Egyre kevesebben vesznek aranyat, és a bitcoin sem nyer ezen

2026. november 04. 17:51

Cikk meghallgatása

00:00 00:00

A World Gold Council (WGC) friss jelentése szerint 2026-ban jóval kevesebb arany talál gazdára a befektetők körében, mint ahogy korábban számoltak vele, a jegybankok viszont a vártnál is többet vásárolnak. A két, egymással ellentétes irányú módosítás jól mutatja, hogy átrendeződőben van az aranypiac vásárlói köre. Az arany ára jelenleg 4057,6 dolláron áll, 2,66 százalékkal alacsonyabban, mint egy hónappal korábban.

Visszafogottabbak a lakossági vásárlók

A WGC már csak nagyjából 200 tonnás bővülést vár a befektetési keresletben 2026-ra, ami fele a korábban előre jelzett 400 tonnának. A csökkentés fő oka, hogy az év második felében érezhetően visszaesett az aranyrudak és -érmék iránti kereslet, bár a szervezet szerint ez a terület még így is viszonylag jól tartja magát.

Az arany árfolyamának alakulása az elmúlt 1 hónapban – Forrás: Tradingview

A harmadik negyedévben az aranyrudak és -érmék iránti globális kereslet éves alapon 19 százalékkal, 268 tonnára esett, ami négyéves mélypont. Az Egyesült Államokban mindössze 8 tonna fogyott, ami 2019 vége óta a leggyengébb negyedév, Indiában pedig 40 százalékos volt a visszaesés. A WGC szerint a vásárlókat az egy sávban mozgó aranyár, a tartósan magasan maradó amerikai kamatokra vonatkozó várakozások és az erősödő részvénypiacok tartották vissza.

Nem mindenhol romlott azonban a kép, hiszen Kínában az első kilenc hónapban rekordmennyiségű, 393 tonna rúd és érme kelt el, a tőzsdén kereskedett aranyalapok (ETF-ek) pedig a harmadik negyedévben rekordnak számító 31 milliárd dollárt vonzottak. A tanács ezért továbbra is a befektetési keresletet – a tőzsdén kívüli ügyleteket is beleértve – tartja az idei növekedés fő hajtóerejének. Ahogy a jelentésben fogalmaznak:

„A befektetéseket az erős globális arany-ETF-vásárlások és a fizikai befektetések ellenálló képessége támogathatja. A jegybankok valószínűleg továbbra is jelentős vásárlók maradnak.”

A jegybankok csendben vásárolnak

Miközben a magánbefektetők óvatosabbak lettek, a jegybankok a vártnál több aranyat vettek a harmadik negyedévben: 321 tonnát, 42 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Ezzel az év eleje óta vásárolt mennyiség 675 tonnára nőtt, a WGC pedig már arra számít, hogy az idei jegybanki vásárlások legalább elérik a 2025-ös szintet.

A beszerzések nagy része ugyanakkor rejtve marad. A nyilvánosan bejelentett vásárlások csak 120 tonnát tettek ki, így a tanács becslése szerint a harmadik negyedéves mennyiség mintegy 63 százalékáról nincs hivatalos adat. A legnagyobb ismert vevő Kína volt 63, illetve Lengyelország 40 tonnával.

Az árfolyam is számít. A WGC szerint 2022 harmadik negyedéve óta −0,7-es korreláció mutatható ki a jegybanki kereslet és az arany negyedéves hozama között, vagyis gyengébb teljesítmény idején a jegybankok jellemzően többet vásárolnak. Ez bizonyos támaszt adhat az árnak, a szervezet azonban figyelmeztet: az összefüggés túl ingatag ahhoz, hogy szilárd alsó határt jelentsen.

A bitcoinba vándorol a pénz?

Kézenfekvő kérdés, hogy az aranytól elforduló befektetők a bitcoint választják-e helyette. Az októberi adatok ezt egyelőre nem támasztják alá. A bitcoin 7,3 százalékos eséssel, 77 424 dolláron zárta a hónapot, az amerikai bitcoin-ETF-ekből pedig nettó 515 millió dollár áramlott ki, ami június óta az első negatív hónap volt. Hogy kik a legnagyobb intézményi tulajdonosok, arról az állami és vállalati bitcointartalékok rangsora ad képet.

A bitcoin árfolyam október elejétől – Forrás: Tradingview

Úgy tűnik tehát, hogy mindkét eszközre ugyanaz a tényező nehezedik: a kamatkörnyezet. Az amerikai jegybank október 28-án változatlanul hagyta az alapkamatot, a CME FedWatch adatai szerint azonban a piac 82,9 százalékos valószínűséggel áraz be decemberi kamatemelést. A WGC szerint a magasabb kamatok a befektetési keresletet fékezhetik, az arany elmúlt havi esése pedig a negyedik negyedévben azt is próbára teszi, valóban élénkülnek-e a jegybanki vásárlások gyengébb árak mellett.