Így tette tönkre a világháború az aranystandardot, és szabadult el a gazdaság
Cikk meghallgatása
Az arany évezredek óta az emberiség és a társadalom biztonsági fokmérője: az egyetlen eszköz, amely több ezer éve is a világ legértékesebb eszközei között volt és várhatóan több ezer év múlva is köztük lesz annak ellenére, hogy a gazdaság állapota megkívánja a pénzügyi rendszerek változását. Legyen szó akár a világháborúkról, az olajválságról vagy a nagy gazdasági válságokról, az aranystandard volt az, amely konstans biztonságot teremtett globális szinten.
Bár az aranystandard már bő 50 éve megszűnt, a nagy gazdaságok a 19. század végétől kezdve az aranyhoz rögzítették devizáikat, ezzel kiszámíthatóvá téve a nemzetközi kereskedelmet, fékezve a pénzkínálatot és az inflációt. A világháborúk azonban olyan finanszírozási igényt teremtettek, ahol a szabályok útban voltak – és ennek isszuk meg a levét most.
A háború ára: amikor az állam nem törődött az arannyal
1914-ben még a világ jelentős része aranystandardon működött. A rendszer lényege egyszerű volt: az egyes országok valutáinak értékét meghatározott mennyiségű aranyhoz kötötték, a bankjegyek pedig elvileg aranyra válthatók voltak. Ez a mechanizmus egyben korlátot is jelentett az államok számára, ugyanis a pénzkínálatot nem lehetett tetszőlegesen növelni: a háború kitörésekor szinte az összes hadviselő fél felfüggesztette az aranyra vonatkozó szabad átválthatóságot.
A világháború azonban mindent felülírt. Ausztria–Magyarország, Franciaország, Németország és Oroszország felfüggesztette a bankjegyek aranyra váltását, illetve korlátozta az arany kivitelét. Nagy-Britannia és később az Egyesült Államok is olyan intézkedéseket vezetett be, amelyek a gyakorlatban korlátozták az aranystandard működését.
A háborús kiadások mértékét jól mutatja, hogy csak Nagy-Britanniában 1914 és 1918 között az állami kiadások 12-szeresükre emelkedtek, miközben az adóbevételek „csak” négyszeresükre. Ugyanez a költekezés Franciaországban 10,5 milliárd frankról (1,6 milliárd euró) 46,9 milliárd frankra (7,1 milliárd euró) emelkedett, Németországban pedig 3 milliárd márkáról (1,5 milliárd euró) 52 milliárd márkára (26 milliárd euró) ugrott.
Az első világháború csaknem lerombolta az aranystandardot.
A különbséget elsősorban hitelből és pénzkibocsátásból finanszírozták. A háború végére a német forgalomban lévő pénzmennyiség 600%-kal nőtt, míg Franciaországban 386%-kal, Nagy-Britanniában pedig 91%-kal – ez pedig természetesen mérhetetlen inflációhoz vezetett.
Megváltozott az arany szerepe
A háború után az európai országok szerették volna visszaállítani a régi pénzügyi rendet. Csakhogy a korábbi aranyparitásokhoz való visszatérés óriási deflációval és gazdasági fájdalommal járt volna. Az 1920-as brüsszeli konferencián 39 ország 86 delegáltja próbált megoldást találni. A résztvevők egyetértettek abban, hogy vissza kell térni az aranystandardhoz, és az infláció növekedését meg kell állítani.
A megoldás azonban nem a régi rendszer helyreállításával született meg, hanem az 1922-es genovai konferencián, ahol az aranydeviza-standard került bevezetésre. Ennek keretében a jegybankok nem kizárólag aranyat, hanem aranyra váltható devizákat – elsősorban dollárt és fontot – is tartalékként tarthattak. 1927-re a külföldi devizák már az európai jegybankok összes arany- és devizatartalékának 42%-át tették ki, szemben az 1913-as 12%-kal.
A klasszikus aranystandard tehát papíron visszatért, de lényegében már egy központosítottabb, jegybankok által irányított változatban. A pénz és az arany kapcsolata lazult, miközben a monetáris politika szerepe nőtt. A háború nem egyszerűen megszakította a régi rendszert: átalakította a pénzügyi hatalom szerkezetét.
Forrás: TradingView
A második világháború után megszületett a dollárkorszak
Az első világháború után létrehozott rendszer végül nem bizonyult tartósnak. A nagy gazdasági világválság, az államadósságok, a deflációs kényszer és az 1930-as évek politikai konfliktusai közepette az országok sorra hagyták el az aranystandardot. Az IMF összefoglalása szerint az 1870-es évektől működő klasszikus rendszer az első világháború kitöréséig maradt fenn, majd módosított formában tért vissza, hogy végül az 1930-as években összeomoljon.
A második világháború már egy lényegében más monetáris világban zajlott: a háború alatt világossá vált, hogy új nemzetközi pénzügyi rendszerre lesz szükség. 1944-ben Bretton Woodsban 44 ország képviselői lefektették egy új rendszer alapjait, majd létrejött az IMF és a Világbank elődje, miközben a dollár került a nemzetközi pénzügyi rendszer középpontjába.
A történet tanulsága nem az, hogy a háború tette tönkre az aranyat, hanem inkább az, hogy a rendkívüli állami kiadások rendre olyan monetáris alkalmazkodást kényszerítettek ki, amelyben a pénz korlátai fokozatosan fellazultak. Az első világháború megtörte a klasszikus aranystandardot, míg a második hozzájárult a dollárközpontú világrend megszületéséhez. Bretton Woods végül 1971-ben omlott össze, amikor Richard Nixon megszüntette a dollár aranyra válthatóságát – és elszabadult a pénzkínálat. Az amerikai gazdaságban forgó pénzmennyiség (M2) azóta 600 milliárd dollárról egészen 23 billió dollárra, vagyis 38-szorosára emelkedett.
Forrás: TradingView
Párhuzam a bitcoinnal
Az aranyhoz hasonlóan a Bitcoin kínálata sem növelhető mesterségesen, értékét pedig nem valamely központi szereplő hitelképessége adja. Egy újabb, globális jelentőségű háború, adósságválság vagy a fiat pénzrendszerbe vetett bizalom megingása akár felértékelheti az ilyen, államtól független eszközöket.
Az arany évszázadokon keresztül fizetőeszköz és tartalékeszköz volt, a Bitcoin pedig mindössze másfél évtizedes. A kérdés leginkább most az, hogy a következő történelmi töréspont képes lesz-e úgy átalakítani a pénzről alkotott gondolkodást, ahogyan azt az első és a második világháború tette, és ha igen, az milyen hatással lehet a Bitcoinra.
Költs kriptóból közvetlenül a Kraken Krak Mastercarddal!
MI A TEENDŐD?- Regisztrálj a Krakenre a linkünkkel.
- Igényeld meg ingyenesen a Krak Cardot.
- Add hozzá Apple Payhez vagy Google Payhez.
- Vásárolj közvetlenül Kraken egyenlegedről akár 400+ kripto- és fiat eszközzel.
- Élvezd a 2% cashback-et a vásárlások után, havi vagy éves kártyadíj nélkül!
