Alig ismerjük már a legmenőbb ókori találmányokat

 Képzeljük el, milyen technológiai szinten járna most az emberiség, ha az Alexandriai könyvtár több mint 700 ezer tekercse nem válik a tűz martalékává. Ha hihetünk a ránk maradt forrásoknak, akkor az ókor tudósai több olyan találmányt is szolgáltattak koruknak, amelyeket mi a mai napig nem fedeztünk fel, esetleg csak az elmúlt 200-300 évben sikerült azt hasznosítanunk.

Tipikus példa erre a gőzgép. Kevesen tudják, de az ipari forradalmat lehetővé tévő eszköz ókori változatát Hérón már Kr. u. az 1. században megalkotta – ez volt az aiolupülé (ismertebb nevén Hérón-labda). Ekkor már ismerték a dugattyút is, így némi továbbfejlesztéssel egy erőteljes gőzgépet is létrehozhatott volna. Ebben a cikkben bemutatunk 7 további olyan találmányt, amely néha még a mai technológiai fejlettségünkön is túlmutat.

1. Görögtűz: ókori misztikus vegyi fegyver

A görögtűz egy olyan ókori égőfolyadék-fegyver volt, amelyet a Bizánci Birodalom alkalmazott, többnyire tengeri csatái során. Egyedülálló összetétele folytán a tüzét vízzel nem lehetett eloltani. Ez az összetétel azonban titkos volt, és a mai napig nem ismerjük. A bizánci tűz néven is ismert vegyi fegyver ellen minden ellenség rettegett, nem csoda, hogy alkalmazása jelentősen hozzájárult a birodalom hosszú fennmaradásához.

A görögtűz ennek ellenére nem bizánci találmány volt: a görögök alkalmazták először a kifejezést arra a harci eszközre, amelyet vízzel nem lehetett eloltani. A Sextus Tulius Africanus római császári mérnök által leírt feljegyzések alapján összetevői között szerepel a salétrom, nafta, kén, szurok, égetett mész, gyanta és a kardamoniai pirit.

A görögtűzzel a popkultúrában is számos helyen találkozhatunk. Azon túl, hogy létezik egy ilyen nevű együttes, a Trónok Harcában a Feketevíz-öbölbei csatát is egy hasonló fegyverrel, a „futótűzzel” nyerték meg a Lannisterek.

2. Hajlékony üveg: még az aranyra is veszélyt jelentett

A hajlékony üveg egy olyan találmány volt, amelynek – története tragikus mivoltából fakadóan – csak a prototípusa készülhetett el. Az eszközről Petronius (aki Kr. u. 27 és 66 körül élhetett) ír Satyricon című művében. Eszerint a hajlékony üveg (vitrum flexile) ókori feltalálója egy ilyen ivóedényt hozott Tiberius Caesar elé. Miután demonstrálta annak törhetetlenségét (behorpadt, de nem tört össze), azt is bemutatta, hogy egy kalapács segítségével annak formája könnyen visszaállítható.

Miután a feltaláló megesküdött, hogy csak ő ismeri a gyártási technikát, Tiberius lefejeztette. Túlságosan félt attól, hogy az anyag elterjedésével akár az ezüstöt vagy az aranyat is leértékelhetné.

A történetet több történetíró (köztük Plinius és Sevillai Izidor) is feldolgozta, a történészek álláspontja alapján azonban ezek gyakran hamisak vagy eltúlzottak. Hogy mi lett a különleges üveg és annak feltalálójának sorsa (egyáltalán létezett-e) így nem mondható meg biztosan.

2012-ben egy üveggyártó cég, a Corning bemutatta hajlékony „Willow Glass” nevű termékét. A hőálló és feltekerhető üveg főként a napelemek gyártása során bizonyította hasznosságát. Ha a római feltaláló valóban rájött a hajlékony üveg titkára, azzal kétezer évvel előzhette meg a korát.

3. Mithridatium: minden méreg ellenszere

A minden méregre ellenszert nyújtó szérumot VI. Mithriádész pontoszi király fedezte fel (i. e. 120–63), tökéletesítenie azonban Néró császár személyi alkimistájának sikerült. Az eredeti recept ugyan elveszett, az ókori történetírók szerint azonban összetevői között szerepelt az ópium, apróra vágott vipera, valamint kis dózisú mérgek és ellenszereik kombinációja. Az értékes gyógyszert Mithriádész után Mithridatiumnak nevezték el.

Mithriádész valószínűleg kedvtelésből is fogyaszthatott a szérumból – erre utalnak legalábbis halálának körülményei. Miután fia lázadást szőtt ellene, a biztos fogság helyett az öngyilkosságot választotta. Az általa elfogyasztott méreg azonban nem hatott, így egy kelta zsoldosával ölette meg magát.

A modern kori Mithridatium kifejlesztésével Szergej Popov, a néhai Szovjetunió Biopreparat programjának egykori vezető biológiaifegyver-kutatója is kísérletezett, aki 1992-ben az Egyesült Államokba disszidált.

