Orosz fegyvergyártók nyitnának a Bitcoinra, hogy megkerüljék az amerikai szankciókat
A Soyuzmash, az orosz hadsereg egy hadi és polgári gépjárműgyártásért felelős szerve kérvényezik a nemzeti banktól, hogy engedélyezze a nemzetközi fegyverüzletek bitcoinban vagy stabilcoinokban való elszámolását, hogy megkerülhetőek legyenek a nemzetközi szankciók. A Soyuzmash kérvényét az orosz Duma védelmi bizottsága is támogatja.
Orosz fegyvergyártók: üzleti érdek a Bitcoin
Az Orosz Nemzeti Bank eddig visszafogott a kriptovaluták kérdésében és elnöknője, Elvira Nabiullina, kimondottan vegyes álláspontos képvisel az ügyben.
Az orosz Finanz.ru híroldal Vladimir Gutenevet, a Soyuzmash alelnökét idézi, aki a beszámoló szerint maga vetette fel az ötletet Nabiullinának egy megbeszélésen.
A forrás szerint a Soyuzmash szeretné elérni, hogy a jövőben a nemzetközi ügyfelek a fegyverimportjuk értékét bitcoinban fizethessék ki. Az alelnök szerint más blokklánc alapú alternatív fizetőeszköz is szóba jöhet, ha a központi bank mást preferálna.
Gutenev elmondta, hogy a stabilcoinok is alternatívái lehetnek a BTC fizetésnek, különösen, ha azok mögött belső értékkel rendelkező fedezet, mint például arany áll.
Hozzátette, a nemzetközi fegyvereladások erősen visszaestek az amerikai szankciók óta, az utalások több hónapot csúsznak, a tranzakciók véglegesítése pedig ’rendkívül bonyolult’ lett.
A digitális eszköz, mint legitim fizetőeszköz elfogadása lehetne a válasz az orosz fegyvergyártók problémáira, véli Gutenev. “Az anonim tranzakciók egy lehetséges megoldási módot jelentenek.” – tette hozzá.
A héten már mi is beszámoltunk róla, hogy egy amerikai külügyi szervezet szerint Venezuela, Irán, Kína és Oroszország hosszútávú kriptopénz-stratégiákon dolgozik annak érdekében, hogy semlegesítsék az amerikai szankciók hatásait.
Az első jogszabály már elfogadásra került
Az orosz parlament három jogszabály közül egyet már elfogadott, amely a kriptovalutákat és digitális pénzügyi környezetet szabályozza. A Duma június 24-én fogadta el a jogszabályt hosszas huzavona után, és hamarosan érvénybe is lép. Ez lehetővé teszi majd az orosz blokklánc startupok számára, hogy tőkét gyűjtsenek azzal a feltétellel, hogy a platform üzemeltetőinek (értsd: maguk az ICO, STO, IEO tokenek kibocsátói) legalább 79 200 USD saját tőkével kell rendelkezniük. A platformoknak egyben a nemzeti banktól egy külön engedélyt is ki kell váltaniuk.
A befektetés maximális összege szintén korlátozásra kerül, befektetőnként legfeljebb 9.500 dollárt lehet befektetni. Kivételt élveznek az akkreditált befektetők és a vállalkozók.
A lépés ellenére az orosz kormány, a központi bank és a szabályozói szervek továbbra is megosztottak kriptovaluta témában. A politikusok azon az állásponton vannak, hogy az országnak várnia kellene, nézzék meg, mit lépnek más országok a digitális tokenekkel kapcsolatban, mielőtt kibocsátanák a saját ‘kripto-rubeljüket’.
Egy a Rambleren megjelent hír szerint, egyelőre nem várható saját hazai bitcoin klón. A híroldal a kérdésben a Duma szabályozási politikáért felelős vezetőjét Lyudmila Bokovat idézi, aki szerint:
„Úgy gondolom nem kell erőltetni a folyamatokat, hanem meg kell vizsgálni más nagyobb gazdaságok tapasztalatát a kriptovaluták kapcsán. Nézzük meg, milyen szabályozói intézkedéseket hoznak ők, és milyen előnyöket vagy károkat okoznak lépésükkel.”
Dmitry Zakharov ügyvéd is megszólalt kriptovaluta ügyben, aki egy témában összehívott megbeszélésen Oroszországot a kriptopénz bányászat hatásági szabályozásának elfogadására sürget. Szerinte ki kellene aknázni az olcsón rendelkezésre álló energiában rejlő előnyöket.
Zakharov elmondása szerint az ország mintegy 20 gigawattnyi fölös energiával rendelkezik és ezt a fölösleget akár a bányászokra is bízhatnák. Hozzátette, a nagyobb kereslet az áram iránt olcsóbb villanyszámlát jelentene a lakossági és ipari felhasználóknak is.
