Miért nem omlott még össze a dollár?
Az óriási pénznyomtatás, a hegyekben álló államadósság ellenére a dollár köszöni szépen, jól van. Tavaly még erősödött is egy csomót. Hogyan lehetséges ez, és meddig mehet ez így tovább? Mihez képest erős a dollár, és hogyan áll a többi fiat pénz szénája? (Véleménycikk.)
Sokan azt várják, hogy az amerikai dollár előbb vagy utóbb teljesen elveszíti értékét. Mások még tovább mennek, és azt gondolják a, hogy az összes hagyományos pénz megszűnik létezni, összeomlik, az utcán söprik majd össze, mint korábbi, úgynevezett hiperinflációs időszakokban.
Ennek ellenére tavaly az amerikai dollár szinte az összes többi devizához képest egy csomót erősödött, és néhány kalandor, diktatórikus vagy háborúban álló ország kivételével másutt sem igazán készülnek megszűnni a fiat pénzek. Vajon miért? Hiszen megnőtt az infláció, az utóbbi években nyakló nélkül öntötték a piacra jegybankok a friss, de fedezetlen, ropogós bankjegyeket. Elvileg minden adott a valuták elértéktelenedéséhez, vagy nem?
Roncsderbi folyik a devizák között
A dollár konkrétan azért erősödött tavaly, mert egyre csak emelték a kamatát, valamint európai háború tört ki, új energiaválság, sokféle más feszültség. A zöldhasú ma is menekülőeszközként működik, ide teszik a pénzüket azok, akik nem bíznak – vagy inkább még kevésbé bíznak – a többi devizában. Köztük olyan hatalmas szereplők is, mint nagyvállalatok, államok, intézmények, szervezetek, általában dolláros államkötvényeken keresztül.
Mégis, mi másba fektetnének? Talán kínai, orosz, indonéz, vietnami vagy svájci értékpapírokba? Mert roncsderbi folyik az egyes nemzeti devizák között. Részben a hatalmas adósságok elinflálása érdekében, részben pedig a termelés, az export fellendítése érdekében. (A leértékelés segíti az exportot.) Emelnek ugyan a jegybankok a kamaton, ami erősíthetné a devizákat, de nem viszik túlzásba.
Szándékos a leértékelgetés?
Avagy milyen dolog az, hogy tíz százalékos infláció mellett két-három százalék a kamat? Titkon valószínűleg nagyon is örülnek annak a gazdaságpolitika irányítói, hogy az infláció magasabb a kamatnál, vagyis negatív reálkamat van (vagyis inkább volt az utóbbi egy évben). Csökken ugyanis egy újabb adósságválság kirobbanásának esélye, a deviza leértékelődésével pedig javulhat a gazdasági növekedés.
Tehát a legtöbb ország arra törekszik hogy legalábbis ne legyen túl erős a devizája, legyen inkább gyenge. Ez is a dollárnak kedvez, azt erősíti. A dollárt meg azért nem annyira fontos leértékelni, mert az Amerikai Egyesült Államok viszonylag keveset exportál, viszont sokat importál. Neki tulajdonképpen még jó is a dollár ereje.
Már nem csak a dollárt veszik
Sokan fektetnek aranyba is, több évtizedes csúcson áll a jegybanki aranyvásárlások értéke Ha mostanában nem is született új csúcs, viszonylag magasan áll az arany ára. A részvények sincsenek nagyon alacsonyan ahhoz képest, hogy mekkora változások voltak bő egy év alatt az inflációban, a kamatban, a vállalati eredményekben és az állampapír hozamokban. Ami mind negatívan befolyásolja a részvények értékeltségét.
A bitcoin sem áll már olyan rosszul, a tavalyi botránysorozat ellenére november eleji szintre ment vissza. Fektetnek tehát sok mindenbe az amerikai dolláron kívül is, ami azon is látszik, hogy a dollár az utóbbi hetekben egy csomót gyengült.
Senkinek sem érdeke a dollár vége?
De ezek mind csak rövidtávú események, részletkérdések, avagy zaj. A dollár várhatóan nagyjából meg fogja tudni őrizni az értékét a következő egy-két évben is, mert a kamata az évi három százalék körülire várt infláció felett lesz. Eközben pedig a dollárkötvények hozama három és fél–négy százalékos.
A valódi oka annak, hogy nem omlik össze a dollár és a többi fiat pénz, szerintem az, hogy ez senkinek sem érdeke. Az emberek nagy részének van dollárja. A politikusoknak is sok dollárja van, a bankároknak is rengeteg dollárja van, biztosan még a jegy bankároknak is van elég. Miért akarnák hát, hogy összeomoljon az értéke? A politikusok és a jegybankárok sem hülyék, a dollár teljes szétinflálása, elértéktelenítése rendkívül népszerűtlen lenne. Alighanem belebukna az elnök, eltűnne a süllyesztőben több nagy politikai párt, évtizedekre elásták magukat az emberek előtt.
Valutaválság=politikai válság
Ugyanúgy a legtöbb más civilizált országban sem érdek a nemzeti valuta elértéktelenedése. Néhány nagyon durván agymosott, átnevelt, agyonideologizált országban ez talán lehetséges, de az országok többségében szintén nem díjazzák a választók. A legtöbb választást gazdasági okokból szokták elbukni a kormányzó politikusok, és egy hiperinfláció vagy valutaválság erre éppen elég ok lenne.
De nem fognak azok a devizák elértéktelenedni maguktól is? Vannak eszközök a megvédésükre? Úgy tűnik, hogy továbbra is vannak. Ahogy a dollárnál is láttuk, ilyen a kamatemelés és a forgalomban levő pénzmennyiség csökkentése. Amiből kisebb lesz a kínálat, annak csökkenhet az ára, így van ez a pénzzel is.
Megindul-e a halálspirál?
A forinttal is az történt októberben, hogy toronymagasra emelték a kamatot, 18 százalékra (nem az alapkamatot, hanem egy másik, úgynevezett effektív kamatfajtát). Azóta az euróhoz képest tíz, a dollárhoz képest pedig húsz százalékkal erősödött a forint. A kamat segítségével meg lehet védeni a legtöbb devizát, legalábbis rövid- és középtávon. Kérdés, mibe kerül ez az adófizetőknek. Hiperinfláció, három számjegyű vagy még magasabb infláció pedig inkább csak háborúk idején szokott előfordulni (Európában).
Az más kérdés, hogyha valami sokkal jobbat találnak az emberek, mint például a nem inflálódó bitcoint és ethereumot, akkor nem indul-e el egy önmagát erősítő spirál. Egy olyan folyamat, amikor egyre többen használnak alternatív fizetőeszközöket, emiatt egyre gyengébbek lesznek a hagyományos devizák, emiatt pedig még többen fordulnak alternatív fizetőeszközökhöz. De ehhez még a kormányoknak is alighanem lesz egy-két szavuk.
Kapcsolódó cikkeink:
- A devizaárfolyamok roncsderbijében egymással versenyezve zuhannak a fiat pénzek
- A portugálok aranya, avagy mit vegyünk (hiper)inflációs időkben
- Duplán nyereség kriptózni a dollár/forint árfolyam miatt
Címlapkép forrása: Pixabay.com
