Lagarde: Az EKB nem tud csődbe menni és soha nem fogy ki a pénzből
Itt egy újabb beismerés arra, miért is nincs minden rendben a világ pénzügyeivel. A friss manifesztum egyenest Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnökétől jött, aki kijelentette, a jegybank nem tud csődbe menni, még akkor se, ha több ezer milliárd eurónyi veszteséget halmoz fel (amit nem tud, mert annyit nyomtat, amennyit akar). Szerinte a hétköznapi halandókra és cégekre vonatkozó csődszabályok nem vonatkoznak az EKB-ra, mivel a központi bank az € monopol helyzetben lévő kibocsátó szervezete. Szerinte az euróövezet minden esetben képes lesz arra, hogy elegendő likviditást generáljon.
EKB: Kiváltságos a kiváltságosok között
Az EKB elnök azzal érvel, hogy a jegybankok a mindenki másra vonatkozó törvények fölött állnak.
Az Európai Központi Bank se csődbe nem mehet, se nem fogyhat ki pénzből, még akkor sem, ha veszteségeket szenvedne el az ösztönző programjai keretében vásárolt, több billió eurós kötvényhalmaz miatt.
A világ vezető jegybankjaihoz hasonlóan az EKB is a történelem során nem látott pénznyomtatásba kezdett és ezermilliárdokat pumpált az euróövezet pénzügyi rendszerébe. A pénz elsődleges célja a COVID-korlátozások által sújtott gazdaságok megsegítése volt, illetve a fogyasztás stimulálása. A példátlan pénznyomtatás és rekordméretű hitelfelvételek sokakban aggodalmat keltenek, mivel szerintük az EKB elérkezett a kapacitása határaihoz.
Lagarde szerint azonban az aggodalom megalapozatlan, mivel lévén az EKB az euró legitim és monopol kibocsátója, ezért akármekkora hitelt vissza tud fizetni, vagy épp akármekkora ösztönző csomagot képes eszközölni. Lagarde kijelentette Marco Zanni, az Északi Liga európai parlamenti képviselőjének kérdésére válaszolva:
Tehát definíció szerint nem mehet csődbe, és nem fog kifogyni a pénzből. Ezenkívül bármilyen felmerülő pénzügyi veszteség, nem rontja az árstabilitás fenntartására való képességünket.
Nem nehéz észrevenni a következetlenséget Lagarde szavaiban és úgy tekinteni rá, mint egy nyilvánvaló beismerés a hitelpénz alapú monetáris rendszer hibáit illetően. Az osztrák iskolát követő közgazdász Friedrich A. Hayek “A pénz decentralizációja” című könyvében már 1974-ben kijelentette, hogy a pénzkibocsátás joga is a szabadpiacok szerves része kellene hogy legyen szemben egy központi, gyakran korrumpálható hatalommal szemben.
Kapcsolódó: A tíz legfontosabb könyv az osztrák közgazdaságtan témakörében
A pénz nem különbözik a többi árutól, és jobb, ha privát kibocsátók közötti verseny biztosítja, mint egy kormány monopóliuma.
Ezen feltételek alapján egy szabadpiaci körülmények között kibocsátott és csak a szabadpiacok dinamikájának alávetett pénz, ami a jegybanki hitelpénz komoly kihívója lehetne, a Bitcoin, még akkor is, ha egyesek inkább a Facebook libráját tartják esélyes befutónak.
Kapcsolódó: A G7-ek tiltakoznak a Facebook Libra elindulása ellen
