Most akkor tényleg a harmadik világháború felé haladunk?

Egyre aggasztóbb a háborús helyzet, amely már mindenhol érezteti a hatását. De vajon meddig tart és tényleg a harmadik világháború felé tartunk?

Ukrajnában a háború hónapokig vagy akár évekig is eltarthat, legalábbis a washingtoni külpolitikai vezetők, Joe Biden elnök és emberei, valamint a NATO vezetése szerint. Nemrég döntött úgy a Biden-adminisztráció, hogy újabb segélycsomagot küld Ukrajnának, ami azt jelenti, hogy az amerikaiaknak már több mint 50 milliárd dollárt kell kiizzadni. Biden emellett 2023-ra 813 milliárd dolláros védelmi költségvetéssel számolt, ami azt jelenti, hogy az USA most többet költ a hadseregre és a háborúra, mint valaha az ország történetében.

A NATO ismét bővülni fog, hiszen Finnország és Svédország csatlakozik hozzá. 2004-ig elképzelhetetlen volt, hogy a NATO valaha is Oroszország határai felé terjeszkedjen. Tegnap viszont Finnország már hivatalosan is bejelentette a csatlakozási igényét, amire válaszul az oroszok bejelentették, hogy akár már a mai nappal elzárhatják a gázt, emellett Dmitrij Medvegyev, volt orosz miniszterelnök atomháborúval fenyegette meg. Ezzel a csatlakozással egyébként több mint 1200 km-rel meghosszabbítja a szövetség az Oroszországgal közös határát, ami viszont tovább szíthatja a már most is igen nagy feszültséget. Moszkva válaszlépéseket tervez, többek között a Balti-tengeren lévő légi és tengeri erők növelésével, valamint a NATO-tag Lengyelország és Litvánia között fekvő kalinyingrádi exklávéjának további nukleáris fegyverekkel és hiperszonikus rakétákkal való megerősítésével.

Orosz fenyegetés jut minden napra

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és más moszkvai vezetők ismételten nukleáris konfliktusra és harmadik világháborúra figyelmeztetnek, sőt a jelenlegi helyzetet egyenesen a kubai rakétaválsághoz hasonlítják, a Pentagon magas rangú tisztviselői ugyanakkor azt mondják, hogy nincs ok az aggodalomra.

Hát én nem tudom ki hogy van vele, de azért nem kellemes érzés minden nap arról hallani, hogy bizonyos nukleáris töltettel felszerelt rakéták hány másodperc alatt érhetnek el bizonyos európai városokat. Az USA messze van, a saját bőrén nem érzi ennek a súlyát, de egy esetleges atomháborúnak Európa lehet a legnagyobb vesztese.

Emellett úgy tűnik, hogy sokakat az sem aggaszt, hogy az Ukrajnába küldött fegyverek útja gyakorlatilag nyomon követhetetlen. Épp egy amerikai hírportál, a CNN idézett forrásokat, akik szerint a hírszerzésnek konkrétan halvány gőze nincs arról kikhez is kerülnek az amerikai fegyverek, a portál szerint csak egy “nagy fekete lyukba hullanak”.

Több szakértő attól tart, hogy a Nyugat ukrajnai fegyveráradata nemcsak elhúzza a háborút, hanem azzal fenyeget, hogy kiterjeszti azt a NATO területére és destabilizálja Európát. Liz Truss brit külügyminiszter viszont azt követeli, hogy a Nyugat “duplázza meg a fegyverszállításokat, és ragaszkodok ahhoz, hogy nehézfegyvereket, harckocsikat, repülőgépeket küldjünk – mélyen a készleteinkbe nyúljunk, és növeljük a termelést. Mindezt meg kell tennünk”.

Antony Blinken diplomata szerint az elmúlt két hónapban az Ukrajnának ígért 47 milliárd dollárnyi fegyver és egyéb amerikai támogatás hamarosan meghaladja a State Department teljes költségvetését.

Mi lehet a cél?

Lloyd Austin védelmi miniszter, a Raytheon volt igazgatósági tagja szerint a cél az, hogy Oroszországot olyan mértékben meggyengítsék, hogy még a határain kívül sem legyen képes megvédeni magát. Pat Buchanan, a Fehér Ház volt kommunikáció igazgatója szerint viszont ez a politika, akár szándékos, akár nem, arra kényszerítheti a Kremlt, hogy komolyabban fontolóra vegye a nukleáris fegyverek használatát.

