Punk’s not dead

A 2008-as év két fontos eseménnyel szolgált: világméretű pénzügyi válság és erre – mintegy válaszul – a bitcoin felbukkanása. Köztudott, hogy a bitcoin hálózat 2009 januárjában indult útjára az első nyílt forráskódú szoftverrel és az első pénzérmék kibocsátásával, amik a genezis blokk kibányászása során keletkeztek. Kevéssé ismert azonban, hogy a Szatosi álnevű személy vagy csoport a cypherpunk közösség számos ötletét és fejlesztését integrálta a bitcoin létrehozásához.

Elindulnál, de nem tudod hogyan állj neki? Diverzifikálnál, új kocsira gyűjtesz vagy csak a lakáshitelt kell ledolgoznod? A kriptodevizák 10 év alatt a világ legforróbb befektetési eszközeivé váltak. A CoinCash magyar kriptodeviza váltó segít elindulni.

A Cypherpunk megalakulása

Titkosítást elsősorban a katonaság és a kémszervezetek használtak egészen a ’70-es évek végéig. Később azonban több, mérföldkőnek számító kriptográfiai tanulmány látott napvilágot, ennek hatására egyre többen kezdtek el vele foglalkozni és ez fektette le egy új mozgalom alapjait is.

1992-ben Eric Hughes matematikus, John Gilmore informatikus és Timothy May kutató, és még vagy 20 meghívott informális megbeszélést tartott a programozás és kriptográfia aktuális kérdéseiről Hughes kaliforniai házában. Hughes többek között David Chaum neves kriptográfussal végzett kutatómunkát, Gilmore a Sun Microsystemnek, May pedig az Intelnek dolgozott. Gilmore és May a későbbiekben búcsút intettek a munka világának és kriptográfia, matematika, fizika, politika tanulmányozásával foglalkoztak.

Az összejövetel rendszeres találkozókhoz vezetett, a találkozók pedig a mozgalom kialakulásához. Jude Milhon hacker cypherpunknak nevezte el a csapatot; a szó a ‘cypher’ vagy ‘cipher’ (titkosító algoritmus) és a cyberpunk (sci-fi írók által népszerűsített fikciós műfaj) összegyúrásával keletkezett.

A csapat egy levelezőlistát indított, amivel más cypherpunkokat is bele is akartak vonni a mozgalomba. A lista hamar népszerű lett, többszázan csatlakoztak; kutatók, hackerek, kriptoanarchisták, informatikusok. Napi szinten folyt az eszmecsere – mindez természetesen titkos csatornákon, például a PGP (Pretty Good Privacy) szoftver segítségével. A PGP szövegek, fájlok, emailek, könyvtárak és lemez partíciók aláírására, titkosítására és visszafejtésére volt képes; bárki letölthette ingyen és egyszerű volt a használata.

A Nagy Testvér szemmel tart

Mindeközben az Egyesült Államok kormánya már jó ideje gyanakodva figyelte a lázadók ténykedéseit. A ’90-es évek elején többször is megpróbáltak fellépni a hackerek és a titkosítás használata ellen; ezek az akciók ‘Operation Sundevil’ és ‘Clipper Chip’ néven ismertek. Nem örültek a PGP-nek sem, attól tartottak ugyanis, ha túl sokan használják, az komoly fejfájásba és rengeteg túlórába fog kerülnie a titkosszolgálatoknak.

Az ellentáborhoz csatlakozott a brit kormány is, ahol egy ideig komolyan fontolgatták a PGP szabályozását, az ötletet később elvetették. Az USA azonban nem volt ilyen vajszívű és a vámhivatal eljárást indított a PGP fejlesztője, Philip Zimmermann ellen. A kiskaput a fegyverek exportját szabályozó törvényben találták meg – a titkosító programok egy kategóriába estek a lőfegyverekkel és robbanó lövedékekkel. Bár az ügy 3 éven át húzódott, vádemelés végül nem történt.

John Gilmore azzal öntött olajat a tűzre, hogy kriptográfiai dokumentumokat terjesztett, amik mellesleg egy könyvtárból származtak. Az NSA (Nemzetbiztonsági Ügynökség) szerint azonban ezek bizalmas iratoknak számítottak és kémkedés vádjával fenyegették meg Gilmore-t. Az ügy komoly nyilvánosságot kapott, ami meghátrálásra kényszerítette az NSA-t.

