Itt az újabb bomba: 1.5 milliárd Facebook felhasználó személyes adata szivároghatott ki

Több mint 1.5 milliárd Facebook-felhasználó privát adatait kezdték el értékesíteni egy népszerű hackeléssel kapcsolatos fórumon. Ez az eddigi legnagyobb és legjelentősebb Facebook adatszivárgás. A friss hír látszólag nem függ össze egy korábbi 2021-es Facebook adatszivárgással, ami 533 millió felhasználót érintett. Szintén, látszólag nincs kapcsolat a Facebook piszkos üzelmeit kiszivárogtató hír, se a WhatsApp, Facebook és Instagram akadozása között.

Amit tudni:

• Hackerek 1.5 milliárd Facebook felhasználó adatait kínálják megvételre.
• Az adatok tartalmazzák a név, e-mail, telefonszám, hely, nem mellett a felhasználói azonosítót.
• Az adatbázis hitelesnek tűnik, nem korábbi adatszivárgás vagy hack újracsomagolása.
• Az adatokkal adathalász és fiókátvételi támadásokat lehet kezdeményezni.
• Az értékesítésre kínált adatok állítólag 2021-esek.

A hirdetés egyébként már 2021 szeptember vége óta fenn van egy ismert hackerfórumon, amiben a feladó azt állítja, hogy több, mint 1.5 milliárd Facebook felhasználó személyes adatainak jutott a birtokába. Az egyik kommentelő szerint 5000 dollárt kérnek 1 millió Facebook felhasználói fiók adataiért.

Korábbi adatszivárgással kikerült adatokkal összevetve az új adatbázisban nem találni egyezést. Az eladó állítása szerint négy éve működő adatgyűjtő csoportot képvisel, hozzátéve, hogy ez idő alatt több mint 18 000 ügyfélük volt.

A hirdetésfeladó állítja, hogy az adatokat gyűjtéssel szerezték, sem mint hackkel vagy egyes felhasználók fiókjainak megtámadásával. Az angolul web scraping-nek nevezett folyamat alatt a webes adatok kinyerését vagy gyűjtését nevezik nyilvánosan elérhető adatok hozzéférésével, és azok listákba és adatbázisokba rendezésével.

Bár technikailag egyetlen fiók sem került veszélybe, írja a Privacy Affairs, ez kevés vigaszt nyújt azoknak, akiknek adatai internetes marketingszakemberek vagy kiberbűnözők kezébe kerül.

A marketingesek felhasználhatják ezeket az adatokat, hogy kéretlen reklámokkal bombázzanak személyeket vagy – lévén az adatbázis nagységét – egy komplett ország lakosságát.

Még aggasztóbb, hogy telefonszámok, tartózkodási hely és a felhasználók teljes neve is szerepel az adatok között.