Koronavírusos betegek után Olaszország kerül lélegeztetőgépre

Úgy tűnik, hogy az olaszországi koronavírus járvány terjedése kezd lelassulni, ennek viszont óriási ára van. A második világháború óta nem volt ilyen állapotban az ország gazdasága és a helyzetet tovább súlyosbítja az, hogy az olasz kormány tegnap ismét három héttel meghosszabbította a karantént, május 3-ig. De meddig lehet lezárva egy 60 millió ország? Milyen következményei lesznek ennek? A recesszió már borítékolható, viszont azt még nem tudni, mekkora károkra lehet számítani.

Már több mint 1,5 hónapja tombol a koronavírus járvány Olaszországban. Közel 148 ezer fertőzöttet és majdnem 19 ezer elhunytat regisztráltak ezen idő alatt. Az első pácienst február 21-én azonosították Lombardiában. Ennek következtében lezártak 11 települést Milánótól nem messze, akadályt állítva a vírus terjedésének. A karantén viszont nem működött, hiszen néhány napra rá, már több beteget regisztráltak a karanténon kívül, mint belül. Március elején vörös zónává nyilvánították Lombardia, Veneto és Emilia Romagna tartományokat, mivel akkor már több ezer fertőzöttet találtak. Március 11-én a miniszterelnök, Giuseppe Conte bejelentette, hogy egész Itáliát védett területté nyilvánítja, magyarul karantén alá helyezi és azóta lényegében semmi sem változott, mindössze annyi, hogy már kétszer hosszabbították meg a zárlatot, aminek következtében vállalkozások tízezrei kerültek a csőd szélére Olaszország egész területén.

Drámain növekvő munkanélküliség, munkavállalók pénz nélkül

Az már a járvány kitörése után nyilvánvalóvá vált, hogy az ország egyik leggyümölcsözőbb iparága (a GDP 12%-át adja) a turizmus megsemmisül. Az Il Sole 24 ore napilap úgy fogalmazott, hogy “rosszabb, mint a Titanic”. Még nincsenek pontos adatok, de már most úgy tűnik, hogy több mint 40 milliárd eurós hiánnyal kell számolni csak ebben a szektorban, amely 1,5 millió munkavállalónak biztosítja a megélhetést. A magyarok által kifejezetten kedvelt Lido Di Jesolo polgármestere úgy véli, 20 ezer ember veszítheti el a munkáját, mivel a szezonnak hamarosan indulnia kellene. Ez csak egyetlen település a sok közül, melyet a földbe döngölhet a vírus miatti lezárás. A szálloda és vendéglátó egységek tulajdonosai kilátástalan helyzetbe kerültek, sokan ott tartanak, hogy a karantén feloldása után sem tudnak kinyitni.

Hasonló helyzetbe került az export ágazata is, amely most 50 milliárd euró segélyt kap. A bezárt termelő üzemek, az akadozó áruszállítás illetve az olasz termékektől való félelem padlóra vágta ezt is. Igazából már nincs olyan szektor, melyet ne érintene rendkívül súlyosan a lezárás. Feltételezések szerint legalább 20%-os munkanélküliségre lehet országos szinten számítani. Az állam megpróbál segíteni, de úgy tűnik a kezdeményezések nagy része nem működőképes. A nehéz helyzetbe került cégek alkalmazottaikat először szabadságra küldték, utána sokat elbocsátottak. Az állam ekkor azzal rukkolt elő, hogy a munkavállalók bérének 80%-át átvállalja február 23. és augusztus 31. között (cassa integrazione).

Állami segítség, ami csepp a tengerben

Több millió munkavállaló bérének kifizetését kérvényezték eddig a magánvállalatok. A probléma viszont az, hogy a kérvény elbírálása több hónapot is igénybe vehet, ami azt jelenti, hogy a dolgozók hónapokig nem jutnának pénzhez. Ezért a kormány arra kérte a cégeket, hogy előlegezzék meg a bérkifizetést és majd az állam utólag átutalja az összeget. Rengeteg vállalkozás azonban már nem rendelkezik elég likviditással, így nem tud fizetni. A problémát ekkor áthárították a bankokra, amelyeket arra kötelezett a kormány, hogy előlegezzék meg ők. A munkavállalók most a bankoknál kopogtatnak, melyek nagy része zárva és kétségbeesetten próbálnak némi pénzhez jutni.

Az egyéni vállalkozók sem jártak jobban. Mivel sokan lassan két hónapja nem dolgoznak, bevételük sincs. Az állam úgy döntött, hogy számukra 600 eurós támogatás nyújt. Négy és fél millió kérelem érkezett be az illetékes szervhez (INPS). Azt ígérték, hogy a megigényelt összeg még húsvét előtt megérkezik a számlákra. Ehhez képest tegnap megváltoztatták a támogatás benyújtásához szükséges követelményeket és az utalást 400 ezer ember esetében felfüggesztették. Családok tízezrei kerültek kilátástalan helyzetbe. Főleg Dél-Olaszországban több élelmiszerboltba hívták ki a rendőrséget, mert a vásárlók nem tudtak fizetni. A nagyvárosokban több ház elé asztalokat tettek ki az ott lakók megrakva étellel, amit az arra járó rászorulók elvehetnek. A segítő szervezetek, alapítványok, önkéntesek megállás nélkül dolgoznak, de egyre több család szorul segítségre.

