Monetáris őrület! Negatív hozamok Dániában és negatív hitelezési kamatráta

Csúcsra jár a világban a monetáris őrület. A jelzáloghitelek kamatlába -0,5% Dániában, a negatív hozamgörbe pedig a feje tetejére állt Németországban.

Elindulnál, de nem tudod hogyan állj neki? Diverzifikálnál, új kocsira gyűjtesz vagy csak a lakáshitelt kell ledolgoznod? A kriptodevizák 10 év alatt a világ legforróbb befektetési eszközeivé váltak. A CoinCash magyar kriptodeviza váltó segít elindulni.

A német 3 hónapos hozamgörbe -0.558%-on áll, míg a 10 éves hozam -0.593%. Tehát a 10 éves kötvények kevesebbet hoznak mint a három hónaposak, és mindkét görbe negatív tartományban van.

Sosem volt még ennyire olcsó hitelt felvenni

Közben a Jyske Bank, a harmadik legnagyobb bank Dániában azzal jött elő, hogy fizet az ügyfeleknek, csak vegyenek fel jelzáloghitelt mégpedig negatív kamatlábbal ösztönözve.
A Jyske Bank jövendőbeli jelzáloghiteles ügyfeleinek -0,5 %-os kamatot kínál.

„Sosem volt még ennél olcsóbb hitelt felvenni. Azt várjuk ettől, hogy ez még feljebb nyomja a lakásárakat.” – mondja Lise Nytoft Bergmann, a dániai Nordea Bank lakásfinanszírozási részlegének az elemzője a Bloombergnek.

20 éves kölcsön

Hosszabb távú hitelre van szükséged? Nem gond. A Nordea Bank nullás kamatú hitelt kínál 20 évre is.

A dániai 10 éves lejáratú kötvények

Önkéntes pénzvesztés

Ha azért fizetünk az embereknek, hogy hitelt vegyenek fel, az pénzveszteséggel járó működés, és a bankok nem szeretnek veszteséget elkönyvelni.
De akkor mégis miért csinálják ezt a bankok?

Még egy cikk sem magyarázta el pontosan, de feltehetőleg ez a nemzeti tartalékok negatív kamatlábával és a központi bankok politikájával függ össze.

Az Eurozónában, amelynek nem tagja Dánia, az EKB – Európai Központi Bank kamatot számol fel a nála elhelyezett tőkén, ha a bankok nem hajlandóak hitelt kihelyezni. Az Eurozóna kamatrátája -0,4%.

A Reuters egyik jelentésében ezt így foglalta össze:
Draghi azt mondta, hogy a jogszabályalkotók az EKB által a hitelezők profitjára kivetett negatív kamat hatását szeretnék csökkenteni. Ez az opció már több országban köztük Japánban és Svájcban is bevezetésre került, azonban ez elég nagy szkepticizmust váltott ki a kormányzati körökben.

Hasonló szabályozás ösztönözheti a dániai történéseket is.

A dániai 3 hónapos hozam

A dániai 3 hónapos hozamráta és a központi bank tőkéjének a -0,65%-os kamatlába szintén magyarázatot adhat.

A bankok inkább hitelt helyeznek ki -0,5%-os kamatlábbal mintsem hogy a központi banknál elhelyezett tőkéjükre -0,65%-os kamatot kapjanak.

A monetáris őrület

Az USA-ban Bernanke, Yellen és Powell idején a központi bank fizetett kamatot a tőketartalékokra, és ezzel lassan idővel kimentették a bankokat a 2008-as válság után.

Európa ezzel szemben más irányt választott, a bankokat büntette, és a bankrendszert gyengítette a negatív kamatlábakkal.

A központi tartalékok felhasználásával a központi bankok próbálnak több hitelt kihelyeztetni a rendszerbe, amelynek egyik módja a QE – quantitative easing (mennyiségi lazítás), amit a központi bankok most is elővettek.

Amerikában most Trump újra erőlteti a Fed-et hasonló intézkedések meghozatalára, ami egy újabb monetáris őrülethez vezethet.

A mainstream pénzügyi rendszer negatív kamatlábaival szemben a Bitcoin és más kriptovaluták azonban hosszabb távon biztos, hogy nyereséget termelnek, ezért érdemes lenne megfontolni a blokklánc alapú pénzügy parciális bevezetését a monetáris rendszerekbe is.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.