Svájci exbankár: ‘Nem ér semmit sem a pénz’

Oswald Grübel (képen), a svájci Credit Suisse és UBS bank korábbi ügyvezetője, élesen kritizálta a negatív kamatlábakat. Szerinte gyorsítani fogják a pénzügyi szektor hanyatlását.

“Őrültség a negatív kamatláb. Azt jelenti, hogy nem ér semmit sem a pénz,” nyilatkozta Grübel a svájci NZZ am Sonntag újságnak. “Amíg negatív kamatlábak fennállnak, addig a pénzügyi szektor esni fog.”

Grübel 2004 és 2007 között a Credit Suisse ügyvezetője, majd 2009 és 2011 között az UBS Group AG felsővezetője volt.

Svájcban a jegybank (SNB) már 2015 óta negatív irányadó kamatlábakat alkalmaz, hogy így tartsa kontroll alatt a svájci frank erősödését és stimulálja a gazdasági növekedést. A svájci frank bajait tetőzi, hogy a befektetők válság idején gyakran mint menedékeszköz tekintenek, ami árfelhajtó hatásként jelentkezik a deviza esetében.

És ahogy a világ egyre szélesebb mértékben fordul a negatív kamatlábakhoz (BoJ, EKB és a FED is szubzéró alá vinné a kamatlábat), a bankok szenvednek. Svájcban a Credit Suisse extra díjakat vetne ki a gazdag ügyfeleire, hogy így minimalizálja 0% alatti kamatláb extra költségeit.

Kémbotrány

Grübel kitért a svájci bankszektor egyik legfrissebb botrányára is. A jelenlegi Credit Suisse ügyvezető Tidjane Thiamnak le kellene mondania, véli Grübel, ugyanis magánnyomozókat fogadott fel, hogy kémkedjenek a korábbi vagyonkezelő Iqbal Khan ellen, aki ezután igazolt át az UBS bankhoz.

E helyett csak a Credit Suisse vezérigazgató-helyettese, Pierre-Olivier Bouee mondott le és vállalta magára a kémkedést. A reputációs kárt viszont már nem lehet visszazárni a palackba és a Credit Suisse komoly hitelességcsökkenéssel és hatósági vizsgálattal kell szembenézzen.

Az exbankár Grübel szerint a Credit Suisse botrány nem csak Svájcban keltett visszhangot, hanem világszerte és káros az egész svájci bankszektorra.

Persze Grübel se egy szent exbankár. 2011-ben azután mondott le az UBS éléről, hogy az egyik kereskedője közel 3 milliárd dollárt vesztett.

A bankszektor rothad szerte a világon ahogy a régi üzleti modelljeik nem tarthatóak fenn többé a változó generációs szokásoknak köszönhetően. Vajon még hány év mire eltűnnek a süllyesztőben e több száz éves paraziták és felváltja helyét egy peer-to-peer bankoláson alapuló rendszer, ahol mindenki a saját maga bankja?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük