Orosz internetes cenzúra: Irán szintje sincs messze

Az orosz internetszabadság egyre inkább korlátozottá válik, egyre inkább izolálódik a világtól, és nagyon úgy tűnik, hogy arra az útra tér rá, amelyet az olyan szigorúan ellenőrzött országok követnek mint Irán, főleg a cenzúra területén.

Egy digitális jogokkal foglalkozó nonprofit csoport által közzétett jelentés elég sivár képet fest le az állami cenzúra erejéről az ország internetjének működése felett. A kutatás, amit a Roskomsvoboda, az internetszabadságért küzdő moszkvai szervezet jelentetett meg, azt vizsgálta, hogy hány olyan eset volt, amikor egy hétköznapi orosz állampolgárnak korlátozták az internethez való csatlakozását valamilyen hatóság beavatkozása által. Összesen 440 ezer ilyen esetet számoltak össze 2019-ben, amikor az állampolgárok valamilyen korlátozásba ütköztek, amikor információhoz szerettek volna hozzájutni az online térben.

A korlátozások több fajtáját azonosították. Voltak olyan esetek, amikor a kormány blokkolt bizonyos weboldalakat, de olyan is volt, hogy a felhasználóknak lekapcsolták az internetkapcsolatát vagy akár a mobilinternet adatforgalmát is.

Mi lesz a cenzúra kiteljesülése?

A jelentés felhívta arra az aggályra is a figyelmet, hogy a szakértők attól félnek, hogy Oroszország egy parallel saját internetet épít. Ez nem lenne egyedi eset a világban, hogy az országok ellenőrizni szeretnék az online teret. Elég csak példának felhozni Kínát, amely kiépítette a nagy “kínai tűzfalat”.

A jelentés szerint az orosz állami kommunikációs felügyelet, a Roskomnadzor a tavalyi évben 273 ezer weboldalt tiltott le. Ez egy jelentős emelkedés a 2018-as évhez képest, amikor még a letiltott oldalak száma csak 161 ezer volt. Ugyanakkor az állami megrendelésre véghez vitt kibertámadások száma egy év alatt 20 esetről 32-re nőtt meg.

Stanislav Shakirov, a Roskomsvoboda alapítója szerint, az orosz fellépés a cenzúra területén a kommunikációs szolgáltatókkal kezdődik. “A határokon átívelő csatornák felett az ellenőrzést az elmúlt tíz évben átvette az állam,” nyilatkozta Shakirov. “A legtöbb kulcsszereplőt a piacon, mint a mobilszolgáltatók, internetszolgáltatók és adatközpont tulajdonosok, az állami hatóságok irányítják.”

A cenzúra elér minden területet

A jelentés szerint a kormányzat fellépése az elmúlt években fokozatosan emelkedett. Oroszország nagyon kemény internetes törvényeket vezetett be az elmúlt 5 évben. Kikényszerítették, hogy a keresőmotorok töröljenek bizonyos keresési eredményeket, a csevegőalkalmazásoknak át kellett adni a titkosítási kulcsokat az információbiztonsági szerveknek, a közösségi platformoknak pedig a felhasználók adatait orosz szervereken kell tárolniuk.

A cenzúra lehetőségeit tovább szélesítették a tavalyi évben, amikor bevezették az úgynevezett “szuverén internetes törvényt”, amely a digitális tartalmat hivatott menedzselni és korlátozni. Ez az új jogszabály lehetővé teszi a Kreml számára, hogy lekapcsoltathassa a digitális kapcsolatokat Oroszország területén, vagy hogy korlátozhatja az internetelérést ‘bármiféle vészhelyzet’ esetében.

Mi az a DPI?

Az internetszolgáltatóktól elvárják, hogy telepítsék az úgynevezett ‘deep packet inspection’ eszközöket, amellyel a tranzakciós adatokat tudják vizsgálni. Ez az eszköz például meg tudja határozni az adatforgalom forrását és szűrni is tudja a tartalmat.

