Az oroszok megoldják: illegális bányászfarmmá alakítják az elhagyatott gyárakat
Több mint 400 bányász-berendezést kapcsoltak le Oroszországban, melyeket elhagyatott gyárakban és kazánházakban működtettek. A gépekkel több millió orosz rubel értékű villanyszámlát kreáltak. Amennyiben bűnösnek bizonyulnak az elkövetők, 5 év börtönbüntetésre is számíthatnak.
A bányászgépeket egy használaton kívüli kazánházban találták Szibéria egyik falujában, Iszkítim külvárosában. A rendőrök elmondták, hogy az épületben “több méter magas speciális állványok” voltak. Ezekben az állványokban “több mint 100 működőképes ASIC-szerkezet volt, olyan eszközökkel, amelyeket kriptovaluták bányászatára terveztek”.
A rendőrök és az energetikai szakértők azt is elmondták, hogy “kicsomagolatlan bányászati felszerelést is találtak a szobában”. Az áramszolgáltató azt mondta: “Az illegális bányászok több millió rubel kárt okoztak az elektromos hálózatnak.”
Az eset megsürgetheti az orosz kriptobányászattal kapcsolatos törvények meghozását
A bányászat még mindig nem rendelkezik jogi státusszal Oroszországban, annak ellenére, hogy a hazai bányászok szerint a kollektív kapacitásuk ma már a második az Egyesült Államoké után.
Az olyan ipari óriások, mint a BitRiver, évek óta sürgetik Moszkvát, hogy “siessen” és “legalizálja” az iparágat.
Azonban amíg a törvényhozók nem fogadnak el egy olyan törvényt, amely a bányászatot a “vállalkozói tevékenység” egyik formájaként ismeri el, addig az egész orosz kriptoszektor “szürke” bizonytalanságban marad.
Az energetikai cég tisztviselői azt mondták, hogy fontolóra veszik büntetőeljárás indítását az Iskitim-művelet állítólagos kitervelői ellen.
“Ha elítélik őket hűtlen kezelés és lopás miatt, a bányászok akár öt évre is börtönbe kerülhetnek” – írják az orosz médiában.
További 300 bánáyszgépet találtak egy elhagyatott téglagyárban
Dagesztánban az orosz belügyminisztérium jelentése szerint a minisztérium tisztviselői az Észak-Kaukázusi Szövetségi Körzetben “egy elhagyott téglagyár területén illegális bányászfarmot fedeztek fel”.
A rendőrök azután bukkantak rá a gépekre, hogy illegális áramfogyasztásról érkezett bejelentés.
A minisztérium közölte: “A transzformátor áramellátása egy hangárba vezetett, amelyben több mint 300 kriptovaluta-bányászati eszköz volt elhelyezve fémállványokon”.
Az energetikai cég szakértői szerint a bányászok “megkerülték az villanyórákat”, és egy helyi elektromos vezetékre csatlakoztak.
A rendőrök megállapításai szerint a bányászfarm kiagyalói 2023 júliusa és szeptembere között telepítették a kriptobányászati berendezéseket.
A bányászok “előzetes összegben” közel 18 700 dollárnyi kárt okoztak. A minisztérium közölte, hogy a gazdasággal kapcsolatos vizsgálata jelenleg “folyamatban van”.
A múlt hónapban a Dagenergo állami áramszolgáltató vállalat arra kérte a dagesztáni bányászfarmok üzemeltetőit, hogy az áramkimaradástól való félelem közepette kapcsolják le a fúrótornyokat. A szolgáltató erre hivatkozott:
“Kérjük önöket, hogy gondoljanak szeretteikre. Kérjük, kapcsolják ki a bányászati [berendezéseket]. A bányászati eszközök túlterhelhetik az elektromos hálózatot és technológiai fennakadást okozhatnak”.
Magasabb áramdíjakkal próbálják elijeszteni az orosz kriptobányászokat
Szintén januárban az orosz ipari bányászok nemtetszésüket fejezték ki a villamosenergia-tarifák emelésére vonatkozó kormányzati tervek miatt.
Az energiaügyi minisztérium tisztviselői ugyanis azt akarják, hogy a bányászok magasabb díjakat fizessenek az áramért. Szerintük ez segítene elriasztani a bányászokat attól, hogy olyan területeken telepedjenek le, ahol már most is túlterheltek a hálózatok.
Az iparági vezetők szerint azonban ez a lépés megállítaná az orosz kriptobányászat növekedését azon a ponton, ahol globális vezető szerepet tölthetne be.
Az állami tulajdonú áramelosztó, a Rossetti szerint az illegális bányászfarmok, a kompromittált villanyórák és a földalatti bányászfarmok segítettek az illegális kriptopénz bányászoknak abban, hogy 450 millió orosz rubel (6,6 millió dollár) értékű elektromos áramot fogyasztottak el illegálisan a hazai áramszolgáltatóktól. (Ez az információ csupán a 2017 és 2020 között vizsgált időszakra vonatkozik.)
