Neked lesz munkád 2030-ban?

  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

Itt a jövő a nyakunkon, ideje szembesülnük vele.

Három évvel ezelőtt, a máltai Intercontinental Hotelben egy blokklánc és mesterséges intelligencia témájú konferencián egy jövőkutatót hallgattam. Arról beszélt, hogyan oldhatja meg a 3D nyomtatás az emberek lakhatási problémáit. Szociális bérlakás programok keretein belül az egyes önkormányzatok hogyan tudnak komplett bérházakat biztosítani a fejlett technológia – jelen esetben a 3D – segítségével.

Elgondolkoztam ezen, hogy kezdő lakberendezőként talán majd nyomtathatok magamnak új polcokat és egy konyhaszekrényt vagy egy kihúzhatós kanapét gyorsban, ha vendég jön. Nevettünk is ezen a férjemmel, pedig hamarosan ez lesz a valóság. Valahol már az.

Aztán nem olyan régen szembejött velem egy másik – jövőkutatók által előszeretettel boncolgatott – téma. Azzal együtt, hogy a Föld túlnépesedik az egyes társadalmak elöregednek, ami komoly problémát ró a munkaerőpiacra és a szociális ellátásra.

A világ – magukat fejlettnek mondott – hatalmai a folyamatos gazdasági fejlődést szajkózzák, az évről évre növekvő GDP-vel. Azonban a valóság kissé távol esik a politikai szólamoktól és közelebb van a matematikához.

A Baby Boomer-ek

A Baby Boomer-ek az a demográfiai csoport, amely a Néma Generációt követte és az X Generaciót előzte meg. Ők, az 1946 és 1964 között, a második világháború utáni fellendülés alatt születettek. A kifejezést az Egyesült Államokon kívül is használják de a dátumok, a demográfiai kontextus és a kulturális azonosítók eltérhetnek.

Magyarországon ez volt a Ratkó korszak az 1949 és 1956 közötti időszak, amikor létszámban legalább másfélszerese született a jelenleg születő gyermekek számának.

Anélkül, hogy mélyebb statisztikai elemzésbe bocsátkoznék, csak annyi álljon itt, hogy a fent említett Baby Boomer-ek nagy százaléka 2030-ra nyugdíjas korú lesz, ami súlyos munkaerő hiány elé állítja a világ országait.

Magyar viszonylatban a 2019-es adatok szerint évente átlagosan 30 ezer dolgozóval kevesebbre lehet számítani a munkaerőpiacon.

Blockchainter

Statisztikai adatok nincsenek arról, hogy hány fiatal és középkorú magyar – potenciális munkaerő – hagyja el az országot évente.

A Magyarországon élők (9 769 526 fő) közül minden ötödik ember 65 év feletti, arányuk az össztársadalomhoz képest évről évre nő. Míg 2001-ben még csak a lakosság 15,1 százalékát tették ki a 65 éven felüliek, addig 2020-ra ez az arány elérte a 19,9 százalékot. Így 2021-ben már a társdalom több mint egy ötöde lehet 65 év feletti.

Az előrejelzések szerint 2070-re a 65 év felettiek aránya elérheti a 29 százalékot vagyis a cirka 2,7 millió főt!

A magas életkor az egészségi állapot leromlásával is jár. 2016-os adatok szerint a 65 év felettiek 74 %-a élt valamilyen fizikai korlátozottsággal. Ez az jelenti, hogy 10 emberből 7 nem tudja megőrizni az egészségét idős korára.

2100-ra 56 idős ember juthat 100 munkaképes korú személyre Magyarországon, az Unióban ez az arány pedig még kicsivel magasabb, 57 százalékos lesz.

A fentiekkel szemben Magyarországon éves viszonylatban az előirányzott GDP növekedés 2021-2030 között 4%.

Ez csak egyféleképpen valósítható meg a számok tükrében, az emberek minél tovább történő munkaerőpiacon tartásával.

Mit hoz(hat) a jövő?

Több millió új munkahely jön létre az egészségügyben és a technológiában, ahogy a társadalom elöregszik, és a digitális átalakulás megváltoztatja a munka jellegét.

Az idősödő népesség – és háziállataik – gondozása és a nemzetek digitális átalakításában végzett munka valószínűleg a legjobban fizető munkalehetőséget kínálja a következő évtizedben világszerte.

Az aktív munkavállók egyre inkább az idősebb felnőttek lesznek, az egészségügy és a csúcstechnológiás területek azok, amelyek leginkább növekedni képesek. Ahhoz, hogy a munkavállalók az elkövetkező évtizedben boldoguljanak, számíthatnak arra, hogy több oktatáson kell részt venniük, és folyamatosan frissíteniük kell tudásukat.

Eközben az éttermi munkahelyek várhatóan milliós növekedést mutatnak, de ez a munka általában a legalacsonyabb bérek között fizet. Azok az emberek, akik irodai és gyártási területeken keresnek majd munkát, kevesebb pozíciót találnak.

Az egészségügyi szakmákban a foglalkoztatás várhatóan 15%-kal nő a következő évtizedben és ez az adat nem veszi figyelembe a járványt és a kapcsolódó gazdasági visszaesést.