Ezt a ‘deep packet inspection (DPI)’ technológiát rengeteg autoritariánus kormányzat használja a polgárok megfigyelésére, és a tartalmak cenzúrázására. Korábban a Wired a DPI-t ahhoz hasonlította, “mintha a postahivatalokban felbontanák a leveleket és végigolvasnák azokat”.

Az orosz DPI eszközt az eredeti tervek szerint március 20-án akarták élesíteni, de határozatlan ideig elhalasztották a bevezetését a koronavírus járvány miatt.

Habár a DPI egy nagyon hatékony eszköz, a felhasználók mégis tudnak védekezni ellene. Mégpedig úgy, hogy az internetes tevékenységüket el tudják rejteni egy virtuális privát hálózat (VPN) szolgáltatás használatával. Ez általában nem több havi 10 dollárnál. Oroszország már 2017-ben megtiltotta a VPN használatát, azonban a törvényt csak tavaly kezdték el szigorúan betartatni. Rögtön a 10 legnépszerűbb VPN szolgáltatót feketelistára is tették.

Erre a Roskomsvoboda válasza az volt, hogy naprakész információkkal látták el az internetezőket a még elérhető VPN alkalmazásokról.

Oroszország az új Irán?

Gustaf Björksten, az Access Now technológiai igazgatója szerint az internet jövője Oroszországban nagyon közelít az Iránban tapasztalható körülményekhez. Ott a kormányzat szinte teljes kontrollal rendelkezik a digitális infrastruktúra felett, és bármikor lekapcsolhatják az internetkapcsolatot, ha bármiféle tiltakozás kezdődik.

“Irán az elmúlt években szisztematikusan lecserélte a globális internetes infrastruktúrát a saját szuverén internetes eszközeire. Irán országos internetes infrastruktúrája jelenleg még kapcsolódik a globális internethez. Azonban az internet gateway-t bármikor elvághatják, és így a háló csak Irán határain belül működhet. Ezt az utat tervezi követni Oroszország is.”

Az orosz “kill switch” (gyilkos kapcsoló) már most is létezik. A tavalyi augusztusi tiltakozások során, a nemzet három legnagyobb internetszolgáltatója – MeganFon, MTS és VimpelCom – lekapcsolta a tiltakozók mobil adatkapcsolatát. A kritikusok az incidenst úgy írták le, hogy “ez volt az első államilag elrendelt internet lekapcsolás Moszkva történetében”.

Oroszország rendőrködése az internet felett kiterjed arra is, hogy olyan weboldalakat promotál, amit társadalmi szempontból fontosnak gondol. Az idei évben jelent meg a Kommunikációs Minisztérium egy új jogszabálya, amely ingyenes internetkapcsolatot biztosít 391 ellenőrzött weboldalhoz.

A 391 weboldalból álló lista tartalmaz keresőmotorokat, kormányzati oldalakat és bankok weboldalait is. Szintén a listán vannak a kormányzatot támogató újságok oldalai, a közösségi médiaplatformok mint a VK és a Odnoklassniky. A külföldi közösségi oldalak mint a Facebook és a Twitter, és az oroszokat kritizáló oldalak természetesen nincsenek rajta a listán. A projekt tesztfázisa július 1-ig fut majd.

Alena Epifanova, külföldi kapcsolatokkal foglalkozó német hivatalnok szerint, aki jelentést is írt már az orosz internetes törvényekről, az orosz internetezők belefáradnak abba, hogy olyan internetoldalakat próbáljanak elérni, amik blokkolva vannak. “Egyszerűen belefásulnak ezek az emberek, és felhagynak az oldalak látogatásával, és áttérnek azokra a weboldalakra, amiket a kormányzat engedélyez. Így az állam irányítás alá vonja öntudatlanul ezeket a társadalmi rétegeket.”