Üres a húsvéti asztal

Az állam most vásárlási utalványokkal próbálja kisegíteni a bajba kerültek családokat. Az élelmiszer vásárlásra költhető támogatást a helyileg illetékes önkormányzattól kell kérvényezni és családonként havi 150-500 euró igényelhető két hónapokig. Az utalványnak számos kritériuma van, ettől függetlenül néhány óra alatt több nagyvárosban is annyi kérvény érkezett be elektronikus úton az önkormányzatokhoz, hogy a szerverek lefagytak, az erre fordított összeg pedig elfogyott. Rómában 50 ezer, Torinóban és Bolognában 11 ezer, Nápolyban 13 ezer, Milánóban 10 ezer kérelem érkezett be, csakhogy a legnagyobb városokat említsem.

A kassza kezd kiürülni

Az ország már korábban is elképesztő méretű államadósságot görgetett maga előtt, ami most csak nő és nő. Minden iparág várja a segítséget, de az állam kasszája hamarosan kiürül, mivel bevétel nincs, csak elképesztő méretű kiadás. Mivel az élelmiszerboltokon, patikákon és keddtől az írószer-illetve babaruházati boltokon kívül semmi nincs nyitva, nincs bevétel a kereskedelemből sem. A benzinkutak forgalma 85%-kal esett vissza, így még a magas jövedéki adóból sem lát túl sokat az állam. A munkavállalók után járulékokat nem fizet senki, sőt az államnak kell több millió vállalkozás bérköltségeit állni, ami lássuk be, hosszú távon nem fenntartható. Mindenki megérti, hogy rengeteg a fertőzött és még mindig több mint 500 ember hal meg naponta a járvány következtében, az ország pénztárcája azonban véges. Ha nincs bevétel, költségcsökkentésbe kell kezdeni, az pedig fájdalmas lesz mindenkinek. Az állami dolgozók kevesebb fizetést kaphatnak majd, nem lesznek megfelelő eszközök a betegek ellátáshoz, a nyugdíjakat megnyirbálhatják, a közszolgáltatások működése akadozhat vagy teljesen leállhat. Ha még sokáig zárva lesz minden erre is számítani lehet.

Nyitást követelnek

A Confindustria, azaz az olasz termelő és szolgáltató vállalatokat tömörítő szervezet többször felszólalt és a szakszervezetekkel is tárgyalva, arra kérte a kormányt, hogy engedélyezzék az újranyitást. A legsúlyosabban érintett térségben Bergamóban és Bresciában 6000 ezer cég várja azt, hogy végre megnyithassa kapuit. Veneto tartományban 2000 vállalat kért engedélyt a nyitásra. Legfrissebb információk szerint az erdészeti és fafeldolgozó cégek keddtől megnyithatnak és néhány nagyvállalat, úgy mint az FCA (Fiat Chrysler Automobiles) is beindíthatja gyárait, amennyiben gondoskodik a megfelelő fertőtlenítésről, naponta 2 sebészmaszkot, gumikesztyűt és védőszemüveget ad minden dolgozónak.

Már ez is előrelépésnek számít, de még nem tudni, hogy a többi gyár és üzlet mikor nyithat ki. Az olyan veszélyeztetett szakmák, mint például a fodrászok és kozmetikusok sem számíthatnak túl sok jóra. Egyelőre még tervben sincs mikortól dolgozhatnak. Friss információk szerint, ha ismét munkába állhatnak is, valószínűleg olyan követelményeknek kell eleget tenniük, ami miatt áremelésre kényszerülnek. Minden vendég részére ugyanis védőfelszerelést kell biztosítaniuk, ráadásul meghatározhatják az egy nap alatt fogadható ügyfelek számát.

A szállodák, vendéglátó-és szórakozóhelyek jövője teljesen bizonytalan. A szezon hamarosan kezdődik és még semmi információ nincs arról, mi lesz a turizmus és vendéglátás iparággal. Egyes feltételezések szerint valamikor június közepén kerülhetnek megnyitásra, viszont olyan óvintézkedéseket kérhetnek a hatóságok, amelynek sok hely nem fog tudni megfelelni (asztalok között több méter távolság, dolgozók védőfelszerelése stb).

Végszó

Nem elbagatellizálni akarom a járványt, hiszen az egészség mindennél fontosabb, de sajnos olyan világban élünk, ahol pénz nélkül nem adnak semmit. Ha a szülők nem tudnak enni adni a gyerekeiknek, az óriási probléma, főleg ha az egy olyan országban történik, amely az unió harmadik legnagyobb gazdasága. Ha a rákos beteg hetek óta vár kemoterápiára és otthon haldoklik, az óriási probléma főleg egy olyan országban, ahol az egészségügyi ellátás kiváló színvonalú. Ahol vállalkozók vetnek véget életüknek, mert csődbe ment a cégük és emiatt családok élete ment tönkre, az baj. Az ész nélküli lezárások helyett, tehát mérlegelni kellene a helyzetet, hiszen a végén több közvetett, mint közvetlen áldozata lesz a vírusnak, amivel persze nem lesznek tele az újságok.