Irán blokkolta a Signalt, lassan búcsút mondhatunk a magánéletünknek

Irán kormánya sorra tiltja be a számára nem kedvező alkalmazásokat az országban. Nemrégiben blokkolta a Telegram hálózatát, a WhatsApp-on keresztül már bárki üzeneteihez hozzáférhet, most pedig úgy döntött, betiltja állampolgárai talán utolsó reményét, a népszerű Signal nevű titkosított üzenetküldő alkalmazást.

Az már talán senkinek nem mond újat, hogy a digitális magánéletünk valóban egy nyitott tér mind a hirdetők, mind pedig a kormány számára. A mai világban, amikor már az állam gondolkodás nélkül, szinte egy csettintésre betekintést nyerhet üzenetváltásainkba, valóban érdemes elgondolkodni rajta, hogy privátabb alternatívákhoz folyamodjunk. Irán példájából azonban úgy tűnik, talán már az utolsó reményünket is eltemethetjük, hiszen a kormányok kedvük szerint korlátozhatják és blokkolhatják kedvelt alkalmazásainkat.

Irán már régóta szigorú állami cenzúrát alkalmaz, és számos „politikailag problémás” weboldalt, köztük a Telegramot is blokkolta. A Signal üzenetküldő alkalmazáson pedig valószínűleg azért akadt meg a figyelme, mivel más programhoz hasonlóan, a Signal nem gyűjt adatokat a felhasználókról, ezzel együtt pedig a titkosított üzenetküldést is biztosítja. Az alkalmazás azután lett felkapott, miután a WhatsApp fejlesztői bejelentették, hogy gyengítenek az adatvédelmi funkciókon. Ez pedig nagy port kavart a felhasználók körében, akik a Signal, megbízhatóbbnak tűnő alkalmazáshoz fordultak.

A kormány úgy érezte, kicsúszott kezei közül az irányítás, így a Signal alkalmazást „bűnügyi tartalmakra” hivatkozva blokkolta. A napokban rengeteg iráni felhasználó tett jelentést a problémáról, mivel a Signal teljesen el lett távolítva a Cafe Bazaar, valamint a Myket helyi alkalmazásboltokból. Ez természetesen az alkalmazásnak sem kedvez, és tweetjében biztosította hűséges felhasználóit, hogy meg fogja oldani a patthelyzetet, és ki fogja kerülni az ország cenzúráját.

Cenzúra a köbön

2019 óta Irán kormányának számos polgári tüntetéssel kellett szembenéznie az amerikai szankciók, a kormányzati korrupció, az üzemanyag áremelkedése, valamint a később megjelent koronavírus-világjárvány közepette. A problémák megjelenésekor rengeteg közösségi média bejegyzés azt sugározta a világnak, hogy az iráni hatóságok gondolkodás nélkül megölik a felháborodott tüntetőket. Ezt követően a kedélyek csillapítása érdekében a kormány úgy döntött, néhány napra betiltja az internet használatát az országban. Azóta az iráni állampolgárok körében a cenzúra és a korlátozások szinte már mindennapos problémává váltak. A többség számára egyáltalán nem újdonság az sem, hogy az iráni kormány – eltiporva a magánélet jogát – bizony hozzáfér az alkalmazásokhoz, a bennük levő adatokhoz és üzenetváltásokhoz.

Ugandában, amikor a kormány az elnökválasztás idejére betiltotta az internet használatát, sokan fordultak az úgynevezett virtuális magánhálózatokhoz (VPN) a korlátozások kikerülésére. Az iráni lakosok is előszeretettel használják ezt a fajta megoldást, viszont a kormány magánélettel szembemenő intézkedései továbbra is aggodalomra adnak okot.

Az iráni hatóság jelenleg blokkolja a Twittert, a Facebookot és a Youtube-ot is. Mint ahogy azt már említettük, az egyre népszerűbb Telegram sem maradt ki a buliból, melynek használta az ország internetes sávszélességének 60%-át tette ki. Így az internetes szolgáltatók is komoly problémákkal nézhetnek szembe.

Alex Gladstein, az Emberi Jogok Alapítványának munkatársa elmondta, hogy az Egyesült Államokban a Black Lives Matter tüntetések alatt a Signalhoz hasonló titkosított adatvédelmi eszközöket használtak a „rendőrség felügyeletének kikerülése érdekében.” Véleménye szerint a Signal betiltása egy demokratikus országban jelentős problémákhoz vezethet. Amir Rashidi, az internetes biztonság és adatvédelmi jogok kutatója szerint a Signal blokkolása a kormány félelmének tudható be. Mindenesetre, a kormány által folytatott politika valóban szembe megy az alapvető emberi jogok védelmével, így nem lenne meglepő, ha a korlátozások további tüntetésekhez vezetnének.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük