Kritikus megjegyzések olyan innovatív megoldásokra, melyek nélkül ma más lenne az élet

Habár egyre többen érdeklődnek a kriptovaluták és a blokklánc technológia iránt, még mindig sokan vannak azok, akik szkeptikusak a használatát és a létjogosultságát illetően. Naponta több ezren – természetesen magyarok is – írnak kritikát a kriptovalutákról a közösségi médiában, holott nem is ismerik igazán sem a virtuális pénzeket, sem pedig a mögöttük meghúzódó technológiát. Hányszor olvasni azt, hogy “a kriptovaluta bányászat energiazabáló, a környezetvédelemre nincs tekintettel” vagy rengeteg ember szájából hallhatjuk, hogy “a bitcoin a bűnözők pénze“, illetve “egy nagy lufi, ami kipukkad.”

Mint mindig az emberek félnek az újdonságtól, az innovációtól, hiszen azt gondolják, hogy ami új vagy más, az csakis rossz lehet. Ez nemcsak a kriptovalutákra igaz, hanem minden technológiai vívmányra, találmányra is, mely az emberiség történetében felfedezésre került. Most nézzük meg néhány híres ember keserű megjegyzését olyan innovatív megoldásokra, melyek nélkül az élet ma már elképzelhetetlen lenne.

“Az atomenergia fejlesztésére a legkisebb lehetőség sincs” – mondta Albert Einstein fizikus 1932-ben.

“Picasso hírneve gyorsan elhalványul” – ezzel a megjegyzéssel Thomas Craven, műkritikus a spanyol festőt 1934-ben illette.

“A mozi alig több ideiglenes divatnál. Egy dobozba zárt történet. Amit a közönség látni akar, az nem más, mint hús-vér ember a színpadon” – mondta Charlie Chaplin 1916-ban.

“Ki a fene akarja hallani a színészek beszélgetését?” – mondta a hangosfilmekről Harry Warner, a Warner Bros vállalat társalapítója 1927-ben.

“Az amerikaiaknak szükségük van a telefonra: nekünk nincs. Vannak postásaink” – mondta William Preece, a brit postahivatal főmérnöke 1876-ban.

“Rajzfilmek egy egérrel? Milyen szörnyű ötlet: minden terhes nőt meg fog rémíteni” – jelentette ki 1928-ban Louis B. Mayer, az MGM vezetője, elutasítva a Walt Disney által létrehozott Mickey egér karakterét.

“Hat hónapon belül az emberek megunják a TV-nek nevezett fadoboz nézését” – állította Darryl F. Zanuck, a 20th Century Fox elnöke 1946-ban.

“A jövőben egy számítógép talán csak 1,5 tonnát nyomhat”– írta az amerikai Popular Mechanics magazin 1949-ben.

“Mi szükség van arra, hogy az ember otthon tartsa a számítógépét?” – mondta Kenneth Olsen, a Digital Equipment alapítója 1977-ben.

“Az űrutazás ötlete totális ostobaság” – állította Richard van der Riet Wooley, angol csillagász, a Time magazinnak még 1956-ban.

“A jövőben csak négy-öt ember fog érdeklődni a számítógép vásárlás iránt” – jelentette ki kategorikusan Thomas Watson, az IBM elnöke 1943-ban.

“A repülőgépek szép játékok, de katonai célokra nem használhatók”– 1911-ben hangzott el ez a mondat Ferdinand Foch, a francia hadsereg parancsnokától.

“Bárki, aki ismeri ezt tárgyat, megérti, hogy nyilvánvaló kudarc” – nyilatkozta az izzóról Henry Morton, a Stevens Műszaki Intézet elnöke 1880-ban.

“Mit csináljunk ezzel az elektromos játékkal?”– kérdezte felháborodva William Orton, a Western Union feje, aki a XX. század elején nem volt hajlandó megvásárolni Alexander Bell telefontársaságát 100 000 dollárért.

“Abszurd azt gondolni, hogy a mozdony gyorsabban haladhat, mint egy lovaskocsi“- írta a The Quarley Review, angol politikai-irodalmi folyóirat 1825-ben.

“A kiállítás után többet nem hallunk az elektromos fényről” – mondta Erasmus Wilson oxfordi egyetemi oktató 1889-ben.

“Az ember soha nem jut el a Holdra” –  nyilatkozta Lee De Forest, tudós 1967-ben.

“Nem szeretnénk őket. A zenéjük nem jó, a gitárokat használó zenekarok pedig ódivatúak” – így utalt a Decca Records szóvivője a Beatles-re 1962-ben.

“A föld alatt ásni olajért? Bolond vagy?” – tették fel a kérdést Edwin Drake-nek azok a bányászati szakértők, akiket az első olajfúrási projekthez keresett fel 1859-ben.

“A ló marad, az autó csak egy hóbort” – mondta egy michigani bank tulajdonosa Henry Ford ügyvédjének 1903-ban.