Megrendült a bizalom: ezért érdemes blokkláncra vinni a magyar közművek adatait

Cikk meghallgatása

00:00 00:00

Az elmúlt másfél hétben rég nem látott hőhullám rázta meg Európát, melynek következtében vízhiány és energiaválság alakult ki többek között Magyarországon is. A magyar társadalom egyelőre jól viseli a kihívásokat, hiszen most már második napja emelkedik a Duna vízszintje, az utolsó paksi blokk továbbra is üzemel még, az ország energiafelhasználása pedig több mint 500 megawattal marad el a napi célkitűzéstől – köszönhetően a társadalmi összefogásnak és a bizalomnak.

Ennek ellenére sokak megrendült a bizalom, amely többek között az elmúlt 16 év propagandájának és a hirtelen szembejövő valóságnak is köszönhető. Ugyanakkor mit tehet az ember, ha az élet minden területén megkérdőjelezhető eredetű információk jönnek vele szembe? Sokan még most sem hiszik el, mennyire kritikus jelenleg Magyarország közmű-állapota, erre pedig átlátható, megmásíthatatlan és hozzáférhető választ adna, ha az adatokat a blokkláncon rögzítenék, hogy ne a bizalom és egy központi intézményen múljon azok valóságtartalma.

A bizalom, amely a központi adatbázisoka épül

Magyarországon minden kritikus, infrastruktúrákhoz kapcsolódó adat általában állami intézmények által van gyűjtve és szakszerűen közölve. Ide tartozik többek között a MAVIR által valós időben publikált villamosenergia-rendszerhez kapcsolódó mutatók, a HungaroMet meteorológiai mérései, az Országos Vízügyi Főigazgatóság által folyamatosan frissített vízállás és vízhozam, valamint a Paksi Atomerőmű által szintén rendszeresen közölt energiatermelési- és hatékonysági információk. Az ivóvíz minősége, valamint a levegőnek a szennyezettsége általában külön állami adatbázisokban érhetők el.

Forrás: mavir.hu

Ezeknek a rendszereknek a közös jellemzőjük, hogy egy központi adatkezelő hitelességében kell megbízniuk, ugyanakkor mi van abban az esetben, ha a bizalom megtörik, a lakosság pedig már nem hisz a kormánynak, az adatok módosítása, archiválása és követése pedig nem nyilvános, a historikus állományok pedig csak korlátozott formában érhetők el?

A lakosság kénytelen a médiára támaszkodni, ami az elmúlt bő másfél évtizedben jelentősen vesztett a hitelességéből és az átláthatóságából, ezek az anomáliák pedig gyakran élénk társadalmi vitákhoz és súrlódásokhoz vezettek – függetlenül attól ki, hogyan ítéli meg akár a mostani, akár a korábbi kormány teljesítményét.

Amikor a közérdekű adatok kizárólag egyetlen központosított intézményrendszeren keresztül jutnak el a nyilvánossághoz, a bizalom elkerülhetetlenül politikai kérdéssé válik. Fontos kihangsúlyozni, hogy nincs bizonyíték arra, hogy a hatóságok bármikor szisztematikusan manipuláltak volna bármilyen adatsorokat, ugyanakkor a magyar közéletben korábban több ügyben is előfordult, hogy az állami adatkezelés és adatközlés átláthatósága komoly viták tárgyát képezte – éppen elég csak arra gondolni, amikor a Vidékfejlesztési Hivatal nem törölte le a magyar gazdák és a földterületeik adatait, vagy amikor a 2020-2021-es COVID-járvány során az adatok bármiféle figyelmeztetés nélkül kerültek módosításra. Szintén kritikák kereszttüzébe a Központi Statisztikai Hivatal, ahol a KSH-nak kellett reagálnia olyan pletykákra, miszerint egyes gazdasági adatok nem szakszerűen kerültek mérésre a jobb eredmények végett, vagy amikor 2023-ban külön közleményben kellett reagálniuk egy adatszivárgási ügyre.

Itt jön képbe a blokklánc-technológia, amely nem a bizalmat erősítené meg a központi intézményekben, hanem ellenőrizhető, átlátható, megmásíthatatlan és biztonságos platformot nyújtana többek között a közmű-adatok visszakereshetőségére, ugyanis ami egyszer nyilvánosságra került, annak a digitális lenyomata örökre megmaradna.

Külföldön már bevett gyakorlat

Gyakran együtt kezelik a blokklánc-technológiát, a kriptovalutákat és a decentralizációt, mivel ezeket jelentős részében a digitális eszközök azok, amik aktívan használják a blokkláncokat, ennek ellenére a három fogalom nem ugyanarra utal. A blokkláncok hatékony felhasználása többek között Észtországban is megjelent már, ahol a kormány évek óta alkalmaz kriptográfiai integritásvédelmet az állami nyilvántartások hitelességének az igazolására, míg Svédország földhivatali pilotprojektje a tulajdonjogi nyilvántartások átláthatóságát vizsgálta meg. Az energiaszektorban számos európai projekt bizonyította már, hogy a decentralizált naplózás megkönnyíti a források felkutatását és az elszámolások utólagos auditját.

