Már a legnagyobb kínai városokban is tüntetnek a COVID-diktatúra ellen
A koronavírus terjedése nyomán az országszerte elrendelt lezárások miatt a közvélemény dühe ritkán látható tüntetésekben tört ki Kína távoli nyugati részén, Hszincsiangban és az ország fővárosában, Pekingben, miközben a fertőzések országos terjedése újabb rekordokat döntöget.
Hszincsiang fővárosában, Urumqiban péntek este tömegek vonultak az utcára, “Legyen vége a lezárásoknak!” skandálva és öklüket a levegőbe emelve. Az ellenállás azután erősödött fel, miután a kínai közösségi médiában péntek este kezdtek el terjedni olyan videók, mely szerint egy csütörtöki halálos tűzvészben nagyon sokan odavesztek. Ugyanis a COVID-19 miatt lezárások miatt az emberek nem tudtak kimenekülni az égő toronyépületből.
A tüntetésről szóló videók azt mutatták, hogy az emberek egy téren a kínai nemzeti himnuszt énekelték. Ennek a szövege következő: “Emelkedjetek fel, akik nem hajlandók rabszolgák lenni!“, míg mások azt kiabálták, hogy szüntessék meg a lezárásokat.
A lezárások miatt nem tudtak kimenekülni a tűzből?
A Reuters hírportál is megerősítette, hogy a felvételeket Urumqiból tették közzé, ahol a 4 millió lakos már nagyon rosszul tűri az ország egyik leghosszabb lezárási időszakát, ugyanis az emberek már 100 napja nem hagyhatják el otthonukat.
A 2700 kilométerre fekvő fővárosban, Pekingben is tüntetéseket rendeztek, és szembeszálltak a helyi tisztviselőkkel a rájuk vonatkozó mozgáskorlátozások miatt.
A közvélemény haragját döntően az urumqi-i toronyépületben csütörtök este keletkezett tűz váltotta ki, amely 10 halálos áldozatot követelt. A balesetről készült videó vírusként terjedt el a közösségi médiában. Sok internetező ugyanis a felvételek alapján azt feltételezte, hogy a lakók azért nem tudtak időben elmenekülni, mert az épületet részben lezárták.
Urumqi tisztviselői szombat kora reggel hirtelen sajtótájékoztatót tartottak. Ebben tagadták, hogy a COVID-intézkedések akadályozták volna a menekülést és a mentést. De az internetezők továbbra is megkérdőjelezik a hivatalos narratívát.
“Az urumqi-i tűz mindenkit felzaklatott az országban,” – mondta Sean Li, egy pekingi lakos.
A “Berlin Aiyue” városrészben tervezett lezárást pénteken le is fújták, miután a lakosok tiltakoztak a helyi vezetőjüknél, és meggyőzték őt, hogy szüntesse meg a tervezett lezárást. Ezt a tüntetést és tárgyalást egy a közösségi médiában közzétett videó is rögzítette. A lakók azután szereztek tudomást a tervről, hogy látták, amint munkások akadályokat helyeznek el a kapukon. Szombat estére legalább tíz másik településen is feloldották a zárlatot a bejelentett végnap előtt, miután a lakók panaszt tettek.
Tiltakozások a COVID-19 intézkedések ellen sok kínai városban
A Reuters-szel megosztott külön videón látható, amint a pekingi lakosok a város egy beazonosíthatatlan részén szombaton egy szabadtéri parkoló körül vonultak. Közben ezt kiabálták: “Legyen vége a zárlatnak”.
“A COVID-19 járvány első két évében az emberek bíztak a kormányban. Bíztak abban, hogy az a legjobb döntéseket hozza meg annak érdekében, hogy megvédje őket a vírustól. Most az emberek egyre inkább kemény kérdéseket tesznek fel, és óvatosak a parancsok követésével kapcsolatban.” – mondta Dali Yang, a Chicagoi Egyetem kínai származású politológusa.
Hszincsiangban 10 millió ujgur él. Jogvédő csoportok és nyugati kormányok már régóta vádolják Pekinget a főként muszlim etnikai kisebbséggel szembeni visszaélésekkel, beleértve az internálótáborokban történő kényszermunkát. Kína azonban határozottan visszautasítja ezeket az állításokat.
Kína életmentőnek és az egészségügyi rendszer túlterhelésének megelőzése érdekében szükségesnek tartja a Hszi Csin-ping elnök által elrendelt zéró-COVID politikát. A tisztviselők megfogadták, hogy folytatni fogják a vírus terjedése érdekében meghozott intézkedések elvégzést a növekvő közvélemény általi ellenállás és a világ második legnagyobb gazdaságát sújtó egyre nagyobb áldozatok ellenére is.
A következő néhány hét lehet a legrosszabb Kínában a világjárvány kezdeti hetei óta mind a gazdaság, mind az egészségügyi rendszer szempontjából. – mondta Mark Williams, a Capital Economics munkatársa e heti jegyzetében. Ugyanis a járvány megfékezésére tett erőfeszítések további helyi lezárásokat tesznek szükségessé számos városban, ami tovább csökkenti a gazdaság kibocsátást.
Pénteken az országban napi 34 909 helyi esetet regisztráltak, ami globális összehasonlításban alacsony, de a harmadik legnagyobb rekord a sorban. A fertőzések számos városban terjednek nagy sebességgel, ami széles körű lezárásokat és egyéb mozgás- és gazdasági korlátozásokat eredményezett.
Sanghaj, Kína legnépesebb városa és pénzügyi központja, amely az év elején két hónapig volt lezárva, szombaton szigorította a kulturális helyszínekre, például múzeumokba és könyvtárakba való belépéshez szükséges tesztelési követelményeket. A korábbi 72 óráról most 48 órán belüli negatív COVID-tesztet kellett bemutatni, ha az emberek meg akarják látogatni ezeket az intézményeket.
