Minden, amit tudnod kell a Facebook digitális pénzéről, a Libráról
A Facebook bemutatta natív kriptovalutáját, a Librát, amivel közel zéró tranzakciós díjért cserébe pénzt lehet utalni vagy azt fizikai/online üzletekben költeni. A mai napon kiadott Libra fehér könyv részletesen ír a Libra működéséről és a tesztnetjével már el lehet bíbelődni a 2020-ra tervezett mainnet indulás előtt.
A fehér könyv alapján a Facebook nem 100%-os tulajdonosa a Libra kriptónak, mindössze egyetlen szavazattal rendelkezik az alapítótagokat tömörítő Libra Association nevű szervezetben. A Libra alapítói között találjuk például a Visát, Ubert és az Andreessen Horowitz befektetőcéget is, de a kriptósok körében népszerű Coinbase kriptotőzsde is bekerült az oligarchiába. A nyílt forrású Libra blokkláncával együtt egy saját programnyelv is jön, a Move. Azok a vállalatok, melyek befizették a minimum 10 millió dolláros csomópont futtatási díjat a Facebooknak, azok elfogadhatják a digitális fizetőeszközt a saját platformjaikon is és mellette Libra alapú kedvezményben és jutalomban részesíthetik ügyfeleiket. A Facebook emellett elindította a Calibra nevű leányvállalatát, ami a felhasználók személyes adatait kezeli.
Innen már kiviláglik, hogy a Libra digitális pénz és az azt kezelő Calibra egy letétkezelő szolgáltatás, ami annyit jelent, hogy a szóban forgó digitális eszköz megvásárlói ugyanazt a pénzügyi környezetet kapják, mint amit a bankok biztosítanak: náluk marad a személyes adat, letétkezelő tárcában kerül tárolásra a digitális eszköz maximális kiszolgáltatottságot biztosítva a Libra Association tagoknak a saját pénzügyeink fölött (a Te privát kulcsod, a Te kriptovalutád a Libra esetében halott).
A Facebook BS marketingmissziója, hogy egy globális digitális pénzt hozzon létre pénzügyi inklúziót teremtve az alulbankolt harmadik világbéli népesség körében mialatt szövetségesei és leányvállalatai szentül fogják őrizni a személyes adataikat, ahogy eddig is tették adatlopás, szivárgás, hack és Cambridge Analytica nélkül. A marketingverzió az, hogy a Facebook egy inkluzív vállalat és ahelyett, hogy egymaga tarolná le a fintech piacot, inkább közösen a nagyvállalati haverjaival teszi meg.
Az online identitás bankja után a pénzünk bankja címet is magának szeretné a Facebook?
A decentralizált kriptovalutákban, mint a Bitcoin, Ethereum stb. a Facebook egyszerre lát lehetőséget és veszélyt. A kriptók alapígérete, hogy kiiktatja a közvetítőket az adásvételi egyenletünkből azzal, hogy peer-to-peer közvetlen utalást tesz lehetővé eddig soha nem látott alacsony tranzakciós díjak mellett. A Facebook üzleti modellje, a személyes adatok monetizációjával indul, amit a hirdetési felületén keresztül értékesít a vállalkozásoknak. Logikusan, azzal, ha a Facebook kifejleszti a saját kriptovalutáját, még nagyobb rálátást nyer a felhasználóinak (és egyben a Libra Association alapítók ügyfeleinek) vásárlási szokásaira, viselkedésére még tovább emelve a Facebook Ads jövedelmezőségét. Az 1.7 milliárd alulbankolt egyén nem fog elmélyedni a Bitcoin fehér könyv intrikáiban, nem fog tucatnyi tárcát telepíteni, KYC-ken átmenni, hogy végre ő is pénzügyi szolgáltatásokat vehessen igénybe. Simán csak fogja, letölti a Facebook/WhatsApp/Insta alkalmazásokat és máris ott a bankja. A Facebook eddig csak az online identitásunk adatbiztosi szerepét töltötte be, a Librával már a bankok szerepét is át kívánja venni.
Tény, a Bitcoin és Ethereum még nincs azon a szinten, hogy milliárdokat szolgáljon ki és közben a masszív napi volatilitás is sokakat elriaszt, hogy mint fizetőeszköz elfogadják. A decentralizált kriptovaluták felhasználóinak többsége közben sima mezei spekuláns, akik csak a jelzáloghitelüket akarja visszafizetni, vagy egy új kocsira gyűjt, ami még tovább nehezíti a fizetőeszköz szerep betöltését. A Facebook ezzel szemben skálázhatóságot kínál még több pénzt termelve az út során és ezért nem kér mást, mint a személyes és pénzügyi adataink totális beszolgáltatását.
Megbízhatunk-e a Facebook Libra kriptovalutájában annyira, mint például a bankunkban? Megbízhatnak-e a kriptósok a centralizált Librában, mint a Bitcoinban? Megbíznak-e majd a kormányok egy a nemzeti fizetőeszközeik de facto kihívójában? Mindenki döntse el saját maga.
Final poll results: 79% of respondents would not trust Facebook’s digital coin (GlobalCoin/Libra) more than payment and financial services provided by banks while only 21% would. Poll duration: 3 days. Number of respondents: 3,644. Results and comments link in thread. pic.twitter.com/gvD4Z2N4Y8
— Gabor Gurbacs (@gaborgurbacs) 2019. június 17.
