Kriptós cégek kerülnek a Russell-indexek közé – mit jelent ez?
Cikk meghallgatása
Több kriptovalutával foglalkozó vállalat, köztük a Gemini, a Galaxy Digital és a Bitmine Immersion Technologies is felkerült az FTSE Russell előzetes listájára a Russell-indexek idei újrasúlyozása előtt.
Elsőre ez csak egy technikai tőzsdei fejleménynek tűnhet, a valóságban azonban milliárdos intézményi tőke mozdulhat meg emiatt. Ha ezek a cégek végleg bekerülnek a Russell-indexekbe, az ETF-ek és indexkövető alapok automatikus részvényvásárlásai is megindulhatnak.
Mi az a Russell 3000, és miért fontos?
A Russell 3000 az egyik legismertebb amerikai részvényindex, amely az USA 3000 legnagyobb tőzsdei vállalatát foglalja magába. Az index gyakorlatilag lefedi az amerikai részvénypiac közel teljes egészét.
A Russell 3000 két legismertebb része a Russell 1000, amely a legnagyobb amerikai vállalatokat tartalmazza, valamint a Russell 2000, amely inkább kisebb kapitalizációjú cégekből áll.
Az indexeket az FTSE Russell kezeli, és világszerte rengeteg ETF, nyugdíjalap és intézményi befektetési alap követi automatikusan.
Éppen ezért fontos, hogy mely cégek kerülnek be.
Mely kriptós vállalatok kerülhetnek be?
Az előzetes lista alapján több, kriptoszektorhoz kapcsolódó vállalat is megfelelhet a feltételeknek.
A Russell 2000-be kerülhet a Gemini, a Forward Industries és a SharpLink Gaming.
A nagyobb cégeket tartalmazó Russell 1000-ben pedig helyet kaphat a Galaxy Digital és a Bitmine Immersion Technologies.
A Galaxy Digital piaci értéke már meghaladja a 11 milliárd dollárt, így bőven megfelelhet a nagyobb index követelményeinek.
Mit jelent valójában egy ilyen indexbe kerülés?
A legtöbb befektető számára az igazán fontos kérdés az, hogy ez hogyan hat a részvények árfolyamára.
A válasz egyszerű, a nagy indexkövető ETF-ek és alapok kötelesek lekövetni az index összetételét. Ha egy vállalat bekerül a Russell-indexbe, ezeknek az alapoknak részvényeket kell vásárolniuk belőle.
Ez automatikus keresletet generálhat.
Mivel a Russell-indexeket követő alapok összesen több milliárd dollárnyi vagyont kezelnek, már önmagában az indexbe kerülés is komoly vételi nyomást okozhat egy részvénynél, különösen kisebb kapitalizációjú cégek esetében.
A piac ráadásul gyakran pszichológiai szempontból is pozitívan értékeli az indextagságot. Sok befektető ezt úgy tekinti, mint egyfajta intézményi minőségi pecsétet, amely azt jelzi, hogy a vállalat elérte a mainstream pénzügyi piacok számára is releváns méretet.
Garantált az árfolyam-emelkedés?
Nem feltétlenül. A piac sokszor már előre beárazza a várható bekerülést, így az árfolyam már a hivatalos döntés előtt emelkedhet. Emiatt előfordulhat az is, hogy a részvény a bejelentés után már nem reagál látványosan, vagy akár profitrealizálás indul.
A hosszú távú teljesítmény továbbra is attól függ, hogy maga a vállalat mennyire erős üzletileg.
Az indexbe kerülés tehát önmagában nem garancia a tartós emelkedésre, de rövid távon jelentősen növelheti a keresletet és a láthatóságot.
Mi történik, ha végül mégsem kerülnek be?
A most közzétett lista még nem végleges. Az FTSE Russell június során több frissítést is közzétesz, mielőtt az új indexösszetétel hivatalosan életbe lépne.
Ha egy vállalat végül nem kerül be az indexbe, az csalódást okozhat a befektetőknek, főleg akkor, ha a piac már előre számolt az ETF-vásárlásokkal. Ilyenkor az árfolyam akár vissza is eshet.
Ugyanakkor már az előzetes listára kerülés is pozitív jelzés lehet, hiszen azt mutatja, hogy a vállalat mérete és likviditása már intézményi szinten is számottevő.
Ki dönti el, hogy mely cégek kerülnek be?
A döntést az FTSE Russell hozza meg egy előre meghatározott, szabályalapú rendszer alapján.
A bekerülés elsősorban a piaci kapitalizációtól, a közkézhányadtól, a kereskedési forgalomtól, és más technikai követelményektől függ.
A Russell-indexek esetében a folyamat nagyrészt automatizált és átlátható, vagyis nem egy bizottság választja ki kézzel a cégeket.
Mit jelent ez a magyar piacon?
A Russell-indexekbe való bekerülés tehát nem csupán néhány részvény rövid távú árfolyammozgásáról szól. Az ilyen vállalatok megjelenése az indexekben azt is jelenti, hogy a kriptoszektor egyre szorosabban kapcsolódik a hagyományos pénzügyi rendszerhez.
Magyar szempontból ez azért különösen fontos, mert az ilyen globális indexekhez kötött ETF-ek és alapok közvetve az európai, így akár magyar befektetők által is elérhető befektetési termékeken keresztül is hatnak a piacokra, így a kriptós cégek teljesítménye már nem csak szűk, kriptóra fókuszáló körökben jelenik meg, hanem szélesebb, intézményi és lakossági portfóliókban is.