Konkrét CBDC-tervekkel rendelkezik a Magyar Nemzeti Bank

  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

Digitális formában hívná újra életre a takarékbélyegek világát a Magyar Nemzeti Bank – hívta fel rá a figyelmet a CoinColors hazai kriptohírportál. A pénzintézet a diákokon tesztelné először az ország esetleges CBDC-projektjének működését.


Úgy néz ki, bevált a BitcoinBázis 2018-ban megvalósított akciója, amikor a Bitcoin tízéves évfordulója alkalmából 30 dollárnyi bitcoint küldtünk Matolcsy György jegybankelnöknek. A célunk akkor az volt, hogy felhívjuk az elnök úr figyelmét a feltörekvő technológiára, hogy aztán Magyarországot röpke idő alatt a Kárpát-medence Blokklánc Pannóniájává varázsolja.


Hónapok óta egyre nő a központi bankokon a nyomás a digitális jegybankpénzek kifejlesztésével kapcsolatban. Míg Kínában felismerték a kérdés geopolitikai jelentőségét, és jelentős haladást könyvelhettek el e téren a fejlesztők, a világ többi pontján nem kezelik túl nagy prioritásként a kérdést.

Hogy mélyebb betekintést nyerhessünk a jelenlegi állapotokba, a londoni székhelyű OMFIF (Official Monetary and Financial Institutions Forum) pénzügyi fórum rendezésében Jegybankok által kibocsátott digitális valuták és blokklánc – Új technológiai megoldások kutatása cím alatt egy online kerekasztal-beszélgetés valósult meg pár héttel ezelőtt.

A panelbeszélgetésen ott volt Simon Scorer, a Bank of England (BoE) vezető fintechszakembere, Thomas Moser a Svájci Nemzeti Banktól, Cees van Wijk, az ING Nederland IT-szakembere, valamint Szombati Anikó, a Magyar Nemzeti Bank digitalizációért és fintechfejlesztésért felelős ügyvezető igazgatója. A vállalati szférát Sky Guo, a Cypherium vezérigazgatója képviselte.

A beszélgetés első körében Szombati Anikó beszámolt arról, milyen konkrét tervei vannak már az MNB-nek egy esetleges CBDC elindítása kapcsán.

Mint mondta, a jegybank lépésről lépésre szeretne egy ilyen nagy volumenű rendszert megvalósítani, tesztalanyokként pedig – minden bizonnyal digitális tudatosságukra való tekintettel – a diákokat választották ki.

Három blokkláncprojektet leplezett le az MNB

Rögtön első válaszában három fontos blokkláncprojektjükről rántotta le a leplet.

  • Egy olyan, diákoknak szóló megtakarítási alkalmazást készítenek, amely kiválasztott iskolák számára elérhető. A fiatalok kvízek megválaszolásával szerezhetnek digitális érméket. Ezek gyűjthetők és egymással cserélhetők, valamint értékes jutalmakra válthatók. Ha hihetünk a jegybank augusztusi kijelentéseinek, akkor a projektben már most 2000 diák vesz részt, ha pedig sikerre vizsgázik, később a való életben is fizetni lehet majd a coinokkal.
  • Egy másik kezdeményezésük a forint 75. évfordulóját ünnepli majd, éppen ezért jövőre élesedne. Ez egy blokkláncalapú emlékérme-nyilvántartás lesz, amely különféle értéktárgyak nyilvántartásba vételére és nyomon követésére lesz használható.
  • Az évfordulóhoz kapcsolódik a harmadik programjuk is, amelyben a forint 6 betűjét kell összegyűjteniük a résztvevőknek pénzügyi tudatossággal kapcsolatos kvízek megválaszolásával. Ha ez sikerül, fizikai érmegyűjteményt kérhetnek, amelyet a korábban említett érmenyilvántartásba is bejegyezhetnek.

Szombati Anikó ezekkel kapcsolatban elmondta, miszerint szempont, hogy a magyar állami szektor példát mutasson az innovatív technológiák elfogadása kapcsán.

Nem mindenki gondolja ugyanúgy

A beszélgetők indíttatásai és céljai különfélék, a felhasználni kívánt eszközök pedig szintén sokszínűek.

Egyesek, például Svájc, a magánszektor nyomásának engedve döntöttek a CBDC-k kutatása mellett. Az Egyesült Királyság jegybankja dokumentumok szintjén már rendelkezik elképzelésekkel, egyelőre viszont csak visszajelzéseket várnak, kibocsátani nem terveznek. Magyarország célja, hogy a kezdeti, kísérleti fázis után akár a társadalom egészét bevonja az új keletű fizetési megoldások használatába.

A CBDC-k kapcsán felmerülő egyik legfontosabb szempont, hogy azokat a lakosság szintjén (kiskereskedelmi), esetleg a bankok közötti elszámolások (nagykereskedelmi) hatékonyabbá tétele érdekében tervezik-e megvalósítani. (Bár Thomas Moser szerint a blokklánc nem jelent különösebb előnyöket a bankok által jelenleg használt RTGS elszámolási rendszerrel szemben.)

A döntéshozók abban az értelemben is válaszút előtt állnak, vajon nyilvános vagy privát blokkláncban látják-e a megfelelő megoldást.

A Cypherium vezérigazgatója szerint a legvalószínűbb egy olyan forgatókönyv lenne, amelyben magának a banknak a blokklánca privát, a különféle pénzintézetek közötti átjárhatóságot pedig egy nyilvános blokklánc biztosítaná.

Ez egyszerre oldaná meg a cenzúrának való ellenállást, valamint az adatok és üzenetek akadálytalan áramlását.

A Magyar Nemzeti Bank ebben a tekintetben a privát blokkláncra és az elosztott főkönyvre szavaz. Ezzel az egyik legfontosabbnak tartott szempontjukat, az offline tranzakciók megvalósításának lehetőségét szeretnék elérhetővé tenni.

Az MNB képviselője a beszélgetés végén hangsúlyozta, miszerint a jegybankok azokon a területeken alkalmazzák majd a blokkláncokat, amelyeken a leghatékonyabbnak találják azt.

A Nemzeti Bank terveiről csaknem egy évvel azután hallhattunk, hogy Matolcsy György jegybankelnök egy eurázsiai digitális pénz létrehozását szorgalmazta a 2019-ben megszervezett Eurázsia Fórumon.

(A CoinColors alapján)


  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.