Lezárult a Cyberbunker üzemeltetőinek pere

A német rendőrség 2019-ben tartott razziát a Cyberbunker néven futó illegális szerverteremben. A németországi Traben-Trarbachban található szerverteremet egy korábbi NATO bunkerből alakították ki a vádlottak ahol illegális tevékenységekhez biztosították a technikai hátteret. A nyomozás során fény derült arra, hogy több darknetes portált is innen szolgáltak ki, köztük drog kereskedésre, gyermekpornográfiára, csalásokra, adathalászatra, és egyéb illegális netes tevékenységre szakosodott oldalakat. Az ügyfeleik között több hírhedt oldal is szerepelt, mint például a Cannabis Road, a Wall Street Market, és a Flugsvamp.

Egy kivétellel börtönbüntetés jár az üzemeltetőknek

A vádemelés során nyolc embert fogtak perbe, köztük Johan Xennt, a létesítmény tulajdonosát. A per fő vádlottjaként Xennt első fokon öt év kilenc hónap letöltendőre ítélte a német bíróság. További hat vádlott két év négy hónap és négy év három hónap közötti letöltendő börtönbüntetést kapott. A vádlottak közül csak egyikük úszta meg a letöltendőt egy év felfüggesztettel, mivel a bíróság szerint nem áll fenn a bűnismétlés veszélye.

Vitatható ítélet

Az ítélet mind a nyolc vádlottat bűnösnek találta bűnszövetkezetben való részesség miatt, vagyis a Cyberbunker létrehozásáért és működtetéséért. A második vádpont a bűnpártolás illetve a bűnsegédlet volt, mivel feltehetőleg aktívan segítették a szervereken futó illegális oldalak zavartalan működését. Az ügyész felhívta a bíróság figyelmét arra, hogy a vádlottak nyilvánvalóan tisztában voltak azzal, hogy milyen tartalmak futnak a szervereken.
A bíróság azonban nem tudta egyértelműen bizonyítani a bűnrészességüket abban a mintegy 250 000 a szervereken keresztül feltételezhetően megvalósult bűntényben, amelyet az öt évig húzódó nyomozás felderített. Az elnöklő bíró, Günther Koehler, szerint az, hogy egyes ügyfeleik köztudottan tiltott tartalmakat futtattak még nem elég bizonyíték arra nézve, hogy a vádlottak aktívan segédkeztek is a bűntényekben. A bíróság így kénytelen volt felmenteni a vádlottakat a második vádpont alól.

Német jogi hézag

A mostani eset ismét felhívta a figyelmet a német jogi szabályozás hiányosságára. Az érvényben lévő törvény ugyanis nem teszi egyértelművé, hogy amennyiben egy internet szolgáltató illegális tartalmat fedez fel a szerverén, akkor joga van-e feljelentést tenni. A közvélemény szerint azonban nem lehet kérdés, hogy ilyen esetben az áldozatok védelme egyértelműen elsőbbséget, mint a céges adatbiztonság.