Stantis @ 2013 Chicago Tribune

Cypherpunk filozófia

A cypherpunkok a technológia, az Internet és a kriptográfia felhasználásával küzdöttek a magánszféra védelméért. A mozgalom céljait Eric Hughes a Cypherpunk’s Manifesto-ban részletezte:

“Az adatok védelme elengedhetetlen a nyílt társadalom számára a digitális korban. A magánszféra védelme nem titkolózás. A magánszféra védelme az egy olyan dolog, amit nem kívánunk a nyilvánosság elé tárni, a titok pedig amiről senki más nem tudhat. Az adatvédelem arra ad lehetőséget, hogy az egyén eldönthesse mi kerüljön róla nyilvánosságra.” 

“Ennek következtében az adatvédelem egy nyílt társadalomban megköveteli az anonim tranzakciós rendszereket. Mostanáig a készpénz volt az elsődleges rendszer. Egy anonim tranzakciós rendszer nem egyenlő a titkos tranzakciós rendszerrel. Egy anonim rendszer felhatalmazza az egyéneket arra, hogy csakis a kívánt esetben tárják fel felidentitásukat. Ez a magánszféra védelmének a lényege.”

“Az emberiség évszázadok óta védi a magánszféráját suttogással, sötétséggel, borítékokkal, zárt ajtókkal, titkos kézfogásokkal és futárokkal. A múlt technológiái nem tettek lehetővé egy igazi védelmet, a digitális technológia azonban képes erre.”

“Mi, cypherpunkok elkötelezettek vagyunk az anonim rendszerek kiépítésére. Mi megvédjük a magánszférát a titkosítás eszközeivel, a digitális aláírással és az elektronikus pénzzel.”

“Kódjainkat közzétesszük, hogy más cypherpunkok is gyakorolni, játszani tudjanak vele. Nem törődünk vele, ha nem hagyod jóvá a szoftvert amit írunk. Tudjuk, hogy szoftvert nem lehet megsemmisíteni és egy széles körben elterjedt rendszert nem lehet leállítani.”

cypherpunk

Timothy May 1994-ben publikálta a mozgalom másik legfontosabb dokumentumát, a Cyphernomicon-t, ami lényegében a cypherpunkok FAQ-ja. Az irat tartalmazza May 1992-es kiáltványát, a Crypro Anarchist Manifesto-t, valamint rövid bejegyzéseket és idézeteket a mozgalom többi tagjától.

“Arra számítunk, hogy a számítógépes hálózatok egyre fontosabb szerepet fognak játszani mindennapi életünkben. Ez a megnövekedett komputerizáció azonban komoly adatvédelmi veszélyt hordoz magában. A cypherpunkok olyan struktúrákat akarnak bevezetni, amelyek lehetővé teszik az emberek számára, hogy megvédjék privát szférájukat, amennyiben erről így döntenek. Senki nem kényszerül álnevek használatára vagy névtelen posztok írására. Azt azonban mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy mit közöl magáról a kommunikáció során. A hálók jelenleg erre nem adnak lehetőséget. Mi megpróbáljuk az embereknek adni ezt a hatalmat.” (Hal Finney, 1993)

“Hogyan győzzünk meg minél több embert a kripto használatáról?

  • el kell mondani nekik, hogy mi is az a cypherpunk
  • megfigyelés, lehallgatás, Digital Telephony, Clipper, NSA, FinCen stb…ezek a dolgok hajlamosak sokakat megijeszteni
  • egyszerűsíteni kell a PGP használatát, jobban integrálni a levelezőkbe stb.” (Timothy May, education issues 4.9.1)

cypherpunk - The Crypto Anarchist Manifesto

A digitális pénznemek megjelenése

A cypherpunk mozgalom hatására számos kísérlet indult digitális pénznemek kifejlesztésére.

1997-ben Adam Back megalkotta a Hashcash-t, ami egy spamellenes mechanizmus; idő és számítási költséget csatolt az email küldéséhez, ezért levélszemét-hegyek küldése nem volt kifizetendő.

1998-ban Wei Dai közzétette a B-Money ötletét, amely a tranzakciós adatok kezelésének két módját tartalmazta:

  1. A hálózat minden résztvevője külön nyilvántartást vezet arról, hogy mennyi pénz van a felhasználók birtokában.
  2. Az összes nyilvántartást egy külön felhasználói csapat felügyeli.

A második opcióban a nyilvántartások őrzőit arra ösztönzik, hogy őszinték legyenek, vagyis hogy ne dolgozzanak fel hamis tranzakciókat, mert különben elveszítik a külön számlán tárolt pénzüket. Ez a módszer proof-of-stake néven vált ismertté és sok kriptopénz használja; ilyen például az Ark, a Qtum és a Lisk.