“Azt akarjuk, hogy Oroszországot olyan mértékben meggyengítsük, hogy ne tudjon olyan dolgokat tenni, mint amilyeneket Ukrajna lerohanása során tett” – mondta Austin, Moszkva erejének megsemmisítését szem előtt tartva.

Azt érdemes kiemelni, hogy a Raytheon vállalat egyébként piszkosul jól keres most az ukrán-orosz háború idején, hiszen az európai NATO tagállamok végre növelik kiadásaikat, a vállalat pedig éppen fegyvereket, különféle innovatív repülőgép- és védelmi technológiai termékeket fejleszt és gyárt, többek között repülőgép-hajtóműveket, repüléselektronikát, rakétákat, légvédelmi rendszereket és drónokat.

Óriási üzleti lehetőség ez a fegyvergyártó cégeknek

Ahogyan Ron Paul írta,

“A háborúból masszívan profitáló különleges érdekcsoportok egyike az amerikai hadiipari komplexum. A Raytheon vezérigazgatója, Greg Hayes nemrég azt mondta egy részvényesi gyűlésen, hogy ‘Minden, amit ma Ukrajnába szállítunk, természetesen a készletekből származik, vagy a Védelmi Minisztériumból, vagy a NATO szövetségeseinktől, és ez mind nagyszerű hír. Előbb-utóbb ugyanis fel kell majd ezeket töltenünk, és ennek hasznát fogjuk látni az üzletben”.

Nem hazudott. A Raytheon, a Lockheed Martinnal és számtalan más fegyvergyártóval együtt olyan szerencsétlenséget élvez ki, amilyet évek óta nem látott. Az Egyesült Államok több mint hárommilliárd dollárnyi katonai segélyt ígért Ukrajnának. Segélynek hívják, de valójában ez vállalati jólét. Washington milliárdokat fizet a hazai fegyvergyártóknak a tengerentúlra küldött fegyverekért.

Sok beszámoló szerint ezeket a fegyverszállítmányokat, például a Javelin páncéltörő rakétákat (amelyeket a Raytheon és a Lockheed Martin közösen gyárt) felrobbantják, amint megérkeznek Ukrajnába. Ez egyáltalán nem zavarja a Raytheont. Hiszen minél több eszközt robbantanak fel Ukrajnában, annál több új megrendelés érkezik a Pentagonból.

Több háborús elemző szerint a volt Varsói Szerződés országai, amelyek most a NATO tagjai, szintén benne vannak a buliban, hiszen gyorsan megszabadulhatnak a 30 éves, szovjet gyártmányú fegyvereiktől, és kaphatnak modern pótlást az Egyesült Államoktól.

Eközben London SAS-csapatokat küldött Kijevbe, hogy ukrán csapatokat képezzenek ki az angol páncéltörő fegyverek használatára. Az Egyesült Államok Németországban és két másik nem megnevezett európai helyszínen képzi ki a kijevi csapatokat nehéztüzérségre, radarrendszerekre és páncélozott járművekre. Washington a hírszerzési információkat megosztja Kijevvel.

Lengyelország harckocsikat küld Ukrajnának, Szlovénia tervei között szerepel, hogy szintén nagy számban küld T-72-es harckocsikat. A németek is harckocsikat szállítanak Kijevnek, és a Pentagon szerint egy ismeretlen európai szövetséges harci repülőgépekkel látja el Ukrajnát.

A brit fegyveres erők minisztere kijelentette, hogy kormánya támogatja Kijev teljesen legitim támadásait Oroszországon belül brit fegyverekkel. Mindez a határon átnyúló ukrán drón és helikopteres támadásokról szóló jelentések felerősödésének közepette történik, amelyek többek között orosz olajraktárak, lakóövezetek és falvak ellen irányulnak. Az Egyesült Államok és európai szövetségesei hosszú távú politikát folytatnak, amely Oroszország száműzését célozza, és egy új világrend felé tekint, ahol többé nem törekszenek a Moszkvával való együttélésre.

