A jegybanki függetlenség színháza: mit mutat a Fed és az MNB példája?

Cikk meghallgatása

00:00 00:00

A jegybanki függetlenség a modern gazdaság egyik legfontosabb intézménye, melynek célja a fékek és ellensúlyok rendszerének működtetése. A mögöttes logika egyszerű: ha a politikusok közvetlenül irányíthatják a kamatokat és a pénzkínálatot, könnyen kihasználhatják a monetáris politikát is – éppen ezért célja a jegybanknak egy független, monetáris intézményi korlát fenntartása, ami akár az amerikai Federal Reserve, vagy a Magyar Nemzeti Bank esetében is megkérdőjelezhető.

Az amerikai jegybank története rávilágít, hogy a függetlenség nem elszigeteltséget jelent, hanem állandó egyensúlykeresést a kormányzati politika, az infláció, az államadósság és a pénzügyi stabilitás között. Na de mi a helyzet Magyarországon?

Hol húzódik a határ a kormányzati politikában?

Scott Bessent, amerikai pénzügyminiszter nemrégiben arról beszélt, hogy a jegybanknak ki kellene bővítenie a külföldi jegybankok számára fenntartott keretet, ami jelenleg 60 milliárd dollár. Ennek értelmében Japán többek között extra mennyiségű amerikai dollárhoz juthatna hozzá, ami fedezetül szolgálna az amerikai állampapírok mögött, majd ezt a dollármennyiséget átválthatná japán jenre anélkül, hogy nagy mennyiségben hozzá kellene nyúlni a tartalékaikhoz.

A konstrukció azért érdekes, mert egyszerre érinti a dollár likviditását, a jen árfolyamát és az amerikai állampapírpiacot is. Bessent kénytelen volt reagálni több újságírói kérdésre is, ugyanis többek között a Wall Street Journal újságírója, Nick Timiraos szerint ezzel a lépéssel a jegybank függetlensége csorbulna, hiszen egy politikai célt szolgál.

A FIMA, vagyis a külföldi keret eredetileg azzal a céllal lett létrehozva, hogy ha egy külföldi jegybanknak átmenetileg dollárra van szüksége, amerikai állampapírjai fedezete mellett hozzájusson. Nem arra találták ki, hogy az amerikai kormány közvetve segítsen finanszírozni egy másik ország devizapiaci beavatkozását – ezt kifogásolta többek között Timiraos is.

Sosem szakadt el teljesen a függetlenségtől a jegybank

Az amerikai jegybank függetlenségének a megkérdőjelezése 1951-ig nyúlik vissza: a második világháború alatt ugyanis a Fed direkt alacsonyan tartotta az állampapírok hozamát, ezzel segítve a háborús államadósság finanszírozását.

A világháborúk hatásáról többek között az inflációra és az aranystandardra nemrégiben írtunk.

1951-ben azonban ezt a megállapodást visszavonta a jegybank, a Treasuryvel való együttműködés ugyanakkor nem szűnt meg. Visszaállt a kamatpolitika függetlensége, azonban az aktív egyeztetés fennmaradt, ez pedig mára több kérdést is felvet.

A Federal Reserve tehát nem egy állam az államban: elnökét és kormányzóit az amerikai elnök jelöli ki, a szenátorok pedig jóváhagyják, miközben a monetáris politikát a Kongresszus által meghatározott mandátum keretei között kell megvalósítani.

Kevin Warsh, mint legfrissebb Fed-elnök, 2026 májusa óta tölti be pozícióját, elsődleges céljai között pedig az árstabilitás (2%-os inflációs cél) és a maximális foglalkoztatottság állnak.

Mi a helyzet Magyarországon?

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) papíron hasonló függetlenséggel bír, mint a legtöbb jegybank: a jegybanktörvény szerint sem az MNB, sem szerveinek tagjai nem fogadhatnak el utasítást a kormánytól.

A gyakorlat azonban különösen érdekes egy kis, nyitott gazdaságban, ahol a költségvetési politika, az árfolyam és a monetáris politika sokkal szorosabban összefügg. Az MNB jelenlegi elnöke, Varga Mihály korábban 2018 és 2024 között pénzügyminiszter, azt megelőzően pedig hosszú időn át kormánypárti politikus volt.

Ez önmagában még nem enged részrehajlásra következtetni, ugyanakkor jól mutatja, hogy a jogi függetlenség és a tényleges intézményi autonómia két külön kérdés.

Magyarország méretéből adódóan nem teszi lehetetlenné a független jegybankot – ellenkezőleg, a külső finanszírozástól és a forint megítélésétől való nagyobb függőség miatt azonban még fontosabb lenne. A valódi próba nem az, hogy az MNB együttműködik-e a kormánnyal, hanem az, hogy képes-e akkor is nemet mondani neki, amikor az árstabilitás ezt követeli.

Jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak. Részletes jogi információ

Költs kriptóból közvetlenül a Kraken Krak Mastercarddal!

MI A TEENDŐD?
  1. Regisztrálj a Krakenre a linkünkkel.
  2. Igényeld meg ingyenesen a Krak Cardot.
  3. Add hozzá Apple Payhez vagy Google Payhez.
  4. Vásárolj közvetlenül Kraken egyenlegedről akár 400+ kripto- és fiat eszközzel.
  5. Élvezd a 2% cashback-et a vásárlások után, havi vagy éves kártyadíj nélkül!
Készen állsz a mindennapi kriptós fizetésre?

Krak Card igénylése

Értékelés

logo