpénz” átváltó üzletek különösen vonzóvá teszik a digitális eszközöket a bűnözők számára.
Ezeket az átváltó pontokat – ahol fiatpénzt alakítanak át kriptóra vagy fordítva – többek között Ukrajnában és Dubajban működtetik. Az ICIJ által bemutatott modell lényegében azt jelenti, hogy a bűnözők fizikai üzletekben, látszólag legális fedőtevékenység mögött mozgatják az online eszközöket. A dollárhoz kötött stabilcoinok pedig különösen kedveltek a gyors, határokon átívelő értékmozgatás miatt.
Tőzsdék és szabályozás
A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy a nagyobb kriptotőzsdék erőfeszítései sok esetben nem bizonyulnak elég hatékonynak. Bár a cégek gyakran alkalmaznak mesterséges intelligencia alapú monitorozó rendszereket, illetve együttműködnek blokklánc-elemző vállalatokkal, az ICIJ szerint a valós eredmények elmaradnak az elvárttól. Továbbá, a szabályozó hatóságok sokszor nehezen tartják a lépést egy olyan pénzügyi rendszerrel, amely a sebességre, az anonimitásra és a globális hozzáférhetőségre épül.
A médiapartnerek – köztük a CoinDesk – megkeresték a nagyobb tőzsdéket, hogy reagáljanak a vizsgálatban szereplő állításokra. Az OKX szóvivője pedig az alábbi választ közölte:
Világszerte együttműködünk a bűnüldöző szervekkel, és több szinten védekezünk az illegális tevékenységek ellen. Ez magában foglalja a szakértő megfelelőségi csapat munkáját, a saját fejlesztésű, mesterséges intelligencián alapuló megfigyelőrendszerünket és a blokklánc-elemzést. Emellett olyan partnerekkel dolgozunk együtt, mint a Chainalysis és a Beacon hálózat, hogy a gyanús tranzakciókat időben felismerjük, korlátozzuk, befagyasszuk vagy továbbítsuk a hatóságok felé.
Ez a válasz némileg ellensúlyozza az ICIJ kritikus megállapításait, és rávilágít arra, hogy a tőzsdék sem tétlenek – bár a bűnözői hálózatok gyorsaságával és kreativitásával gyakran nehéz lépést tartani.
Ha bővebben olvasnál a témában: Erre figyelj, ha nem akarsz pénzmosás áldozata lenni