De most komolyan: mire jók a kriptovaluták? (nem is gondolnád mennyi mindenre)

A kriptovaluták talicskányi rivaldafényt kaptak a 2017 év végi rali óta, de sokan még mindig nincsenek tisztában vele, hogy mire jók a kriptovaluták. A legtöbb cikkünk a nemzetközi agendával összhangban az aktuális helyzetre fókuszál, ami tömve van lélegzetelállító bejelentésekkel, világraszóló ICO projektekkel, mainstream média FUD-dal (Magyarország sekélyes gazdasági portáljaitól a nemzetközi vezető híroldalakig) és ennél jóval kevesebb józan elemzésekkel. Nem meglepő, hogy sokan a 2000-es évek elején kipukkant dotcom buborékhoz hasonlítják a kriptovalutákat és elfeledkeznek a valódi hozzáadott, társadalom-jobbító értékükről. Egyesek szerint: “Nincs olyan kriptovaluta, amit egy társadalmilag megbecsült és hasznos nemzeti fizetőeszköz ne tudna.”

Az állítás úgy ahogy van nem igaz, mivel a kriptovalutáknak számos olyan alkalmazási területe van, ami jóval túlmutat a Szilícium-völgy és Wall Street döntéshozóinak (és itt óvatosan megemlíthető a magyar ugari döntéshozók avítt hozzáállása is) konzervatív gondolkodásmódján. Ami még fontosabb, a kriptovaluták jelentette technológiai innováció tizedesjegyekkel nagyobb számú egyedi applikációt produkált már most, mint a nemzeti valuták valaha is.

Alapjaiban a kriptopénzek bárkinek, bárhol lehetővé teszik a direkt tranzakciót anélkül, hogy egy harmadik félnek kellene intézni a tranzakció lebonyolítását. Ez a látszólag egyszerű funkció a megoldások és fejlesztések széles tárházát kínálja a pénzügy, jog, biztonság és üzleti folyamatok területén.

Álljon itt példaként néhány a kriptovaluták megjelenésének köszönhető társadalmilag hasznos applikáció, már ha szabad teret adunk az elterjedésüknek.

1. Mire jók a kriptovaluták: közvetlen digitális utalások

Kezdetnek a legegyszerűbb felhasználási területet említenénk. Sokunknak természetes az online fizetés, de a jelenlegi körülmények között, se nem egyenlően hozzáférhető, se nem alapvető jog. Elsőként, nem mindenkinek van hozzáférése bankszámlához, hitelkártyához, ami nélkül még csak gondolni sem lehet az online tranzakciókra vagy internetes vásárlásokra. Emellett, a jelenlegi rendszerben, ami harmadik felekre támaszkodik a tranzakciók végrehajtásában, a rendszerben csak annyira lehet bízni, amennyire megbízol az OTP-dben, PayPal-odban vagy épp a Visa-ban. Ilyen szereplők könnyedén elsötétülhetnek technikai vagy kiberbiztonsági okok miatt, vagy a kormányok arra kényszeríthetik őket, hogy blokkoljanak bizonyos tranzakciókat, vagy ne adj isten rosszul kezelik, illetve nem rendeltetésszerűen használják a lakosság anyagi forrásait. Akármennyire is elméletinek és elképzelhetetlennek tűnnek átlagos olvasóink szemével az ilyen esetek, egyelőre tény, a felhasználóknak már-már vakon meg kell bízniuk ezekben a harmadik felekben és csak remélni, hogy jó gondnokai lesznek a rájuk bízott pénzügyi eszközöknek. Ez természetesen csak akkor áll fenn, ha a lakosságnak egyáltalán van hozzáférése a szolgáltatásokhoz.

A kriptovaluták esetén nincs szükség bizalomra a tranzakciók lebonyolításához. A kriptovaluták előbb-utóbb kiiktatják ezeket a harmadik feleket, mint az OTP-t és PayPal-t, mert semmi másra nincs szüksége a működéshez, mint számítógépek kiterjedt globális hálózatára. Ez azt jelenti, bárki tud közvetlenül tranzakciót lebonyolítani, nincs szükség egy platformra amire fel kell vezessük a pénzünk, átutaljuk pár klikkel, majd a címzett fél a központi platformra csatlakozva (legyen szó ATM-ről vagy banki felvétel stb.) lehívja azt. Ez azt is jelenti, hogy azok akik nem rendelkeznek hozzáféréssel a banki szolgáltatásokhoz, a kriptovaluták segítségével részt tudnak venni a digitális kereskedelemben.

Ez a direkt digitális pénzcsere nem lehetséges a hagyományos nemzeti fizetőeszközökkel. Ahhoz, hogy akárki direkt tranzaktálni tudjon, azt csak személyesen teheti meg, ami kényelmetlen és sokszor veszélyes. Digitális tranzakciók harmadik feleken keresztül bizalmat igényel a felhasználóban az adott központi platform iránt, ami sokszor drága vagy nem elérhető (gondoljunk csak a banki költségekre, átutalási díjakra, egyszeri ingyenes pénzfelvételre stb.). Arra nincs megoldás, hogy a hagyományos nemzeti fizetőeszközökkel lebonyolított közvetlen cserét a digitális cserével kombináljuk, erre csak a kriptovaluták képesek.