A Wall Street Journal által végzett kutatás alapján 2019 és 2029 között a legkeresettebb tíz foglalkozás a következő:

  1. Otthoni ápoló / Idősgondozó
  2. Gyorséttermi dolgozók
  3. Éttermi szakácsok
  4. Szoftverfejlesztők
  5. Szakképzett nővérek
  6. Általános és üzletviteli menedzserek
  7. Orvosi asszisztensek
  8. Orvosi / egészségügyi szolgáltatások vezetői
  9. Marketing szakemberek / kutatási elemzők
  10. Munkások és költöztetők

Ezzel szemben a kereslet csökkenő tendenciát mutat az alábbi területeken:

  1. Közösségi szolgáltatások
  2. Szociális szolgáltatások
  3. Jog
  4. Üzlet, pénzügy
  5. Oktatás
  6. Építőipar
  7. Értékesítés
  8. Termelés
  9. Irodai, adminisztratív

A digitális gazdaságra való áttérés ösztönzi a csúcstechnológiában dolgozó munkavállalók iránti keresletet. A számítógépes és matematikai foglalkozások háromszor gyorsabb ütemben emelkedhetnek, mint a teljes munkaerő.

Nagy lesz a kereslet szoftverfejlesztők iránt és fokozódik a szükséglet az adatok védelmére specializálódott munkakörökre, mint például az információbiztonsági elemzők.

Az energetikai munkahelyek szintén a leggyorsabban növekvő foglalkozások közé tartoznak. A szélturbina-technikusok és a napelem-telepítők száma több mint 50%-kal emelkedhet.

Az irodai és adminisztratív munkakörök, amely magában foglalja a titkárokat, az adminisztratív asszisztenseket, a könyvelőket és az ügyfélszolgálat képviselőit, nagy valószínűség szerint könnyebben veszítik el munkájukat, mivel a gépi tanulás és az automatizálás egyéb formái kiszorítják az irodai dolgozókat. A járvány által a távmunkára való elmozdulás felgyorsíthatja ezeket a változásokat.

A robot-technológia fejlődésével a termelői munkahelyeknek is búcsút inthetünk. Az e-kereskedelem fellendülése, amely a járvány idején megnőtt, az értékesítési munkahelyeket is csökkenti. A pénztárosok száma például jelentősen csökkenhet.

2029-re a munkaerő több mint egynegyede 55 éves vagy annál idősebb lesz. Az idősebb munkavállalók növekvő aránya megnöveli a munkahelyi rugalmasság iránti igényt, ami a koronavírus-járvány hatására felgyorsult. Egyes elemzők szerint a nyugdíjba vonulás nem feltétlenül azt jelenti, hogy szépen hátradőlünk és élvezzük nyugdíjas éveinket, sokkal inkább egy részmunkaidős szerepkörre való átállást. A nagyobb generációs sokféleség megterhelheti a hagyományos szervezeti struktúrákat és lehet, hogy a munkaadóknak alkalmazkodniuk kell – egy 35 éves fiatalokból álló csapat vezethet 60 éveseket. Az alkalmazottak pedig látni fogják, hogy karrierjük más formát ölt.

A toborzási folyamat valószínűleg ennek eredményeként szélesebb földrajzi területekre és kritériumokra fog kiterjedni, és megköveteli a munkavállalóktól, hogy jobban versenyezzenek képességeik bemutatásával. Az iskolai végzettség és a tapasztalat kevésbé lesz fontos, mint ma.

A munkaadók azonban egyre inkább olyan munkavállalókat keresnek, akik kezdeményeznek képességeik frissítését illetően, például online továbbképzési programok révén. Egy évtizeddel ezelőtt a munkáltatók még igencsak szkeptikusan fogadták az ilyen programokat, mára azonban ez jelentősen megváltozott.

A munkaadók által keresett készségek száma megnőtt, a Gartner-elemzés szerint a vállalatok 2020-ban mintegy 33%-kal több készséget soroltak fel az álláshirdetésekben, mint 2017-ben. A 2017-es hirdetésekben megkívánt készségeknek csak körülbelül a fele szerepel még a jelenlegi álláshirdetésekben. A csúcstechnológiai cégek például egyre inkább tapasztalatokat keresnek a mobil operációs rendszerekről és a felhőalapú alkalmazások platformjáról. A felhasználói felületet magában foglaló készségek iránti igény eközben csökken.

Azt hiszem kimondhatjuk, hogy a digitális készségeink fejlesztése az egyik legfontosabb szempont napjainkban, de főleg a jövőnk szempontjából. Ez egyaránt igaz a fiatalokra és a 40-50 éves korosztályra. Az életünk végéig tartó tanulási modell soha sem volt még annyira aktuális, mint manapság.

A blokklánc technológia, a mesterséges intelligencia, a dolgok internete mind mind a segítségünkre lehet a fent leírt krízisek megoldásában, ha nem ellenségként tekintünk rájuk és megtanuljuk alkalmazni őket a saját szolgálatunkban!

Ne legyenek illúzióink. Semmi sem lesz már olyan, mint régen…

A Szerzőről

Stier Kata vagyok, jogász, digitális alkotó, blogger. A technológia szerelmese. Három évvel ezelőtt a munkám révén kezdtem el foglalkozni kriptovalutákkal és a blokklánc technológiával. 2020 nyara óta vezetem blogomat kifejezetten nőknek, hogy közelebb hozzam a Negyedik Ipari Forradalom vívmányait. Mesterséges intellingencia, a ‘dolgok internete’, jövőbeni és kialakulóban lévő technológiák egy hétköznapi negyvenes nő szemével.

 

View this post on Instagram

 

A post shared by Kata Stier (@blockchainter)

Stier Kata és a Blockchainter további elérhetőségei:

Facebook: https://www.facebook.com/blockchainter
Pinterest: https://www.pinterest.com/blockchainter
LinkedIn: https://mt.linkedin.com/in/kata-stier-1702a498

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.