Bár nem minden adat való blokkláncra, Robert F. Kennedy Jr. a 2024-es amerikai elnökválasztási kampányában kiemelte, hogy megválasztása esetén blokkláncra vinné a teljes szövetségi költségvetését az Egyesült Államoknak, hogy minden állampolgár valós időben nyomon követhesse a közpénzek felhasználását.

Ha egy ország költségvetésének átláthatóságát érdemes blokklánccal erősíteni, akkor ugyanez a logika alkalmazható a kritikus infrastruktúrák adataira is. Nem azért, mert feltételezzük, hogy a MAVIR, az OVF vagy a Paksi Atomerőmű hibás adatokat közöl, hanem azért, mert a nyilvánosan ellenőrizhető, megmásíthatatlan időbélyegzés a közbizalmat intézményi bizalom helyett kriptográfiai bizonyítékokra építi.

Nem csodaszer, de fontos a bizalom növelése

Nem arról van szó, hogy a blokkláncok képesek lehetnek a jól működő adatbázisokat, digitális aláírásokat és korszerű informatikai rendszereket helyettesíteni, és arról sem, hogy véd a hibás szenzormérésekkel szemben, ugyanakkor bebiztosítja azt, hogy az adatok ne kerüljenek utólag korrigálásra. Egy olyan korban, amikor a mesterséges intelligencia egyre könnyebben manipulál bizonyos adatokat, ez egy értékes és ésszerű lépés lenne, amely az innovációt is serkenti.

Mindemellett azt is meg kell említeni, hogy jóval több helyen lehetne hasznosítani, mint azt elsőre gondolnánk. A közművek és kritikus infrastruktúrák közös jellemzője, hogy nagy mennyiségű, időbélyegzett, közérdekű adatot állítanak elő, amelyek hitelessége fontosabb, mint maga az adattárolás.

A villamosenergia-rendszer kapcsán közzé lehetne tenni az országos fogyasztást, a rendszerterhelést és az import/export arányt, ahol mindenki ugyanazt láthatná és nem kell attól tartani, hogy egyik vagy másik kormány hazudott a felhasználást illetően. A Paksi Atomerőmű esetében ez egy kiemelten érdekes kísérlet lenne: a blokkok teljesítménye, a karbantartások, a leállások és az üzemzavarok olyan adatok, amik mind kiemelten fontosak a közbizalom szempontjából.

Forrás: holadelej.hu

A vízügy esetében lenne talán a legkönnyebben hasznosítani a blokkláncokat, rögzítve a folyóvizeink vízállását, vízhozamát, vízhőmérsékletét és azok minőségét, hozzárendelve egy hash-t, időbélyeget, vagy akár labor azonosítót.

A felhasználási esetek száma végtelen: legyen szó a környezetvédelemről, a gáztermelésről, a karbonkibocsátásról, vagy a hulladékgazdálkodásról, minden felhasználási esetben megmásíthatatlan és nyilvánosan elérhető historikus adatsorokat kapnánk, amik kutatási szempontból is kiemelten értékesek lehetnek.

A jövő nem a bizalomról, hanem a bizonyításról szól

Ahelyett, hogy a kritikus magyar infrastruktúrát adatkezelését egyetlen központi szereplőre bíznánk, a blokklánc-technológia biztosítaná, hogy amit tegnap publikáltak, az ma is pontosan ugyanaz. Megszűnne a szükségessége annak, hogy a hitelesség kizárólag egy központi szereplőnek a szaván múljon, valamint a megmásíthatatlan adatnapló elejét venné a szimpátia-alapú vitáknak és a dezinformációs törekvéseknek.

Az utóbbi napokban tapasztalt széthúzás tökéletesen bizonyítja, hogy a szavahihetőséget még mindig a szimpátia határozza meg a közéletben, nem a szakmai eredmények vagy a pontos mérések. A blokklánc nem foglal állást ezekben a vitákban, viszont feleslegessé teheti őket egy fontos kérdésben: ha egy adat kriptográfiailag hitelesített és nyilvánosan ellenőrizhető, akkor annak sértetlensége nem hit, hanem objektíven ellenőrizhető tény.

Jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak. Részletes jogi információ

Költs kriptóból közvetlenül a Kraken Krak Mastercarddal!

MI A TEENDŐD?
  1. Regisztrálj a Krakenre a linkünkkel.
  2. Igényeld meg ingyenesen a Krak Cardot.
  3. Add hozzá Apple Payhez vagy Google Payhez.
  4. Vásárolj közvetlenül Kraken egyenlegedről akár 400+ kripto- és fiat eszközzel.
  5. Élvezd a 2% cashback-et a vásárlások után, havi vagy éves kártyadíj nélkül!
Készen állsz a mindennapi kriptós fizetésre?

Krak Card igénylése

Értékelés

logo