Oroszország magához csábítaná a Kínát elhagyó bányászokat
Az orosz kriptoszektort képviselő iparági szövetség projektet indított a bitcoin bányászok elcsábítására. A bőséges és olcsó energia ellenére Oroszország mostanra lemaradt Kazahsztán mögött a kriptopénz termelésben.
Az Orosz Kriptoipari és Blokklánc Szövetség (Racib) bemutatott egy projektet, amelynek célja az, hogy a kriptovaluta bányászattal foglalkozó vállalkozásokat Oroszországba csábítsa. Az Orosz Föderáció – jegyezte meg a Racib közleményében – a teljes villamosenergia-termelés alapján az első öt nemzet között van. Mi több, az ország energiarendszere olyan egyedi jellemzőkkel bír, amelyek előnyösek lehetnek a digitális érmék bányászatában részt vevő vállalkozások számára.
A Racib számos ilyen jellemzőt sorolt fel, köztük az energiatöbbletet, amely egyes régiókban eléri az 50%-ot is. A hidegebb orosz éghajlat egy másik előny, mivel lehetővé teszi a bányászati berendezések hűtését kis költséggel, így javítva az adatközpontok hatékonyságát. Ehhez jön még a hagyományos tüzelőanyagok és egyéb energiaforrások széles körű elérhetősége, valamint a sok területen tapasztalható alacsony népsűrűség, ami következtében nagyméretű létesítményeket is telepíteni lehet. A Racib kihangsúlyozta:
“Mindez… a legjobb feltételeket biztosítja az országban a globális kriptovaluta hálózatok és a globális digitális gazdaság infrastruktúrájának támogatására szakosodott klaszterek kialakításához.”
A kriptoszövetség azt mondja, hogy a projektet a központi és regionális orosz hatóságokkal és állami vállalatokkal szoros együttműködésben fogja megvalósítani. Már több munkacsoportot is létrehoztak az energiaipar és az állami intézmények részvételével. A szervezet állítása szerint a projektben a legfőbb külföldi partner “Kína legnagyobb bányászati vállalatainak konzorciuma”.
Kínában a kriptobányászok ellen jelenleg is zajló kemény állami fellépés közepette a Racib azt reméli, hogy néhányan a bányászgépeiket Oroszországba viszik át.
Kazahsztán megelőzi Oroszországot a kriptobányászatban
A környezetvédelmi aggályok az egyik fő indítéka Peking kriptobányászatra gyakorolt nyomása mögött, és a Racib úgy véli, hogy Oroszországnak erre is van válasza. A környezetbarát víz- és atomenergiaforrások az ország energiamérlegének mintegy 40%-át teszik ki. Ami pedig a bitcoint illeti, Oroszország részvétele a bányászok Kínából való elvándorlásában “a fő digitális valuta decentralizáltabb hálózati formátumát” biztosítaná, és segítene “elkerülni a bányászati erőforrások újabb koncentrációját egy régióban, például Észak-Amerikában”.
A kínai bányászok azonban már úton vannak az USA felé, így Oroszországnak sietnie kell, ha csak néhányat is a területére akar csábítani. Mások gyorsabban kihasználják a változást, köztük Kazahsztán, egy másik volt szovjet köztársaság is.
A Cambridge-i Egyetem tanulmánya szerint a közép-ázsiai ország kevesebb mint két év alatt csaknem hatszorosára, 1,4%-ról 8,2%-ra növelte részesedését a globális bitcoin kitermelésben. A kriptobányászat volumene alapján Kazahsztán már a harmadik helyen áll a világon – derül ki az RBC (egy nagy orosz üzleti hírportál) által közzétett adatokból, megelőzve Oroszországot, amely 6,8%-kal a negyedik helyen áll.
Ugyanebben az időszakban, 2019 szeptembere és 2021 áprilisa között Kína részesedése 75,5%-ról 46%-ra csökkent, míg az Egyesült Államok a második helyre került, 4,1%-ról 16,8%-ra növelve részesedését – részletezi a jelentés. A kutatás szerint Irán 4,6%-kal már az ötödik helyen áll. Oroszországnak mégis van esélye javítani a pozícióján, mivel Kazahsztán a helyi kriptoipar ellenállása ellenére nemrég bevezetett egy pótdíjat a bányászok által fogyasztott áramra.
