Olcsó áram helyett lakossági balhé – új helyet keresnek az orosz bányászok
Az orosz kriptobányászat évek óta szorosan kötődik Szibériához és az Észak-Kaukázushoz, ahol az alacsony energiaárak vonzották a bányász farmokat. Most azonban látványos elmozdulás tapasztalható: egyre több bányász telepíti át rigjeit Moszkvába és más nagyvárosokba. Bár ez a lépés megoldást kínál bizonyos gondokra, újabb kihívásokat is hoz – például zajterhelést és lakossági ellenállást.
A bányászat központja elmozdul
A TenderPro B2B platform friss adatai szerint a legtöbb bányászeszközre már nem Szibériában vagy a dél-orosz régiókban van kereslet, hanem a főváros környékén. Moszkva és a Moszkvai terület felel jelenleg az ország bányászhardver-vásárlásainak 21,9 százalékáért, ezzel messze megelőzve az egykor vezető Irkutszkot, amely mindössze 6,7%-kal részesedik.
Irkutszk különösen érdekes példa, hiszen a modern orosz kriptobányászat bölcsőjének számít, ám mára sok helyen illegális ott a bányászat, a legális farmok pedig közel teljes kapacitáson üzemelnek. A statisztikák szerint Szentpétervár és a Leningrádi régió (4,7%) is felkerült a lista élére, míg Krasznodar és Kubán a top 5-ben szerepelnek.
Egy orosz kriptobányász létesítmény. Forrás: Artemy Lebedev/VK
Mi áll a változás mögött?
Olga Gorcitszina, a TenderPro digitális termékfejlesztési igazgatója szerint a déli régiókban tapasztalt, közel 20%-os keresletcsökkenés egyfajta piac-korrekciónak tudható be. 2024-ben, amikor a Kreml hivatalosan is legalizálta az ipari kriptobányászatot, óriási keresletnövekedés indult el. 2025 elejére azonban a lelkesedés mérséklődött.
A bányászok korábban a villamosenergia ára miatt választották Szibériát és a Kaukázust, ám ezek a ritkán lakott régiók csak korlátozott mértékben képesek áramot biztosítani. A túlterhelés miatt szezonális tiltások és rendőrségi razziák indultak, amelyek sok szereplőt elriasztottak. A nagyvárosokba költözés tehát logikus lépés: ott stabilabb az áramellátás, és ritkább a hatósági zaklatás.
Kapcsolódó tartalom: Lelepleződött Oroszország legnagyobb illegális Bitcoin-bányászfarmja
Zaj és lakossági tiltakozás
A városi környezet ugyanakkor újfajta problémákat hozott magával. A Moszkvától mintegy 260 kilométerre délkeletre fekvő Ryazan régióban található Kiritsy faluban nagy felháborodást váltott ki egy frissen indított bányászfarm. Az Integral nevű cég áprilisban kapcsolta be a berendezéseit, de a település 3 ezer lakosa azóta rendszeresen panaszkodik a gépek által keltett zajra.
A Rospotrebnadzor (az orosz fogyasztóvédelmi és közegészségügyi felügyelet) vizsgálata kimutatta, hogy a zajszint meghaladta az 50 decibelt. A helyiek arról számoltak be, hogy a folyamatos zaj fejfájást, hallásproblémákat és általános rossz közérzetet okoz számukra. Emiatt a hatóság 30 napos működési tilalmat rendelt el, és kötelezte a céget zajcsökkentő berendezések telepítésére.
A helyzetet súlyosbítja, hogy a cég gázüzemű turbina-generátorokat használ, amelyekből kettő már most is elviselhetetlen zajt produkál – miközben további húsz telepítését tervezik. A faluban ráadásul egy gyermektuberkulózis-központ is működik, ami tovább fokozza a lakossági aggodalmakat.
Mit jelent mindez az iparág számára?
A történtek jól mutatják, hogy a bányászoknak kompromisszumokat kell kötniük. A nagyvárosokban való jelenlét stabilabb áramellátást és kevesebb hatósági kockázatot biztosít, ugyanakkor a sűrűn lakott környezetben a közösségi elégedetlenség, különösen a zajterhelés miatt, komoly akadályt jelenthet. Az orosz kriptobányászat tehát új szakaszába lépett: a decentralizált farmok helyett a központibb, de érzékenyebb régiók kerülnek előtérbe, ahol az iparág jövője egyre inkább a társadalmi elfogadottságon is múlik.