2. Biztonságos értékőrző

A kriptovaluták hasznosak az alkalmazási területükön kívül is, mint csereeszközök. Azzal, hogy nincs szükség harmadik félre értékkibocsátáshoz vagy az érték transzferjének lebonyolítására, a kriptovaluták visszaadják a felhasználók kezébe a totális kontrollt a (kripto)pénzügyeik fölött. Az utalások csak akkor lehetségesek, ha a felhasználó titkosítottan jóváhagyja a tranzakciót, ezt hívjuk aláírásnak a privát kulccsal. Ez azt jelenti, hogy csak az a felhasználó tud hozzáférni a pénzeszközökhöz, akinek a kezében a privát kulcs van.

A lehetőség életmentő lehet olyan helyeken, ahol az állampolgárok nem akarják a kormányaikra és intézményeikre bízni nehezen megkeresett pénzük gondozását. Vegyük példának Venezuelát, ahol a kormány elkobozhatja a magánszemélyek ingatlanjait és megtakarításait jogi vagy inflációs úton. Sajnos rengeteg venezuelai képtelen hozzáférni a hagyományos menekülési opciókhoz, mint például emigráció vagy a titkon beszerzett stabilabb devizák. A kriptopénzekkel új alternatívák nyílnak meg a venezuelaiak előtt: vásárolhatnak vagy bányászhatnak egy biztonságos értékőrzőt, amit nem lehet elkobozni vagy mesterséges inflációval értéktelenné tenni mivel kizárólag az állampolgárok birtokolják a privát kulcsaik fölötti ellenőrzés jogát. A kriptovaluta kereskedelem különösképp népszerű Venezuelában.

De egyben azok is részesülhetnek előnyeiből, akik egy felelősségteljesen működő monetáris rendszert használnak. A kiberbiztonsági kockázatok kihatással vannak a nagyobb pénzügyi intézményekre és egyre többen érzik úgy, hogy a személyes adataik ezeknél az intézményeknél káros szereplők akcióinak vannak kitéve. Hogy hozzáférjünk és használhassuk a hagyományos rendszereket pénzügyeinkhez, először fontos személyes adatokat kell átadnunk  a bankoknak, akik ezt az információt a bankszámlák és bankkártyák számaihoz kötik. A kriptopénzek esetében nincs szükség érzékeny adatok megadására ahhoz, hogy online kereskedelem során használhassuk, és a felhasználóknak nem kell pénzügyi intézményekben bízniuk, továbbá a webáruházaknak sem kell drága biztonsági rendszereket fenntartani a kibertámadások kivédésére.

3. Mikrotranzakciók és mérés

A közvetítő kiiktatása többet jelent mint egy potenciális fenyegetés eltüntetése. Csökkentheti a tranzakciók költségeit. Azzal, hogy egy felhasználótól a másikig külső felek (bankok, fizetési szolgáltatók stb.) bevonása nélkül tudunk értéket küldeni, a kriptovalutákkal egy olcsó alternatívát kapunk az utalások lebonyolítására. Azt jelenti, olyan tranzakciónak, melyeknek sok gazdasági értelme nincs köszönhetően a közvetítők által kivetett díjaknak most azzá válik, ami újabb lehetőségek tárházát nyitja meg.

Egy ilyen lehetőség a mikrotranzakciók, ami pontosan azt jelenti aminek hangzik: nagyon picike összegek utalása, akár néhány forint (vagy akár fillér). Amikor a kávéautomatába bedobjuk a pár száz forintot a mikrotranzakciók pontosan ezt fogják lehetővé tenni digitálisan. Amikor egy fizetős cikket szeretnél elolvasni, vagy csak wifi-re van szükséged, vagy egy játékban prémium tartalmat szeretnél vásárolni, vagy adományozni szeretnél pár forintot egy karitatív szervezetnek, az a pár száz forint elutalása sokszor nem kifizetődő a tranzakciós díjak miatt. E mellett nagy valószínűséggel regisztrálnod is kell az adott oldalra, vagy meg kell adnod a bankkártya adataid, ami extra idő és kinek van kedve állandóan ilyenekkel szenvedni. A 150 forintos kávéautomatás kakaónál a tranzakció díja lehet többe kerülne mint maga a kakaó, különösen ha több alkalommal akarsz vásárolni a hét során. Rengeteg tranzakció nem kerül végrehajtásra, mert a létező fizetési rendszerek nem tudják költséghatékonyan kivitelezni.

