Új anyagot adott ki a Magyar Nemzeti Bank a kriptókról
Megjelent a kriptoeszközökkel és szolgáltatókkal kapcsolatos kérdések és válaszok gyűjteménye a Magyar Nemzeti Bank honlapján.
Az MNB május 7-én jelentette meg a Kripteszközök és szolgáltatók – kérdések és válaszok című dokumentumot. A papír olyan kérdéseket egyértelműsít, amelyre sokan keresték a választ az elmúlt években.
Ilyen például, hogy milyen szabályok vonatkoznak a kriptovalutákra Magyarországon.
A kriptoeszközökkel kapcsolatos uniós szabályozás gerince az EU 2023/1114. európai parlamenti és tanácsi (ún. MiCA) rendeletében olvasható, ami Magyarországon is közvetlenül hatályos és közvetlenül alkalmazandó. Itthon a 2024. április 10-én elfogadott 2024. évi VII. törvény a kriptoeszközök piacáról (ún. Kriptotv.) tartalmaz fontos kiegészítő részletszabályokat a MiCA stablecoinokra vonatkozó részei 2024. június 30-tól, egyéb előírásai 2024. december 30-tól alkalmazandók.
A MiCA mellett 2023 júniusában lépett életbe a pénzátutalásokat és egyes kripto-átruházásokat kísérő adatokról szóló módosított uniós rendelet (FTR) is. Ez az ún. travel rule vagy másnéven utazási szabály. Lehetővé teszi a kriptovaluták átutalásának nyomon követését (a korábbi rendelet szerint erre csak a pénzátutalásokra vonatkozóan volt mód) a pénzmosásra vagy terrorizmus-finanszírozására való esetleges felhasználásuk megelőzése, felderítése érdekében.
A kriptopiac felügyeletét Magyarországon a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (MNB) látja el.
Ki bocsáthat ki és forgalmazhat kriptoeszközt Magyarországon?
A MiCA rendeletnek megfelelően kizárólag uniós székhellyel rendelkező jogi személy kínálhat nyilvános ajánlattétel keretében kriptoeszközt, vagy vezethet be kriptotőzsdére. A stablecoinok kibocsátóinak és a kriptoeszköz-szolgáltatóknak szigorú prudenciális és fogyasztóvédelmi szabályoknak kell megfelelnük. Különösen a tőke, a likviditáskezelés, a befektetői jogok, az együttműködési képesség és a felügyelet tekintetében is. Az EU-n belül egy uniós székhellyel rendelkező kibocsátó vagy szolgáltató határon átnyúló szolgáltatást is kínálhat.
Lehet-e kriptóért autót venni például?
Sokakat érdeklő kérdés lehet, hogy hogyan lehet kriptoeszközzel legálisan fizetni Magyarországon. Az összefoglaló erre is választ ad:
„A kereskedő döntése, hogy elfogad-e adósság kiegyenlítésére kriptoeszközt, de hangsúlyozandó, hogy jogszabályi kötelezettsége erre nincs. A pénzre váltás legegyszerűbb módja a CEX-en történő
eladás, amiért a CEX az általunk megadott számlára kiutalja a kriptoeszköz ellenértékét fiat pénzben. Léteznek már olyan megoldások is, amelyek az online vásárlás végén, a fizetésnél, lehetővé teszik kriptoeszközzel a kosár tartalmának a kifizetését. Ilyen szolgáltatást nyújt például a Stripe. Továbbá van lehetőség P2P tranzakcióban megegyezni a feleknek például egy autóvásárlás esetén, de ez partnerfüggő.”
Kell-e adózni a kriptoeszköz-jövedelmek után?
Végezetül a papír azt is tisztázza, hogy a személyi jövedelemadóról szóló törvény értelémben a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelemnek minősül a magánszemély által kötött
kriptoeszközzel végrehajtott ügylet(ek) alapján az adóévben elért ügyleti nyereség, így 15% adó terheli.
A teljes tájékoztató itt tekinthető meg.
