Németország megöli Európa gazdaságát
Globális felmelegedés, klímaválság, fosszilis energiahordozók és azok következményei – az embereket gyerekkoruktól kezdve úgy nevelik, hogy szelektíven gyűjtsék a szemetet, kapcsolják le a villanyt és ne használjanak annál többet semmiből, mint amire szükségük van. Ugyanakkor mit ér ez a környezettudatosság, ha tankerhajók szelik nap, mint nap az óceánokat, hetente nyitnak új gyárakat Ázsiában és a karbonsemleges utópia gondolatába is belebukik a gazdaság?
Az új német utópia gondolata
A Financial Times közlése szerint az Európai Bizottság úgy becsüli, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 2040-ig 90%-ban, 2050-ig pedig 100%-ban csökkenteni kell a korábban meghatározott környezetvédelmi célok elérése érdekében – erről szól az „European Green Deal” vagyis az ’Európai Zöld Megállapodás’. A cél elérése érdekében Európának évi 1 500 milliárd eurót kellene a projektbe invesztálnia 2030 és 2050 között, ugyanakkor a becslések szerint a GDP legalább 1%-át visszahozná ez a befektetés.
A cél elérése érdekében azonban dűlőre kell jutni Németországnak, Európa legerősebb gazdaságának és az őket támogató környezetvédelmi civilszervezeteknek azzal, hogy a karbonsemleges utópia teljesen tönkre teheti az egyébként is 2008 óta stagnáló európai gazdaságot. A hab az Apfelstrudel-en ráadásul Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság jelenlegi német elnöke.
Az éghajlatváltozás globális probléma
A Párizsi Megállapodás értelmében a Bizottság célja az, hogy 2100-ra a globális felmelegedést 1,5 Celsius-fokra korlátozzák, ugyanakkor e cél elérése érdekében az üvegházhatást okozó gázok drasztikus csökkenésére van szükség világszerte, nemcsak Európában. Annak ellenére, hogy az előirányzott évi 1500 milliárd eurós invesztálás a környezetvédelemre és az éghajlatváltozás mérséklésére jelentős, a tétlenséggel még magasabb árat kellene fizetnie a gazdaságnak – nem beszélve az emberi tényezőről. Az éghajlatváltozással együtt nőnek a globális aggregált gazdasági hatások is, ugyanakkor ez elenyésző a többi hajtóerő növekedéséhez képest, mint a népesség, az életkor, a jövedelem, a technológia és a társadalmi-gazdasági fejlődések.
A Megállapodás betartása ugyanakkor nem lesz könnyű, sőt, inkább lehetetlen, hiszen 2015 óta a globális kibocsátások folyamatosan nőnek, és nincs reális forgatókönyv a csökkenés elérésére, hiszen Kína kéthetente nyit új szénerőművet és India is azon van, hogy saját növekedése érdekében tönkre tegye az összes előrejelzést.
Az európai gazdaság jelene
A jelentés szerint az európai fosszilis tüzelőanyagok importjának a csökkenése 2800 milliárd eurós megtakarítást eredményezne 2031 és 2050 között, ugyanakkor ebből a számból már így is szinte lehetetlen a csökkenés elérése, hiszen Európa rá van utalva arra, hogy fosszilis tüzelőanyagokat használjon. Tudatában annak, hogy jelenleg nincs alternatíva arra, hogy a megújuló energiahordozók időszakos jellegét leküzdjék, Európa kénytelen az atomenergia mellett a lignitszén és CO2 kibocsátás bajnokaként a fosszilis tüzelőanyagokra támaszkodni.
Az Európai Bizottság jelentése arra is kitér, hogy a környezetvédelmi helyzet mellett a gazdaság is siralmas állapotban áll, hiszen míg az Egyesült Államok GDP-je 2008 óta megduplázódott, addig az európai GDP stagnál, és a jövedelem stagnálása mellett a helyi lakosságot kínozzák az újabb adókkal és korlátozásokkal. Az európai energiaárak mindeközben 3-4-szeresére nőttek – többek között az orosz-ukrán háborúnak és a gazdasági szankcióknak – ahhoz képest, mint amit az Egyesült Államokban tapasztalhatunk. Az európai gazdaság gyakorlatilag belépett a környezetvédők végső álmába, az elszegényedésbe.
Az európai gazdaság jövője
Három lehetséges forgatókönyv merül fel Európa számára, ugyanakkor mindnek megvan a maga böjtje. Az első forgatókönyv szerint Németországnak el kell engednie a karbonsemleges utópia gondolatát, melyet egész Európára igyekszik ráerőltetni, különben még súlyosabb recesszióba sodródik a gazdaság. A második forgatókönyv nem vonná vissza az „Európai Zöld Megállapodás” -t, csupán átütemezné, mellyel a gazdaság Japán mintájára a gazdasági stagnálás állapotába csökkenne bele. A harmadik forgatókönyv, mely szorosan kapcsolódik a 2024 júniusi Európai Parlamenti választásokhoz, azt célozná meg, hogy az Európai Bizottság egy új irányt szabjon a gazdaság és környezetvédelem alakulásának, mely érvénytelenítené az összes irreális zöld jogszabályt, mely a legszegényebbek számára gazdaságilag káros. Bárhogy is lesz, az egész világon végig söprő jobboldaliasodás komoly hatást gyakorolhat Európa és annak gazdaságának a jövőjére is.
