Irán és a kripto: több milliárdnyi tranzakció a nemzetközi szankciók árnyékában
A kriptovaluták 2025-re nemcsak a pénzügyi innováció eszközei lettek, hanem egyre hangsúlyosabb szerepet kaptak a geopolitikai és biztonságpolitikai kockázatokban is. Egy friss elemzés szerint több, nemzetközi szankciók alatt álló állam – köztük Irán – tudatosan használja a blokklánc-alapú pénzmozgásokat a korlátozások megkerülésére és kapcsolt hálózatainak finanszírozására.
Irán kriptós tevékenysége a számok tükrében
A Chainalysis becslése alapján Irán Iszlám Forradalmi Gárdájához (IRGC) köthető szereplők 2025-ben legalább 2 milliárd dollár értékű, azonosítható kriptovalutás tranzakciót bonyolítottak le. Ezek célja elsősorban a pénzügyi szankciók megkerülését segítő pénzügyi hálózatok fenntartása, valamint ehhez kapcsolódó bűnözői tevékenységek támogatása volt. A kutatócég hangsúlyozza, hogy az összeg valószínűleg alábecsült, mivel kizárólag az amerikai szankciós listák alapján azonosítható forgalmat tartalmazza.
A jelentés külön kitér arra is, hogy Irán regionális proxycsoportjai és terrorszervezetként nyilvántartott entitásai – például a Hezbollah, a Hamász vagy a jemeni húszik – szintén egyre gyakrabban használnak digitális eszközöket pénzek mozgatására és készpénzzé alakítására.
Mi áll az illegális kriptoforgalom növekedése mögött?
Globális szinten 2025-ben ugrásszerűen nőtt a jogellenes kriptós tranzakciók volumene. A Chainalysis adatai szerint az ilyen forgalom legalább 154 milliárd dollárt tett ki, ami 162 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A tendencia egyik fő oka, hogy a szankciókkal sújtott államok és hálózataik alternatív pénzügyi csatornákat keresnek, miután a hagyományos bankrendszerhez való hozzáférésük jelentősen beszűkült.
Fontos ugyanakkor, hogy az illegális tranzakciók aránya továbbra is alacsony a teljes kriptogazdasághoz mérten, ám a kockázatok összetettebbé és nehezebben kezelhetővé váltak.
Érdemes külön kiemelni a stabilcoinok szerepét is, amelyek egyre nagyobb arányban jelennek meg ezekben a tranzakciókban. Ennek egyik oka, hogy több stabilcoin árfolyamát a dollárhoz kötik, így ezek az eszközök az illegális tevékenységek finanszírozásában kvázi készpénzként használhatók.
A jelentés adatai alapján 2025-re a stabilcoinok váltak az illegális kriptós tranzakciókban leggyakrabban használt eszköztípussá, a forgalom döntő részét adva. Ennek egyik oka, hogy az elmúlt években látványosan bővült a stabilcoinok köre és elérhetősége: egyre több kibocsátó, egyre több láncon és egyre több szolgáltatónál teszi őket hozzáférhetővé. Emiatt a szereplők könnyebben találnak olyan, széles körben elfogadott stabilcoint, amelyet gyorsan lehet mozgatni és más eszközökre vagy készpénzre váltani.
Orosz és észak-koreai minták
A jelentés szerint 2025-ben Oroszország adta a szankcionált szereplőkhöz köthető, a láncon követhető aktivitás legnagyobb része. Ebben szerepet játszott egy rubelhez kötött token, az A7A5 megjelenése is, amelyhez a Chainalysis szerint összesen legalább 93 milliárd dollárnyi, láncon kimutatható tranzakciós forgalom kapcsolódott. Észak-Korea ezzel szemben elsősorban kibertámadások révén jutott forrásokhoz: a DPRK-hoz köthető hackercsoportok mintegy 2 milliárd dollárnyi kriptoeszközt tulajdonítottak el, egyre kifinomultabb módszerekkel.
Kínai pénzmosó hálózatok és az erőszakos bűnözés
A közös pont ezekben a mintázatokban, hogy a kriptoeszközök gyors, határokon átívelő átutalást tesznek lehetővé, miközben a szereplők igyekeznek a nyomokat több lépésben elrejteni. A kockázatkezelést nehezíti, hogy a pénzmozgások gyakran több szolgáltatón és közvetítőn haladnak át, így a láncon látható jelek értelmezése is összetettebb.
Új elemként jelennek meg a kínai pénzmosó hálózatok, amelyek 2025-re professzionális, „szolgáltatásként” kínált pénzmosási megoldásokat építettek ki. Ezek a struktúrák nemcsak csalásokat és átveréseket támogatnak, hanem szankciók kijátszását, terrorfinanszírozást és ellopott kriptoeszközök tisztára mosását is. A Chainalysis arra is figyelmeztet, hogy egyre erősebb kapcsolat figyelhető meg a digitális pénzek és az erőszakos bűncselekmények – például az emberkereskedelem – között, ami új kihívások elé állítja a szabályozókat és a piac szereplőit.