4. Hősugárzó fegyver: tábornokok álma

Az időszámításunk előtt 212 körül élt Arkhimédész egy olyan hősugárzó fegyvert fejlesztett ki, amelynek reprodukálásával még a Discovery Channel Állítólag… (Mythbusters) c. műsorában is megpróbálkoztak. A Princeton Egyetem egy kutatója szerint az ókori fegyver „egy sor polírozott bronzpajzsból állt, amely a Nap fényét az ellenség hajóira tükrözte”.

Bár a Mythbusters csapata nem járt sikerrel és az antik fegyvert mítosznak titulálták, az MIT diákjai 2005-ben sikeresen előállították a szerkezetet. A 2200 éves hősugárzóval egy hajót is sikerült felégetniük a San Franciscó-i kikötőben.

Egy hasonló fegyver 2001-ben is feltűnt a Defense Advanced Research Projects Agency (DARPA) kutatási listáján is. Ez azonban annyiban eltért, hogy mikrohullámú sugarakkal működik. Segítségével az áldozat bőrét csaknem 55 Celsius fokra sikerült vele felmelegíteni, azt az érzetet keltve ezzel, mintha a test égne.

5. Római beton: nem fog rajta az idő vasfoga

Bizonyára sokakban megfogalmazódott már a kérdés, hogy lehet, hogy bár a Római Birodalom évszázadokkal ezelőtt szétesett, az ókori építményeinek nagy része a mai napig stabilan áll. Eközben a modern kori építőanyagok jó, ha egy emberi életet kibírnak. A titok a korabeli építők által használt betonban rejlik.

A opus caementicium egyik legfontosabb alkotóanyaga a vulkáni hamu volt, amely nagy mennyiségben állt rendelkezésre a birodalomban. A szilárdság szempontjából a leucit játszott fontos szerepet: az ebből kioldódó kálium rendkívül kemény és ellenálló kötőanyagot hozott létre.

Egy 2013-ban közzétett cikk szerint a Kaliforniai Egyetem (Berkeley) arról számolt be, hogy kutatóinak sikerült előállítania egy rendkívül stabil, kalcium-alumínium-szilikát-hidrátot (C-A-S-H), amely a római beton anyagához hasonló tulajdonságokat mutat. A folyamat mindemellett segíthet a betonhasználat karbonlábnyomának csökkentésében is. A beton hátránya azonban, hogy tovább kell várni annak megszilárdulására és bár tovább kibírja, mint a modern kori beton, teherbírása gyengébbnek bizonyult a tesztek során.

6. Damaszkuszi acél: nanotechnológia az ókorban

Ez az acélfajta Damaszkusz szír városról kapta a nevét. A középkori időkben, a közel-keleten állították elő az ún. Wootz-acélból. Igen kemény és hajlékony fémnek számított, ezért előszeretettel használták vágófegyverek előállítására. Egészen az ipari forradalomig kellett várni, hogy újra felfedezzék.

A közel-keleti damaszkuszi acél titkát csak elektronmikroszkópos vizsgálatot követően tudtuk jobban megérteni. Legelőször i. e. 300-ban használták, a tudás azonban valamikor a 18. század közepén elveszett.

A Pallas nagy lexikona szerint különböző keménységű és acél- és vaslemezek összekovácsolásával hozták létre. Az eljárást, mellyel a keleti fegyvereken, különösen a kardpengéken az arannyal berakott diszítményt előállították, azelőtt szintén damaszkozásnak nevezték.

A damaszkuszi acél előállítása során gyakorlatilag (tudtukon kívül?) nanotechnológiát alkalmaztak. Amikor a fémeket egymáshoz adták, kvantumszintű kémiai reakció játszódott le – ismertette K. Kris Hirst archeológiai szakértő az About Educationnek írt cikkében. Egyfajta alkímiáról van tehát szó.

Hirst arra a cikkre hivatkozott, amelyet Peter Paufler, a Drezdai Egyetem kutatója jegyzett a Nature-ben 2006-ban. Paufler és csapata azt feltételezte, hogy a Wootz-acél természetes tulajdonságaiból fakadóan amikor más anyagokkal ötvözték, az érdekes reakcióhoz vezetett: a fém felvett egy szén nanocső struktúrát – ezek extrém kemény széncsövecskék, amelyek a felszínén jöttek létre, és ezek okozták rendkívüli tulajdonságait – fejtette ki Hirst.

A tanulmányból azt is megtudhattuk, hogy a 18. századra a középkorban előállított damaszkuszi acél kémiai összetétele megváltozott, valószínűleg azért, mert egy vagy több ásvány eltűnt belőle.

További érdekes cikkeink az ókor világából:

• Óriási felfedezés, mely az emberi történelmet írhatja át
• Egy 5000 éves egyiptomi sír titkai átírhatják az ősi történelmet
• 6 rejtélyes hely, melyek keletkezése örök talány