Ugyancsak 1998-ban Bit gold néven Nick Szabo alkotott egy új formulát, 2004-ben pedig Hal Finney állt elő a Reusable Proof Of Work koncepciójával, ami a Hashcash ötletére épült.

Híres cypherpunkok

1993-ban egy ismert név csatlakozott a mozgalomhoz: Julian Assange (Proff néven). Assange radikális volt, meghekkelte többek között a Pentagont, a NASA-t, a Citibankot. Úgy vélte, hogy a kriptográfia nemcsak védekezésre, hanem támadásra is használható, ennek szellemében támogatta és ösztönözte az államtitkok kiszivárogtatóit (whistleblowers). 1996-ban egy másik cypherpunk, John Young cryptome.org néven indított weboldalt, amin titkos dokumentumokat szándékozott nyilvánosságra hozni. Assange 2006-ban felvette a kapcsolatot Younggal és megosztotta vele tervét egy új szervezet létrehozásáról WikiLeaks néven. A WikiLeaks egy nemzetközi non-profit szervezet, amely titkos kormányzati és egyéb leleplező dokumentumokat közöl anonim forrásokból.

Assange 2012-ben könyvet írt a mozgalomról “Cypherpunks: Freedom and the Future of the Internet” címmel.

cypherpunk

Zookoo Wilcox-O’Hearn, a Zcash kriptopénz alapítója 19 évesen talált rá a levelezős listára. Egy interjúban így emlékszik vissza:

“A bitcoin előretörése áttörés volt; az az áttörés, amelyről sok cypherpunk – köztük én is – már kezdettől fogva álmodozott – 1993 környékéről beszélünk – és nem tudták valóra váltani, amíg Satoshi rá nem jött.”

A Zcash magában foglalja mindazt, amit cypherpunkok képviseltek, amiért küzdöttek: decentralizált, nyílt forráskódú; a tranzakciók küldője, címzettje és a tranzakció értéke pedig titkosított.

Happy end?

Az eredeti levelezőlista már nem létezik, de mostanra már több cypherpunk van, mint valaha. A történet tehát ha más formában is, de folytatódik…

Referencia:

Steven Levy: Crypto rebels (Wired, 1993)

Eric Hughes: A Cypherpunk’s Manifesto (1993)

Timothy May: Cyphernomicon (1994)

R. U. Sirius: Cypherpunk rising: WikiLeaks, encryption, and the coming surveillance dystopia (The Verge, 2013)

Jamie Bartlett: Cypherpunks write code (American Scientist, 2016)

Jameson Lopp: Bitcoin and the Rise of the Cypherpunks (Coindesk, 2016)

Szici

"Let’s try to secure everything" - Nick Szabo

6 megjegyzés a “Punk’s not dead” cikkhez

  • Nagyon jó cikk, gratula.

    Szívesen belinkeljük majd nálunk, mint a “másik oldal” álláspontját a szabályozás kapcsán, amennyiben ez nem okoz a szerzőnek gondot:-)

    Üdvözlettel:

    dr. V.K.

    Válasz
    • Köszönöm! Semmi probléma, viszont annyit kérnék, hogyha átküldenék majd a kész anyagot

      Köszönettel:
      Szici (a cikk szerzője)

      Válasz
    • Köszönöm én is!

      Olvastam a cikket, hát igen, nagy kérdés, hogy mennyi fog valóra válni az eredeti célokból..

      Sz.

      Válasz
      • Itt ugye 2 nagy ideológia (szabadság kontra közérdek(?) vetélkedik egymással, azaz a teljes anonimitás és a társadalom érdekében történő szabályozás és a felhasználókról való információ megszerzése, egyelőre főleg adózási kérdések miatt.

        A magyar adójogi szabályozás a magánszemélyekre (közel 30%-os adóteher) példátlan és véleményem szerint diszkriminatív is. Simán felveti a fennálló szabályozás Alkotmánybírósághoz való citálásának lehetőségét, ugyanis a meglévő szabályozás diszkriminatív, míg a megfelelő szabályozás elmaradása pedig anyagi kár(oka)t okoz.

        Szóval, ha csak ez utóbbiból indulunk ki, akkor van a Cypher punk mozgalomnak létjogosultsága! 🙂

        Válasz
        • Teljes mértékben egyetértek. Azt gondolom, hogy mivel nem egy utopikus filozófiáról van szó, hanem egy technológiába csomagolt rendszerváltásról lényegében, ezt a folyamatot nem lehet megállítani – én bízom benne.

          Válasz

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.