Évek múltán sem sikerült bezárni ezt a kriptós kiskaput
Cikk meghallgatása
nA kriptovaluta-világ egyik legnagyobb ígérete a pénzügyi szuverenitás, az anonimitás és a maximális kontroll, hogy senki ne szólhasson bele egy-egy tranzakcióba – ez az elv azonban egyre jobban ütközik a globális keretrendszerrel, legyen szó akár Európáról, az Egyesült Államokról vagy Ázsiáról.
A digitális eszközök mozgatását az úgynevezett Travel Rule évek óta igyekszik korlátozni, melynek célja a kriptovaluta-tőzsdék számára előírt megfelelés minden küldés és fogadás esetben, azonban a rendszer legérzékenyebb pontjait a mai napig sem sikerült kijavítani, amit bárki, bármikor kihasználhat.
A kriptotárcákat szorítja leginkább a szabály
A Travel Rule lényege egyszerű: a tőzsdéknek fel kell tüntetniük a küldő és a fogadó fél adatait minden átutalásnál – hasonlóan a bankrendszerhez. A szabály legszemélyesebb ütközőpontja azonban ott van, ahol a felhasználó saját maga őrzi a kulcsait, tőzsdei közvetítő nélkül.
A Tangem hardvertárca közössége egy Redditen indított posztban kezdte el kitaglalni a szabályozás hátrányait. Az egyik felhasználó szerint, miután országa bevezette a Travel Rule-t, minden tőzsdei be- és kifizetésnél pontosan meg kell jelölnie, honnan érkezik vagy hova tart a pénze – szerinte ez teljesen megöli a digitális eszközök nyújtotta anonimitást.
Forrás: Reddit
A témával kapcsolatban számos válasz érkezett, köztük a Tangem egyik moderátorától is:
„A hidegtárca fő előnyei: teljes kontroll a pénzed felett – te döntesz, mit teszel vele, és senki nem tudja blokkolni, lefoglalni vagy befagyasztani. Még ha a Tangem be is szüntetné a működését, az eszközeid akkor is elérhetők maradnak.”
Amikor a szabály belenyúl a múltba
Fontos megjegyezni, hogy a Travel Rule nemcsak az új tranzakciókat érinti, hanem a múltban elvégzetteket is. Az r/IndiaTax fórumon egy felhasználó a 2021–2022-es FTX-csőd után visszakapott, már egyszer megadóztatott pénzét helyezte át a Bybit tőzsdére, ahol a compliance folyamatok összekötötték a tárcáját és az adóazonosítóját, így a felhasználó joggal tarthat attól, hogy a beérkező összegeket a bankszámlára történő kiutalás után kétszer is megadóztatásra kerül.
A visszajelzések tehát jól mutatják, hogy amint egy tőzsde bekapcsolódik a rendszerbe, minden tranzakciót végző felhasználó tárcája, identitása és adóazonosítója is elérhetővé válik, amik összekapcsolásra is kerülnek.
A kiskapuk azonban még mindig nem zárultak be
A tárcák közötti, tőzsdét nem érintő utalások teljesen kívül esnek a szabályon, hiszen az csak a szabályozott szolgáltatókra vonatkozik. A nagyobb összegek kisebb tételekre bontása is bevett gyakorlat: az Európai Unió 2024 decemberében teljesen eltörölte a bejelentési küszöböt, az Egyesült Államokban viszont 2026-ban is 1000 dolláros határ felett él csak a FinCEN szabálya, ami továbbra is teret enged a megkerülésnek.
Hazánkban, az Uniós gyakorlat szintjén érvényes a Travel Rule, amit az MNB 2026. március 25-én közzétett ajánlásában (3/2026) frissített:
„A kriptoeszköz-szolgáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy minden tranzakcióhoz társuljanak a küldő és a kedvezményezett releváns adatai.”
Az ajánlás külön kiemeli, hogy a saját, szolgáltatótól független („un-hosted”) tárcákra utalás fokozott kockázatot jelent, ilyenkor megerősített ügyfél-átvilágítási eljárást várnak el a szolgáltatóktól.
A gyenge felügyeletű országokba irányított tranzakciók azonban életképesek maradtak, mivel az FATF szerinti megfelelés országonként drasztikusan eltér. A Chainalysis 2026-os jelentése szerint 2025-ben legalább 154 milliárd dollár érkezett illegális tevékenységhez köthető címekre, 162%-os ugrással az előző évhez képest – ennek mintegy 84%-a stabilcoin volt.
Az FATF 2026-os felmérése szerint mára 99 ország fogadott el vagy dolgoz ki Travel Rule-jogszabályt, az enzforszment azonban továbbra is rendkívül egyenetlen. Amíg a jogalkotás és a tényleges felügyelet közötti szakadék nem zárul be, a kiskapuk nem hibák a rendszerben – maguk a rendszer részei.