Mi szab gátat Afrika fejlődésének?
A történelem folyamán számos olyan példát találunk olyan államokra, amelyek nagyszerűen felülkerekedtek az elhelyezkedésük adta földrajzi akadályokon. Habár a barátságtalan földrajz pestise nem jelent leküzdhetetlen akadályt a fejlődésnek, mégis megismerése során választ kaphatunk az országok jövedelmi különbségeire.
Földrajzi adottságok vagy földrajzi hátrányok?
A világ többi részéhez képest Afrika gazdasági fejlődése meglehetősen lassú volt. Kiábrándító az a tény, hogy 1965 és 1990 között az egy főre jutó GDP (bruttó hazai termék) növekedése Afrikában átlagosan évi 0,8% volt. A régión kívüli hét leggyorsabban fejlődő ország 5,8%-os növekedést produkált, a fejlődő világ többi részén ez átlagosan 1,8%-os volt. A gazdasági hanyatlás olyan nagy mértéket öltött, hogy az átlagos 1972-es GDP-szintet csak 2004-ben sikerült elérni.
A közgazdászok elismerik, hogy Afrika gyenge teljesítményének kivizsgálása többdimenziós megközelítést igényel. Sokan azonban azt állítják, hogy a földrajzi adottságok nagymértékben hozzájárulnak Afrika vérszegény teljesítményéhez. Sachs és Warner mérföldkőnek számító 1997-es tanulmánya szerint a trópusi országok lassabban nőnek, mint a mérsékelt övezetben levők, Afrika lakosságának jelentős része pedig trópusi éghajlaton él.
A mérsékelt övezet öveihez viszonyítva a trópusi országokban olyan parazita jellegű betegségekkel találkozhatunk, amelyek kevésbé tudnak terjedni a mérsékelt övezetben. Emellett Austin 2008-as beszámolója szerint a termőtalajok is jóval érzékenyebbek. Ezeknek a kombinációja jelentősen korlátozza a mezőgazdaság termelékenységét a trópusi területeken. Néhány ember számára a barátságtalan környezet hatásai nem annyira nyilvánvalóak, de a kutatások kimutatják, hogy a fejlődésre hatalmas jelentőséggel bírnak.
Malária
Az éhezés, rossz gazdaságpolitika és a trópusi elhelyezkedés mellett a kontinensnek a maláriával is szembe kell néznie. Az intenzív maláriával súlytott országok személyenként évente 1,3%-kal kevesebbel nőttek, a malária 10%-os csökkenése pedig 0,3%-os növekedést eredményezett. A malária egyike azoknak a betegségeknek, amelyek korlátozzák az afrikai gazdaságok dinamizmusát a munkaidőre gyakorolt hatásuk révén, mivel csökkentik a várható élettartamot.
A cecelégy
Hasonlóképpen a maláriához, a cecelégy is sok problémának a forrása. Marcella Alsan 2012-es cikkében ezt a rovart emelte ki, mint Afrika fejlődésének akadálya. Azt állítja, hogy a cecelégy korlátozza az afrikaiakat, hogy a mezőgazdaságban többletet termeljenek. Szerinte történelmileg korlátozta a háziasított állatok használatát és akadályozta az állaterőt igényelt eszközök elfogadását. Az állatállomány korlátozásával a cecelégy megnehezítette a tőkeigényes mezőgazdaság megjelenését Afrikában.
Becslések szerint a tipikus afrikai országok 30%-kal lennének gazdagabbak, ha a légy nem befolyásolná a szokások minőségét. Továbbá a legújabb kutatások szerint a modern pénzügyekre is hatással van a kontinensen. Jianfu An és Wenxuan Hou 2017-es cikkében arról számol be, hogy a cecelégy jelenléte miatt Afrika egyes részein nem honosodott meg az üzeletkötésre jellemző szokások a klánok között.
„A cecelégy fertőzött helyeken az etnikai csoportok nagyobb valószínűséggel vadásznak és gyűjtögetnek, és ezért kisebb csoportokra oszlanak. Ennek eredményeként megszilárdultak és állandósultak a szűk etnikai identitások. Etnikailag tagolt társadalmak jöttek létre, amelyek akadályozzák a tulajdonjoggal és szerződések végrehajtásával kapcsolatos szokások fejlődését.”-áll Jianfu An és Wenxuan Hou cikkében.
A betegségek mellett Afrika csapadékhiánnyal is küszködik. A csapadék a 60-as évek óta folyamatosan csökken a kontinensen. Salvador Barrios, Luisito Bertinelli és Eric Strobl szerint, ha az esőzések nem csökkennének, akkor Afrika egy főre jutó GDP-je és a Föld többi országának egy főre jutó GDP-je közti különbség körülbelül 15-40%-kal csökkenne.
Csapadékhiány
Másik szembetűnő jellemzője a kontinensnek, hogy arányban itt található a legtöbb tengerparttal nem rendelkező ország. Ezek az országok lényegesen magasabb költségekkel találkoznak a kereskedelem és a szállítások terén. Kutatásokból kiderül, hogy az eladható árucikkek ára magasabb Szubszaharai Afrika számára a terület vidéke és partvonala miatt. Tin Mang és Dwayne Woods tanulmányukban a következő megállapításra jutottak:
„A földrajzi elhelyezkedés a gazdasági termelés számára a legkedvezőbb Európában, majd Amerikában, utána Ázsiában, és a legkevésbé Afrikában. (…) Ha nem rendelkeznének kedvezőtlen fizikai környezettel, az afrikai országok gazdaságilag jobban állnának, mint a dél-amerikai országok.”-állapította meg Tin Mang és Dwayne Woods.
Általánosságban nem mondjuk azt, hogy Afrika kihívásait lehetetlen teljesíteni. Különleges földrajzi adottságainak köszönhetően a régió olyan politikát igényel, amely figyelembe veszi sajátos állapotát. Elsőbbségben kell részesíteni a közlekedési hálózatok fejlesztését és a kereskedelem előtt álló akadályok csökkentését. A problémák megoldása merész gondolkodást igényel, és az afrikaiak bizonyára felnőttek ehhez a feladathoz.
