Miért nem dörrent még be a DeFi világ automatizált pénznyomdája?

  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

A Galaxy Digital vezérigazgatója, Mike Novogratz szerint a pénzügyi szereplők nyitottak lennének a DeFi világ és a hagyományos pénzügyi rendszer integrálására, azonban a túl sok szabályozási nehézség a kötelező ügyfélismeret és a pénzmosás akadályozásának témakörében megakadályozza őket ebben.

A kötelező ügyfélismeret az angol KYC (Know Your Customer) kifejezés rövidítése. Nem igazán lehet magyarra jól átfordítani, vagy egyszerűen körülírni, tulajdonképpen arról szól, hogy az adott intézménynek rendelkeznie kell legalább alapvető információkkal minden adott ügyfeléről. Ez ahhoz szükséges, hogy megbizonyosodjon arról, hogy az adott ügyfél semmilyen módon nem kötődik  illegális tevékenységekhez és az ügyfélszámla nem szolgál megkérdőjelezhető célokat.

Ennek a leggyakoribb módja, hogy az ügyfeleknek kötelezően ki kell tölteniük egy rövid kérdőívet, amelyben pár személyes adatot kell megadniuk (amit vagy ellenőriz bárki vagy nem), illetve olyan dolgokat kell „megígérniük”, hogy például nem terrorszervezet tagjai, vagy, hogy nem fogják a számlát bűncselekményekből származó pénz tárolására használni. Tehát gyakorlati visszatartó ereje nulla.

Novogratz arról számolt be, hogy az utóbbi időben 8 nemzetközi óriásbank vezetőivel vacsorázott, és szinte kivétel nélkül mind elismerték, hogy hibát követtek el, amikor kételkedtek a bitcoinban rejlő lehetőségekben.

Bár sokak szerint eleve képtelenség a pénzügyi szektorból teljesen kiszűrni a nemkívánatos szereplőket, a legtöbb intézményi szereplőt mégis egy esetleges nemkívánatos ügyfélhez kapcsolódó botrány, illetve annak jogi és pénzügyi következményeivel kapcsolatos félelme akadályozza abban, hogy nyisson a DeFi világ felé.

Az intézményi szereplők aggályai azonban nem érnek itt véget. A DeFi világ technológiai fejlettségével és a decentralizált megoldások kiberbiztonságával kapcsolatos kérdések legalább ennyire égetőek.

Túl szép, hogy igaz legyen?

Elvileg a DeFi világ mellett szóló egyik érv az automatizálásból eredő hatékonysága lenne, de ezekről a gyakran elég optimista állításokról nem igazán van még jelentős, kiértékelhető visszajelzés. Az „Automated Market Maker” szemléletű rendszernek és az úgynevezett „liquidity pool”, azaz „likviditási gyűjtőhelyeknek” hála, az ígéretek szerint a pihenő pénzünk 4 százalékot is kamatozhatna évente. Alapjáraton, bármiféle kockázat, emberi beavatkozás / menedzsment, vagy lekötés nélkül.

Aki jártas a hagyományos befektetésekben abban feltehetőleg egyből felgyulladt 2 piros lámpa; Közel 5 százalék, menedzsment és kockázat nélküli alapkamat? Technikai automatizáció?

Az elv ugyebár, hogy az algoritmus automatikusan kihelyezi a liquidity poolokban álló pénzt, olyan szereplőknek, akik az adott időben épp extra tőkére van szükségük. Később pedig szép lassan automatikusan visszaosztja a hitelt és a kamatot az adott szereplő pénzéből a liquidity poolba, és azon keresztül a hitelezőknek.

A legtöbb szkeptikus azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy az utóbbi évtizedek legsúlyosabb gazdasági válságainak jó része hitelválság volt. Sok százezer szakember, számtalan jogszabály, elemzés, és egyéb intézményi eszköz által támogatva heti 40 órában dolgozott egy ugyanilyen elv mentén operáló, csak hagyományos alapú rendszer működtetésén. A rendszer azonban mégis újra és újra összeomlott, mivel egy idő után teljesen követhetetlen hálóvá válik az adósságok és hitelek hálója, majd egy két fizetőképtelenné váló szereplő bedőlése brutális láncreakciót indít el az egész rendszerben.

De most egy gyerekcipőben járó, személytelen, számítógépes algoritmusok alkotta hálózat egyik csapásról a másikra megoldaná a problémát?

A DeFi világ úttörői szerint igen, a kétkedőket pedig az önvezető autó technológiával kapcsolatos szkeptikusokhoz hasonlítják, akik alatt bizony az utóbbi időben tényleg egyre forróbbá kezd válni a talaj, hiszen ma már nem egy új autó tudja magát megbízhatóan elvezetni egyszerűbb közlekedési szituációkban, például egy autópályán, vagy városon kívüli úton.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.