Radioaktív por lepheti el Európát a csernobili atomerőmű körüli harcok következtében

Ha a háború még nem jelentett elég rossz hírt, akkor ezentúl még jobban aggódhatunk, ugyanis az esély, hogy egy újabb radioaktív katasztrófa történik, egyre nagyobb. Beszámolók szerint az orosz és ukrán hadsereg ádáz harca elérte Csernobil térségét is, ahol a világ legismertebb atomerőmű-balesete történt 1986 márciusában. 

Anton Gerascsenko ukrán belügyminiszter tanácsadója elmondta, hogy orosz csapatok Fehéroroszország területéről behatoltak a csernobili atomerőmű övezetébe, más jelentések alapján már el is foglalták azt. Gerascsenko félelmét fejezte ki, ugyanis azt hangsúlyozta, hogy ha egy ellenséges rakétatámadás következtében megsemmisül a nukleáris hulladéktároló, akkor radioaktív por lepheti el Ukrajnát, Fehéroroszországot, majd Európát is. A belügyminiszter mellett az ország elnöke, Zelenszky is figyelmeztetett egy újabb katasztrófa lehetséges bekövetkezésére.

Az interneten elterjedt számos videó, melyeken rakétatásadások, légitámadások és egyéb csatajelenetek láthatóak képet kaphatunk arról, milyen ádáz harcot is vív a két ország egymással. Így egy félresikerült légicsapás bármelyik pillanatban kárt okozhat a radioaktív hulladéktárolóban, ezzel pedig a háború mellé egy újabb katasztrófát okozva a lakosság számára.

Dávid és Góliát harca

Az orosz támadás kijevi idő szerint csütörtökön, hajnali 5 órakor kezdődött, ami után egyre világosabb lett, hogy a harcok nemcsak Ukrajna keleti felére korlátozódnak. Több nagyvárost is támadások értek különböző légitámadások következtében. Harckocsikat is láttak száguldani Ukrajna határán Fehéroroszország felől, és több hír szerint fehérorosz katonák orosz csapatokkal együtt hajtják végre az abból az irányból való támadást.

Az orosz hadsereg alig néhány órával az offenzíva kezdete után bejelentette, hogy Ukrajna összes légvédelmi rendszerét kiiktatták. Ebből kifolyólag az ország nagy része felett az orosz hadsereg szerzett légifölényt.

Moszkva biztonságos átkelést hirdetett minden ukrán katona számára, aki leteszi a fegyvert. A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov szerint ideális esetben Ukrajnát fel kellene szabadítani a náciktól, a nácibarát emberektől és ideológiáktól. Peszkov kijelentette, hogy a műveleteket csak akkor fejezik be, ha a céljukat már elérték. Azonban az nem világos, hogy ez a kijevi rendszerváltást jelenti-e, bár eddig ez tűnik a legvalószínűbbnek. Sokak szerint a háború a második világháború óta a legsúlyosabb biztonsági válságnak tekinthető, és továbbra is kérdés, hogy még meddig fog tartani.