A német kormány arany ellen folytatott háborúja mögött hazugságok állnak
Még tavaly decemberben számoltunk be arról, hogy Németországban 2020. január 1-étől 2 ezer euró a névtelen aranyvásárlás korlátja. Az év utolsó hónapjában valóságos roham indult és kígyózó sorok várakoztak a nemesfémet értékesítő üzletek előtt. De vajon minek tekinthetjük a jelenséget, szezonális karácsonyi ajándékvásárlásnak vagy pedig a negatív kamatlábbakkal kapcsolatos pániknak?
A német lakosság 9000 tonna arannyal rendelkezik, amelynek 55%-a aranyrúd és érme, még a fennmaradó rész aranyékszer. Tehát mondhatjuk azt, hogy a németek értenek az aranyhoz és aktív befektetők. Ehhez még tegyük hozzá azt is, hogy a német aranyrúd piac világszinten kiemelkedő. Az iparágban résztvevők széles körét támogatják a bankoktól, az aranyfinomítókon át, a kereskedőkig.
Pánik a köbön
Ezért az új törvény életbe lépése előtt mit tettek a német állampolgárok? Amit bárki épp ésszel rendelkező piaci szereplő tenne: annyit aranyat szereztek be, amennyit csak tudtak. Hosszú sorokban vártak türelmesen az aranyat értékesítő üzletek előtt, így Németország legnagyobb aranykereskedője, a Degussa és a Pro Aurum előtt is.
A Börse Online, német befektetési magazin december 13-án, az aranykereskedők ellátási problémáiról írt: „Lerohantak minket, egyre hosszabb sorok várakoznak az utcán.”
Deutschland steht die nächste Währungsreform bevor.
Vor Degussa in Köln bildet sich eine Schlange derer, die anonym #Gold kaufen, bevor das ab 1.1.20 dank #Groko nur noch bis 2.000 statt 10.000 #Euro möglich ist. So werden die Bürger gezwungen, im wertlosen Euro zu bleiben. pic.twitter.com/Fju8aJW4Cn— Alice Weidel (@Alice_Weidel) December 30, 2019
“Az olyan nagy aranykereskedőket, mint a Pro Aurum-t és a Degussa-t az emberek lerohanták. Az ügyfelek szó szerint üres polcokat találnak,” nyilatkozta Raphael Scherer, a Degussa Edelmetalle ügyvezető igazgatója.
“A normál megrendelések száma megháromszorozódott, mind online, mind pedig az üzletekben”, jelentette ki döbbenten Robert Hartmann, a Pro Aurum-tól. Kerstin Botschek, a kölni Degussa fióktelep igazgatója elmagyarázta a Die Welt-nek, hogy “a jogszabályi változások óriási sorokat hoztak létre az aranykereskedések előtt. Ezeket a hosszú sorokat a készpénz korlát csökkentése okozta. Az ügyfelek 98,5 százaléka regisztráció nélkül kíván vásárolni aranyat kevesebb, mint 10 000 euró értékben. Néhányan ékszereket vagy egyéb ajándékokat vesznek.”
A müncheni Pro Aurum azt nyilatkozta, hogy az emberek türelmesen várakoznak a hidegben. A kínálat azonban napról napra csökken, hiszen óriási a kereslet.
Németország túllép az EU-s irányelveken
A német jogszabály hátterében nem más áll, mint az EU pénzmosás elleni irányelve, amely megvédi az uniót a pénzmosástól és a terrorizmus finanszírozásától. Az irányelvet azonban minden ország rugalmasan alkalmazhatja. 2019. novemberében a Bundestag német parlament, elfogadta a szövetségi kormány törvényjavaslatát, amely viszont jócskán túlment a legutóbbi EU irányelv követelményein. A 2020. január 1-jén hatályba lépő törvény ugyanis a nemesfémekkel kapcsolatos tranzakciókra is kiterjed. Azaz 10 ezer euróról 2 ezerre csökkentette a nemesfémek azonosítás nélküli vásárlásának küszöbét. Az ilyen névtelen tranzakciók közé tartozik bármilyen tőzsdén kívüli befektetés, amelyet az ügyfél fizikai formában megkaphat (hordozó kötvények, nemesfém rudak, érmék). Tehát ahol az ügyfeleknek nincs szükségük számlára valamint ügyfélazonosításra a tranzakció végrehajtásához.
Ha kell, hazudnak
Nézzünk némi ízelítőt a 2019. évi német törvényjavaslatból:
„A tervezetben meghatározott 2 ezer eurós küszöbérték célja az, hogy megakadályozza vagy jelentősen korlátozza a készpénzes kereskedelmet.”
„A nemesfém kereskedelem területén erős készpénzes tranzakciók figyelhetők meg…Ugyanakkor fokozódik a pénzmosás kockázata a nemesfémek területén. A szabályozás szükséges az esetleges adócsalások elkerülése érdekében.”
„Az aranykereskedőknek be kell jelenteniük a pénzmosás esetleges gyanúját is.”
A szövetségi kormány, a tranzakciós küszöb csökkentésének szükségességét nem tudta azonban konkrét bizonyítékokkal alátámasztani, ezért néhány parlamenti képviselő kérdésekkel bombázta a kormányt. Ezekből a következő részletek derültek ki:
- A német szövetségi kormány nem tudja, hogy mennyi nemesfém is lehet a magánszemélyek birtokában.
