Nobel-díjat érdemelne Satoshi Nakamoto, a Bitcoin feltalálója?

  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

Satoshi Nakamoto, a jól csengő álnév, mára már világhírűvé vált annak ellenére, hogy szinte semmit sem tudunk a személy vagy személyek kilétéről. A Bitcoin atyja és az első blokklánc megalkotója azonban kétségkívül a 21. század egyik legjelentősebb invencióját hozta létre. 

A találmányát patronáló tömegek, akik közül rengetegen istenként dicsőítik őt, több ízben szót emeltek annak okán, hogy Nobel-díjjal jutalmazzák ténykedését. Magyarországon, a világon elsőként, szobrot is állítottak a titokzatos programozózseninek, amelyet szeptember 16-án avattak fel. Rejtélyes mivolta és a díjat övező szigorú szabályok viszont nem férnek össze, így az esélye annak, hogy valóban elnyerje az elismerést rendkívül kevés.

Tudniillik, a Nobel-díj Alfred Nobel végrendelete alapján jött létre, örökös hiányában és a tudomány szeretetének megtestesüléseként. Az évek során a díj a szellemi teljesítmény legkimagaslóbb kitüntetésévé vált nemzetközi szinten. A díj által mindazokat honorálják, „akik az előző év során a legtöbbet tették az emberiségért.” Ez az állítás felveti a kérdést, hogy Satoshi Nakamoto megérdemli avagy sem a Nobel-díjat.

Ki, ha nem ő?

A BTC és az egész kriptovilág megteremtésével Nakamoto alapjaiban rázta meg a teljes pénzügyi szektort, illetve ezen cselekedetének utórezgéseit még ma is érezzük. A Bitcoin 2009-es megszületésével egy megközelítőleg 2 billió dolláros iparág jött létre, amely napról napra csak növekszik. A digitális fizetőeszközök a közvetítők kizárásával teljesen megváltoztatták azt, hogy hogyan vélekedünk a pénzről és annak felhasználási módjairól. Más szektorok, mint például a kereskedelem, a művészet és az oktatásügy is érzékelte a formabontó újítás hatását s a Nobel-díj odaítélése mellett tették le voksukat.

Michael Saylor, a MicroStrategy vezérigazgatója, szerint a Bitcoin létrehozója „kellőképpen rászolgált a közgazdasági Nobel-díjra. Azt követően pedig egyből meg is kaphatná a Nobel-békedíjat a forradalmi pénzügyi rendszerért, amelyet nem fenyeget az erőszakosság kockázata.”

A rangos kitüntetés egyik sarokköve az, hogy a díjazott egyének mind „az emberiség javára fordították tudásuk gyümölcsét.” A Bitcoin használatára való tömeges átállás és a blokklánc-technológia konstruálása így ki is elégíti a közgazdasági Nobel-díj kritériumait. Az, hogy Nakamoto méltó a Nobel-békedíjra azzal alátámaszható, hogy a BTC mint fizetőeszköz nem követel meg semmiféle violenciát. Ez azért is oly fontos, mivel a történelem során már számos alkalommal előfordult, hogy a fiat valuták háborúk kitöréséhez és veszedelmes állapotokhoz vezettek.

 

A Nobel-díj kőbe vésett szabályai

Sajnos számottevő tényező áll annak útjában, hogy Satoshi Nakamoto valaha is a Nobel-díjasok táborát erősítse. Először is, az aspiránsokat akadémiai tagok és egyetemi professzorok jelölik és legtöbb esetben kollégáik közül kerülnek ki a szerencsések. Emellett, egy olyan kikötés is érvényben van, miszerint a győztesnek életben kell lennie a díj átadásakor. Ez kissé bonyolulttá teszi a helyzetet, ugyanis a Nakamoto-tól származó utolsó életjel már több, mint 10 éves. Továbbá, az elismerés kézhez kapását követő 6 hónapban beszédet kell tartania, illetve 9 millió svéd koronát is át kell vennie. Az ítélő bizottság Nakamoto személyéről mit sem tudva nagy valószínűséggel nem szavazná meg számára a díjat.

Miért olyan fontos ez?

Ha Satoshi Nakamoto a Bitcoin, vagyis az első kriptovaluta, megalkotásáért Nobel-díjban részesülne, az óriási ráhatással lenne a globális átállásra is. Ez a húzás arra ösztönözné a világ vezető pénzügyi intézményeit, hogy nagyobb figyelmet szenteljenek a kriptovalutáknak. Mi több, nemzetközi szinten követnék őket az egyes államigazgatások is.

Forrás: zycrypto.com

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.