Miért 21 millió a bitcoinok maximális száma?

Minden kriptós által jól ismert tény, hogy a bitcoin nem egy végtelen kriptovaluta. Ugyanis amíg a tradicionális fiatpénzekből bármikor nyomtathat a központi bank újabb és újabb bankjegyeket, addig a bitcoinból mindössze egy szigorúan meghatározott mennyiség bányászható: 21 millió bitcoin, hogy pontosak legyünk. Na, de tudjátok azt, hogy miért pont 21 millió bitcoin a határ? Most elmeséljük.

Vagyis legalábbis elmeséljük a teóriákat – a pontos választ ugyanis csak maga Satoshi tudná megmondani. (Ő pedig valami furcsa okból kifolyólag nem akart válaszolni a kérdésünkre.)

21 millió ugyanis szép és jó – de miért nem mondjuk 20 millió? Ha már egy elő meghatározott számról beszélünk, akkor miért nem választott valami kerek egészet Satoshi?

Minden megmagyarázható számokkal – a 21 millió bitcoin is

Nos, az egyik elmélet szerint minden megmagyarázható matematikailag. A fejlesztők által kedvelt Stackexchange egyik fórumán megosztott bejegyzés alapján ugyanis könnyedén levezethető, hogy miért éppen a 21 milliós határnál kötött ki a Bitcoin ősatyja.

„Számoljuk ki a blokkok számát egy 4 éves ciklusra:

6 blokk óránként * 24 óra naponta * 365 nap évente * 4 év ciklusonként = 210 240 (kb. 210 ezer)

Adjuk össze a különböző blokkjutalom összegeket:

50 + 25 + 12.5 + 6.25 + 3,125 + … = 100

Szorozd össze a kettőt:

210 000 * 100 = 21 millió”

Ezzel a poszttal pedig sokan egyet is értenek. Mások azonban úgy gondolják, hogy ez mindössze azt határozza meg, hogy az előre megadott paraméterek alapján (azaz pl. hogy 10 percenként generálódik egy új blokk, vagy hogy pontosan mekkora a blokkjutalom) mekkora a maximum összeg, ami létezhet. Ami azt jelentené, hogy ha ezeket a paraméterek megváltoztatjuk, akkor más végösszeg jön ki – Satoshi viszont valószínűleg okkal adta meg ezeket és okkal használta végül ezt a végső határt is.

Aztán persze vannak más elméletek is, amik már kevésbé matematikaiak.

Satoshi, a ping-pong zseni

Egy felhasználó szerint például Satoshi nagy ping-pong kedvelő volt és ezért döntött emellett – hiszen a ping-pong meccsen is 21 pont kell a győzelemhez. Egy másik ember szerint Satoshi 21-ezni szeretett, és ezért kötött ki emellett.

Hogy komolyan matematikai számolások voltak a döntése mögött, vagy éppen csak random módon rábökött egy számra – ezt jelen állás szerint lehet, hogy sosem fogjuk megtudni. Ha azonban valakinek van egy új elmélete, azt mindig szívesen fogadjuk, osszátok meg a kommentekben vagy írjátok meg a közösségi oldalaink egyikén!