Kriptogazdaság 

A portugálok aranya, avagy mit vegyünk (hiper)inflációs időkben

230 Megtekintés , ,
     

Nem árt átismételni a leckét, amit a kilencvenes években és más időszakokban már sokan megtanultak arról, hogyan érdemes védekezni a magas infláció ellen. Ebben a tudomány mellett a józan paraszti ész is sokat segít. Arany, ingatlan, részvény volt a régi hüvelykujjszabály, de mi az új? (Véleménycikk.)

Portugália egyik nagy kincse a halállomány és fontos iparág a halászat, márpedig halakból egyre kevesebb van a világ tengereiben. A túlhalászás jelentős problémát okoz, miközben a föld lakói egyre többen vannak. Ezért is tartják a halat Portugália aranyának, olyannyira, hogy a címlapképen látható konzerveket is aranytömb mintájára formázták meg.

Borzasztó ez az infláció

A halhús ára így aztán erősen emelkedett az utóbbi időben, és könnyen lehetséges, hogy ha megveszünk egy konzervet, akkor az ára a következő egy évben az infláció feletti mértékben fog emelkedni. Ez történt például a kenyérrel, sajttal és sokféle más élelmiszerrel Magyarországon, de más országokban is. A KSH szerint:

Decemberben a fogyasztói árak átlagosan 24,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az élelmiszerek ára 44,8 százalékkal emelkedett, ezen belül leginkább a sajt (83,2%), a tojás (82,7%), a kenyér (81,1%), a vaj és vajkrém (79,4%), a tejtermékek (79,2%), a tej (52,1%), a baromfihús (51,5%) stb. stb. Stb...

Vásárlással az infláció ellen

Az infláció elleni védekezés egyik ősidők óta alkalmazott módja pedig az, ha egyszerűen minél előbb elköltjük a romlandó pénzünket olyasmire, amire várhatóan szükségünk lesz. Az ára pedig várhatóan felfelé fog menni, valamint nem romlandó. Biztosra persze nem mehetsz, lehet, hogy például valamilyen keresleti vagy kínálati változás, kormányzati intézkedés, árstop, importrendelkezés módosítása miatt éppen az a termék nem fog úgy megdrágulni, mint ahogyan számítasz rá. De nagy kár akkor sem érhet, hiszen elfogyaszthatod.

Sok évig volt rekord alacsony infláció Európában, Magyarországon és a világ sok más országában, nem árt tehát felidézni, hogyan lehet védekezni a pénzromlás ellen. A józan paraszti ésszel terjedő régi bölcsesség, hogy ilyenkor érdemes vásárolni aranyat, ingatlant és részvényeket. (Bár a részvények esetében ez nem mindegyik fajtára igaz, de ez most messzire vezetne.)

Mi minden lehet reáleszköz az infláció elleni harcban?

De az aranyat, ingatlant tulajdonképpen bármiféle olyan termékkel lehet helyettesíteni, amelynek az értéke viszonylag stabil, úgynevezett reáleszköz. Ide tartozhat egy sor más árupiaci termék, mint az ezüst, a kőolaj, a halkonzerv, a kristálycukor vagy éppen a tégla. Egyes afrikai, ázsiai országokban például rezet vásárolnak befektetésként, méghozzá súlyos rézrudakat, mert aranyra vagy ezüstre nemigen telik. Másrészt egy tolvaj nehezen tud vele olyan gyorsan elszaladni, mint egy aranyérmével vagy egy ezüstlánccal.

Mi a közös ezekben az úgynevezett reáleszközökben? Az egyik, hogy nem korlátlan mennyiségben léteznek, nem tudunk belőlük újat nyomtatni, bármennyi aranyat bányászni. A másik az, hogy hasznosak. Mert vagy hoznak valamiféle bevételt, mint például az ingatlanok, a termőföld vagy egy bánya, egy gyár. Vagy pedig használhatóak valamire.

Hasznos és ritka, körülbelül ez a kettő a kulcsszó.

Még az arany is használható ékszernek vagy egyes iparágakban nyersanyagként, az ezüst pedig már nagyobbrészt ipari fém. A platina vagy a palládium pedig kifejezetten ipari nyersanyag, szinte kizárólag a termelésben hasznosul (főleg az autógyártásban).

Rengeteg nulla. Így jár, aki hagyja elszabadulni az inflációt. (Wikimedia Commons.)
Rengeteg nulla. Így jár, aki hagyja elszabadulni az inflációt. (Wikimedia Commons.)

Reáleszköz-e a kriptodeviza?

A kriptodevizák egy része is ritka, legalábbis azon kevesek, amelyeket úgy terveztek, a kibocsátása – inflációja – alacsony. Ilyen a bitcoin és újabban az ether is. Sok más kriptodeviza viszont inflálódik, mert egyre több van belőle. Sőt különböző okokból számos tokent kifejezetten, szándékosan “inflálnak”. (Magas a kibocsátás belőlük.) Ugyanakkor egy inflálódó kriptovaluta is lehet jó befektetés (és nem csak akkor, ha találsz egy náladnál is nagyobb hülyét, aki megveszi).

Egyes protokollok ugyanis bevétellel rendelkeznek, nyereséget termelnek, és ebből valahogyan az érmetulajdonosokat is bevételhez juttatják. Ha egy token mennyisége évente tíz százalékkal nő, de 30 százalék osztalékszerű jövedelmet termel, akkor nyugodtan emelkedhet az árfolyama évente két számjegyű százalékos mértékben is. De ilyen azért még kevés van. Ha valaki azt mondja, a kriptók 90-95 százaléka el fog értéktelenedni a következő években, valószínűleg igaza lesz.

A legjobb kriptók nem haszontalanok

Hasznosak-e azok a kriptodevizák, amelyek ritkák? A bitcoint vannak, akik napi szinten használják, főleg a feltörekvő országokban, és ez a tendencia még sokat erősödhet is. Az Ethereum-rendszer a maga okosszerződéseivel, gaming-, NFT- és egyéb platformjaival még sokkal több mindenre használható, mint a bitcoin. Rengeteg javítanivaló van a kriptodeviza-szektoron, akár fizetési forgalomról, akár a Web3-szféráról van szó, de semmiképpen sem haszontalan. A legjobbak legalábbis biztosan nem azok.

Szép új inflációs világ

Az inflációt nehéz volt újra feléleszteni, de a korábbi évtizedek tapasztalatai alapján még nehezebb lehet visszaszorítani, visszatuszkolni a szabadon engedett szellemet a palackba. Megérkeztünk egy szép új világba, amit valószínűleg magas infláció és az értékét vesztő pénz miatti aggódás fog jellemezni még jó pár éven keresztül.

Receptekért mehetünk a múltba, például a kilencvenes évekbe, de nézhetünk a jövőbe is, a kriptodeviza-szektorba. A legjobb megoldás valószínűleg az, ha kiválasztjuk mindkettőből legjobbat, innét is, onnét is veszünk befektetési ötleteket. Szakszóval diverzifikáljuk portfóliónkat, parasztosan fogalmazva pedig nem teszünk minden tojást ugyanabba a kosárba. Elosztjuk a befektetéseinket többfelé.

Kapcsolódó cikkeink: