Beindul a japán pénznyomda, jönnek a többiek is majd sorban?
Az angol nevén quantitative easingként, azaz magyarul mennyiségi könnyítésként ismert kifejezés egy jegybanki monetáris politikát takar, amelyről mostanában elég sokat lehet hallani. Célja a pénzkínálat növelése és a gazdaság élénkítése. A jegybank ilyenkor értékpapírokat vásárol a piacon, például államkötvényeket, hogy több pénzt juttasson a gazdaságba. Ez általában akkor történik, amikor a kamatlábak már nagyon alacsonyak, és a hagyományos eszközök nem elegendőek a gazdasági növekedés ösztönzésére. Hatására olcsóbb lesz a hitelfelvétel és emelkedik a gazdaságban lévő pénz mennyisége. Nem kell tippelni sem, hogy mi a hátulütője – komoly inflációs kockázattal jár egy ilyen lépés.
Magyarországon 2020-ban volt utoljára ilyen, akkor több ezer milliárd forint értékben vásárolt fel a jegybank. Látható volt az inflációs hatás, hiszen a 3,5% körüli 2020-as inflációról 2021-re már 5,1% volt a pénzromlás mértéke. Így érthető azért, hogy a japán jegybank, azaz a Bank of Japan (BoJ) júniusi ülése és az ott várhatóan megbeszéltek miért lehetnek árfolyamnövelő hatással a bitcoinra.
A japán jegybank a pénznyomda újraindításán gondolkodik
A BoJ június 16-17-én esedékes monetáris politikai ülésén határozza meg a következő kamatdöntését. A pletykák szerint itt mennyiségi könnyítést jelenthetnek be. A kötvényhozamokkal kapcsolatos aggályok akkor biztosan megindítják a befektetőket a részvények és a kriptovaluták (leginkább a BTC) felé. Arthur Hayes, a BitMEX társalapítója és a Maelstrom befektetési igazgatója szerint is a japán központi bank adhatja a következő jelentős lökést a Bitcoin és más kockázati eszközök számára, ha a mennyiségi könnyítés mellett dönt.
2024 július 31-én a Bank of Japan 2024 augusztusától kezdődően negyedévente 400 milliárd jennel csökkentette az államkötvény-vásárlásokat. A mennyiségi szigorítási tervet a június 16-án esedékes ülésen tervezik értékelni, ami potenciális lehetőséget jelez a fordulatra. A BoJ tisztviselői állítólag arról tárgyalnak, hogy 2027 áprilisától kezdődően kisebb mértékben, a jelenlegi 400 milliárdról 200 milliárd jenre csökkentsék a bank kötvényvásárlásait negyedévente. A Bitcoin május 22-én 112000 dolláros történelmi csúcsra emelkedett, két nappal azután, hogy a japán kötvények 30 éves hozama 2025. május 20-án új történelmi csúcsot ért el 3,185%-kal.
A japán államkötvénypiac körüli aggodalmak arra ösztönözték az intézményeket, hogy újragondolják a Bitcoin szerepét az államcsődkockázatok elleni fedezetként a Bitwise európai kutatási vezetője, André Dragosch szerint. Mert bár nem realitás egy nemteljesítési kockázat Japán esetén, de ettől függetlenül ennek értékelése emelkedik a hozamokkal együtt. Dragosch szerint nem irreális idén egy 200 ezer dolláros BTC-árfolyamra számítani.
Az amerikai jegybank is a pénznyomda indítását fontolgatja
Az államkötvények tipikusan biztonságos eszköznek számítanak. De amikor a hozamok meredeken emelkednek, az gyakran jelzi a befektetők aggodalmát a költségvetési fenntarthatósággal és a visszafizetési kockázattal kapcsolatban. A mennyiségi könnyítés ötlete (vagy hívhatjuk pénznyomdának a gazdaság irányába) pedig elég gyorsan terjed. Jelenleg 2025-ben az amerikai jegybank, a FED egyfajta rejtett mennyiségi könnyítést folytat. Hiszen nemrégiben 43,6 milliárd dollár értékben vásárolt amerikai állampapírokat, bár hivatalosan a Fed 2022 óta mennyiségi szigorítás alkalmaz. Viszont sokan arra aszámítanak, hogy rövid időn belül indulhat az USA-ban is a mennyiségi könnyítés teljes gázzal. A mennyiségi könnyítés az infláció kockázata mellett növeli egy adott nemzeti valuta értékének csökkenését, az eszközértékek inflálódását, és csökkenti a kamatokat.