Közben több nyugati Európa egyszer s mindenkorra el akarja teljesen vágni magát az orosz energiától, ami azonban brutális recessziót okozna és mélyszegénységbe taszítaná emberek milliót. Ugyanakkor Mario Draghi olasz miniszterelnök azt találta mondani néhány napja, hogy “Valójában eléggé magabiztos vagyok, de buta okból. Nincs hivatalosan kimondva, hogy mit jelent a szankciók megsértése. Soha senki nem mondott semmit arról, hogy a rubel kifizetések sértik-e a szankciókat vagy sem, hogyan szervezik ezeket a kifizetéseket. Szóval ez itt egy ilyen szürke zóna. Ami azt illeti, a legtöbb gázimportőr már rubelben nyitott számlát a Gazpromnál”.

Na most ez vagy azt jelenti, hogy Draghi totál szenilis, vagy az unióban mégsem értenek egyet az országok vezetői és Ursula von der Leyen háta mögött ugyanúgy veszik az orosz gázt.

Az USA, a NATO és Oroszország jelenléte a Földközi-tengeren elérte a hidegháborús szintet, miközben a NATO új kelet-európai harccsoportokat épít.

A vegyi fegyverek miatt is lehet aggódni

Márciusban Jens Stoltenberg NATO-főtitkár arra figyelmeztetett, hogy “a vegyi fegyverek bármilyen alkalmazása teljesen megváltoztatná a konfliktus jellegét, a nemzetközi jog durva megsértése lenne, és messzemenő következményekkel járna”.

Nagyjából két hete Adam Kinzinger kongresszusi képviselő új katonai erő alkalmazásának engedélyezéséről szóló törvényt terjesztett elő. Kinzinger közleménye szerint a törvény felhatalmazná Bident, hogy csapatokat vezényeljen Ukrajnába az oroszok ellen, ha Moszkva “vegyi, biológiai és/vagy nukleáris fegyvereket vetne be”.

Washington közel két évtizede finanszírozza a biológiai kutatást és más laboratóriumokat Ukrajnán belül. A Védelmi Minisztérium Együttműködő Fenyegetéscsökkentő Programjának vezetője szerint e laboratóriumok némelyike szovjet korabeli biológiai fegyvereket tartalmazhat.

Amint arról Dave DeCamp, az Antiwar.com hírszerkesztője beszámolt, a Pentagon ezen ügynökségen keresztül finanszírozza az ukrajnai laboratóriumokat. A Pentagon múlt hónapban kiadott hivatalos adatlapja szerint 2005 óta az USA 200 millió dollárt fektetett be 46 ukrán laboratórium, egészségügyi létesítmény és diagnosztikai helyszín támogatásába.

Moszkva azzal vádolta Ukrajnát, hogy Oroszország megszállásakor egy titkos, Pentagon által finanszírozott biológiai fegyverprogram vészhelyzeti tisztogatását végezte. Az Egészségügyi Világszervezet azt tanácsolta Ukrajnának, hogy semmisítse meg a “nagy veszélyt jelentő kórokozókat”.

Az Egyesült Államok a maga részéről azt állítja, hogy az Ukrajnában és más volt szovjet államokban zajló program célja a Szovjetunióból visszamaradt biológiai fegyverek jelentette fenyegetés csökkentése. Miközben a Pentagon tisztviselői lekicsinylik a laboratóriumok fenyegetettségét, arra is figyelmeztettek, hogy azok még mindig tartalmazhatnak szovjet korabeli biológiai fegyvereket.

Robert Pope, a DTRA igazgatója februárban a Bulletin of the Atomic Scientists című lapnak azt mondta, hogy a laboratóriumok szovjet biológiai fegyvereket tartalmazhatnak, és figyelmeztetett, hogy az ukrajnai harcok veszélyes kórokozók kiszabadulásához vezethetnek.

Úgy tűnik, bőven akadnak olyan helyszínek, amelyeket valaki megtámadhatna, és amelyek átlépnék Kinzinger ügyesen meghúzott határvonalát. Ebben az elképesztő zűrzavarban már nem tudni, hogy ki, mikor, mit fog lépni. Az viszont aggasztó, hogy Ukrajnában gyakorlatilag két nagyhatalom csap össze, az USA és Oroszország.