Új európai pénzmosás elleni törvénycsomag érkezett: mi lesz a kriptókkal?
Az Európai Unió (EU) hivatalosan is elfogadott egy új, pénzmosás elleni rendeletcsomagot, amely valamennyi kriptovalutához kapcsolódó szolgáltatóra (CASP) is vonatkozik. Az új szabályozás nagyobb hatáskörrel ruházza fel a Pénzügyi Információgyűjtő Egységeket (FIU-k) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása felderítése és leküzdése érdekében. A 24-én történt bejelentés szerint a jogszabálycsomag hatással lenne a MiCA szabályozás alá tartozó kriptotőzsdékre, brókerekre. A most megalkotott jogszabályok fokozott átvilágítási intézkedéseket írnak elő, amelyek alapján a kötelezett jogalanyoknak, köztük a kriptovalutákat kezelő entitásoknak jelenteniük kell a gyanús tevékenységeket a FIU szervezeteknek.
Nem kell bedőlni minden hírnek – a Circle igazgatója elmagyarázta mit jelent az új szabályozás
Patrick Hansen a Circle európai stratégiai igazgatója egy tweetsorozatban fordította le, hogy mit is jelent a valóságban az új szabályozás. Ha valaki egy kriptoszolgáltatót akar már csak egy sima vásárlásra is használni, akkor az adott szolgáltatónak azonosítást kell végrehajtania a felhasználón. Ez a normál KYC/AML procedúra, ami ezer eurós tranzakciók felett kötelező. Ezen túlmenően Frankfurtban új szervet hoznak létre, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem hatóságát, az AMLA-t. Ez a szerv fogja felügyelni a pénzmosás elleni küzdelemre vonatkozó új jogszabályok betartását. Fontos, hogy a Tanács még nem fogadta el a jogszabálycsomagot, de már az EU hivatalos közlönyében közzétételre vár.
Azért azzal legyünk tisztában, hogy a jogszabálycsomag nem egy kriptós rendelkezés. Az összes pénzügyi intézményt érinti, ennek a halmaznak képezik a részét a CASP-ok. Nekik pedig már eddig is követniük kellett a KYC/AML folyamatokat és a pénzmosás elleni szabályokat. Nem nyújthattak már eddig sem letétkezelői szolgáltatásokat névtelen felhasználóknak vagy nem tarthattak fenn számlákat privátcoinokra. Sőt, Hansen tweetje szerint még örülhetünk is, hiszen nem az eredetileg javasolt előírások kerültek be végül a jogszabályba. Így például nem limitálják a tárcákból maximálisan fizethető összegeket ezer euróban.
