Spanyolországban alapjövedelemmel segítenék a rászorulókat
A koronavírus járvány miatt minden ország tömeges munkanélküliségre számít. Ki így, ki úgy, de az országok azon vannak, hogy segítsék a munkáját elvesztett vagy az alacsonyabb jövedelmű állampolgárokat. Spanyolország azt tervezi, hogy alapjövedelmet biztosít az alacsony bérrel rendelkező emberek számára.
Az ország gazdasági minisztere, Nadia Calviño (képen) nemrégiben azt nyilatkozta, hogy még nincs konkrét dátum kitűzve, de a spanyol tisztviselők is azt szeretnék, hogy minél hamarabb bevezetésre kerüljön, a kritikus helyzetre való tekintettel. A miniszter állításai szerint az alapjövedelmet a koronavírus járvány megfékezése után sem törölnék el.
Alapbér az alacsony jövedelműeknek
Spanyolországban már évek óta téma egy esetleges alapjövedelem bevezetése. Korábban a fiatalok körében lévő óriási munkanélküliség, most pedig a koronavírus járvány okoz elképesztő méretű jövedelemegyenlőtlenségeket a mediterrán országban. Az UBI támogatói úgy gondolják, hogy az alapjövedelemnek szuverén jognak kell lennie és azt semmilyen feltételhez nem szabadna kötni. A szükséges pénzt természetesen a kormánynak kellene biztosítania és a program hosszú távra szólna. Az új koronavírus okozta gazdasági visszaesés miatt Spanyolország több vezetője is sürgette a kezdeményezés elindítását. Calviño kijelentette, hogy “a lehető leghamarabb megcsináljuk. Hasznos lehet, nemcsak ebben a rendkívüli helyzetben, hanem a jövőben is”.
A spanyol szociális biztonsági miniszter, Jose Luis Escriva hozzátette, hogy “az alapjövedelem állandó védelmi hálót jelentene a legsebezhetőbbek számára”. Nem Spanyolország az egyetlen ország, ahol a vezetők alapjövedelem biztosításán törik a fejüket. Az ötletet többek között az Egyesült Királyság, Finnország és az Egyesült Államok hatóságai is felvetették már. Finnországban két éves tesztet végeztek, de nem igazán váltotta be a hozzáfűzött reményeket, hiszen az állampolgárok továbbra is munkanélküliek. Azok a munkanélküliek ugyanis, akik alapbérhez jutnak, nincsenek arra ösztönözve, hogy munkát találjanak. Andrew Yang, a 2020-as elnökválasztás egyik demokrata elnökjelöltje alapjövedelmet ígért az amerikaiaknak, de a választási versenyben nem jutott túl messzire. Bár sokan támogatnák az alapjövedelem ötletét, a közgazdászok arra figyelmeztetnek, hogy számos rejtett költséggel jár az alanyi jogon járó jövedelem.
Közgazdászok az alapjövedelem ellen
A Mises.org kutatója, Arkadiusz Sieroń azt mondta az elnökjelölt Andrew Yang havi 1000 dolláros ötletével kapcsolatban, hogy “az alapjövedelem havi 250 milliárd dollárba, évente pedig körülbelül 3 billió dollárba kerülne az államnak. Ez az Egyesült Államok GDP-jének körülbelül 14%-a, vagyis az összes kormányzati kiadás 42%-át, a szövetségi kiadások 73%-át tenné ki. Összehasonlításképpen, ez több, mint az egészségügyi, védelmi és oktatási kiadások együttesen és évente csak 12 000 dollárról beszélünk.”
Sieroń arra is kitért, hogy az alapjövedelem negatív hatással lenne a munkaerő kínálatra. A nem munkabérből származó jövedelem ugyanis növeli a költségvetési megszorításokat ezzel együtt a foglalkoztatás költségeit is. Ebből az következik, hogy nőhet a munkanélküliség vagy csökkenhet a munkaidő, ami bércsökkenést eredményez. Sokan azért is tartanak az állam által biztosított alapjövedelemtől, mert ezáltal növelné a kormány hatalmát és befolyását. Ráadásul az úgynevezett újraelosztási módszerek gyakran kudarcot vallanak, hiszen egyes csoportok megszedik magukat, míg másoknak semmit sem jut. Azok az emberek, akik 2009-ben beleszerettek a bitcoinba, ki nem állhatják az olyan központi elosztási módszereket, mint az alapjövedelem. Számukra elképzelhetetlen az államtól való függés, hiszen az a kéz, amely ad egy pillanat alatt el is vehet.
Az ingyen pénz, melyre a társadalom legelesettebb tagjainak valóban szüksége lehet, kevés, ha nem jár kiforrott ösztönző mechanizmussal a munkába állásra, vállalkozásra, befektetésre, amivel például a Bitcoin hálózat is rendelkezik.