- A német szövetségi kormánynak fogalma sincs mennyi nemesfémet vásároltak az állampolgárok az elmúlt öt évben.
- A német szövetségi kormány nem tudja, hogy mennyi volt a nemesfémekkel kapcsolatos készpénzes tranzakciók éves volumene az elmúlt öt évben. Állítása szerint ez a tartományok felelőssége lenne.
- A német szövetségi kormány nem tudja, hány ember vásárolt névtelenül nemesfémet az elmúlt öt évben és azt sem hogy hány tranzakció került lebonyolításra.
- A német szövetségi kormány nem rendelkezik pontosan adatokkal arról, hogy mennyi volt pontosan az arany, ezüst és platina forgalma.
- A német szövetségi kormánynak nincs tudomása arról sem, hogy hány nemesfém kereskedő van jelenleg az országban.
Tehát, úgy hoztak meg egy fontos törvényt, hogy semmilyen statisztika nem volt a birtokukban.
2017-ben 59 845 gyanús ügyletről érkezett jelentés a Pénzügyi Tranzakciók Vizsgálóközpontja felé, amelyből 64 volt kapcsolható nemesfémekhez. 2018-ban összesen 77 252 esetet jelentettek, melyek közül 175 volt nemesfémekhez köthető. Tehát az utóbbi két évben a Pénzügyi Tranzakciók Vizsgálóközpontjához bejelentett 137 097 gyanús ügylet közül csak 239 volt nemesfémekkel kapcsolatos. Ez csak 0,17%, azaz nevetségesen kevés. A legpoénosabb adat csak most következik, hiszen a bejelentett 239 eset közül, csak 4 volt a 10 000 eurós küszöbérték alatt. CSAK 4, két év alatt, egy 82 milliós országban!
A Bundestag képviselője, Frank Schäffler szerint, „ha a kormány csak négy konkrét eset miatt csökkenti a küszöbértéket, akkor ez a szigorítás abszurditását mutatja.”
A német kormány álláspontja és a valóság
A kormány ugyanakkor arra hivatkozott, hogy a nemesfémek nagyfokú névtelenséget biztosítanak, nagy volumenű beruházásra használhatóak, átlagon felüli érték stabilitással rendelkeznek, könnyen szállíthatóak és globálisan elfogadottak. Azaz őszintén kijelenthetjük, hogy a törvényhozók utálják az arany összes pozitív tulajdonságát. Azt viszont váltig állítják, hogy a törvényre szükség volt, hiszen így elkerülhető a kijátszás és megakadályozható a tranzakciók mesterséges felosztása.
Az aranykereskedelem ugyanis különösen érzékeny a pénzmosásra. A német kormány viszont messze meghaladta az összes EU-s irányelvet, és kifejezetten az aranyügyletekre fókuszált. A törvény szükségességét azonban nem támassza alá semmi. A szövetségi kormány az anonimitás miatt ekézte az aranyat, de minden statisztika azt mutatja, hogy a pénzmosásban és a terrorizmusban résztvevők a készpénzt preferálják. A készpénz azonban nemcsak a bűnözők körében népszerű, hanem a törvénytisztelő állampolgárokéban is. Németországban még mindig a legkedveltebb fizetőeszköz a készpénz.
Ezer euró lesz a következő limit?
A 2 ezer eurós limit azt jelenti, hogy még egy 50 grammos aranyrudat sem lehet vásárolni azonosítás nélkül. Tavaly szeptemberben a szövetségi tanács már ezer eurós korlátról beszélt. Azzal érveltek akkor, hogy a szokásos egy uncia alig több mint ezer euró, tehát továbbra is számos névtelen tranzakció kerül végrehajtásra.
Azt elismerik, hogy a 2 ezer eurós limit sem hatékony eszköz a pénzmosás elleni küzdelemben, de már most teljes ellenőrzést akarnak az összes aranyügylet felett. A szövetségi kormány most kivár és megnézi, hogy mi is történik pontosan a 2 ezres küszöbérték bevezetése után. A szövetségi tanács viszont továbbra is köti az ebet a karóhoz és ezer eurós limitet követel. Ha ez bekövetkezne, a németek még egy uncia aranyat sem tudnának vásárolni azonosítás nélkül.
Az arany és az ezüst évezredek óta jelentik a megtakarítás valódi formáját. A fiat pénzzel ellentétben, mely folyamatosan veszít értékéből, az arany sokkal stabilabb befektetési forma. Ezért is megdöbbentő, hogy az arany mániás németek nem tettek semmit az új törvény bevezetése ellen, a decemberi pánik vásárláson kívül. A lakosság csendben tűr, miközben az állam újabbnál újabb korlátozásokról határoz. Mint látható semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy a nemesfémek készpénzes vásárlása összefonódna a pénzmosással Németországban.
Az Európai Bizottság egy közelmúltbeli tanulmányában már kifejtette, hogy „a készpénzes fizetések korlátozása nem akadályozná jelentősen a terrorizmus finanszírozását”. Tehát ennek az új német törvénynek semmi köze sincs hozzá. A kormányok gyakran használják a terrorizmus elleni küzdelmet ürügyként arra, hogy korlátozzák a polgári szabadságjogokat. A német törvény pedig egy tökéletes példa erre a viselkedésre.