A kriptovaluták a történelem során először gazdaságilag kivitelezhetővé teszik a mikrotranzakciókat. Tegyük fel valaki egy fizetési fallal ellátott online cikket szeretne elolvasni (bár Magyarországon nem túl gyakori), de nem akar egy teljes hónapra előfizetni a lapra. Az olvasó egy mikrótranzakcióval kriptopénzt küldhetne a híroldal walletjébe csak az adott cikket feloldva és azt olvashatóvá téve. Az olvasó haszna, hogy pontosan azért fizet amit olvasni szeretne és a híroldal szintén jól jár, mert az árak nagyobb szegmentálása nagyobb olvasói elkötelezettséghez vezet. Ezen felül, a mikrotranzakciók egy alternatívát jelenthetnek a hirdetési modellek terén, szemben a jelenlegi webes tartalom utáni bevételgenerálási és adatvédelmi praktikákkal szemben.

A mérésen alapuló tranzakciók a mikrotranzakciók egy speciális formája. Egységnyi időre vonatkozó ár helyett a mérésen alapuló mikrotranzakciók segítségével a felhasználók korlátlan időre tudnak egy adott szolgáltatást igénybe venni. Az internetszolgáltatóknál lehet különösen hasznos megoldás. Ha valaki csatlakozni szeretne az internethez a telefonján, meg kell vennie egy X egységnyi adatforgalmat Y összegért Z időre attól függetlenül, hogy kihasználják-e a teljes keretet vagy sem. Ez sok esetben nem hatékony és rengeteg apró, de folyamatosan visszatérő kidobott pénz jelent. A hagyományos bankkártyákkal nem lehetséges az ilyen alkalmakkor fellépő költségek azonnali rendezése, vagy ha igen, körülményes, sok időbe telik, regisztrálni kell, extrába kattintgatni stb. A kriptopénzekkel azonnal, extra fáradozás nélkül lehet mikrotranzakciókat végrehajtani anélkül, hogy feleslegesen pénzt dobna ki az ember egy adott szolgáltatásért.

4. Okos szerződések

Azok, akik azt állítják a kriptovaluta nem tudja mindazt amit a nemzeti fizetőeszközök, azok nagy eséllyel nem fogják fel, hogy a koinok nem csak pénz, de programozható pénz. Előző példáinkban az egyszerű felek közötti transzferra és tárolásra helyeztük a hangsúlyt, de a kriptovaluták szkriptelési kapacitással is rendelkeznek ami lehetővé teszi az összetettebb tranzakciók kivitelezését. Ezeket nevezzük okos szerződéseknek és azért működnek, mert a váltás minden egyes eleme digitálisan kerül végrehajtásra.

Tegyük fel Gurblug meg szeretné ajándékozni a 3 éves fiát Mittudomént egy kis pénzzel a 18. születésnapján. Pillanatnyilag úgy néz ki, Gurblugnak keresnie kell egy ügyvédet, aki egy alapot létrehozva azt addig őrzi, míg el nem jön Mittudomén 18. születésnapja. Gurblug azonban penge programozó ork és rég rájött, nincs szüksége ügyvédre, lekódolja a tranzakciót saját maga. Gurblug először létrehoz két digitális tárcát, egyet saját magának, egyet Mittudoménnek. Majd Gurblug átutal 50 millió forintot a walletjába és elkezdi lekódolni az okos szerződést. Az okos szerződés úgy lesz megírva, hogy pontosan akkor utalja át az 50 millát Mittudoménnek, mikor betölti a 18. életévét, mondjuk 2033. szeptember 15-én, és a dátumon automatikusan átküldi az összeget Mittudomén walletjába és innentől ő rendelkezik fölötte. Amint Mittudomén felutalja az összeget a walletjába és kész az okos szerződés, ő többet már nem rendelkezik az 50 milliója felett, számára az el van zárva. Ez pontosan ugyanolyan mintha egy alapot hoznánk létre.

És ez még az egyik legegyszerűbb példa. Okos szerződést bármikor létre lehet hozni és a digitális ígéretek belekódolásával a protokoll azokat automatikusan végre is hajtja. A felhasználási területei az okos szerződéseknek nem ismer határokat: pénzügy, jog, személyazonosság és regisztráció, bérleti szerződések vagy akár logisztika.

Fontos ugyanakkor megjegyezni, az okos szerződések NEM egyenlőek a Bölcsek Kövével. Nagyon fontos, hogy a szerződő felek tisztában legyenek a kódjuk működésével és hogy pontosan úgy fog működni ahogy szeretnék látni anélkül, hogy bárki is megtámadhatná vagy feltörhetné. Az évek alatt volt pár óriás okos szerződés bukta, ahol több millió dollárnak veszett nyoma. A mindennapi rutinfeladatokra és az egyszerűbb megoldásokra már most alkalmasak az okos szerződések, ahogy kitalált karaktereinken keresztül illusztráltuk. Ahogy nő a fejlesztők tapasztalata és szaktudása e téren, úgy fognak az okos szerződések komplexitásban és biztonságosságban egyre kifinomultabbakká válni.

5. A monetáris alkalmazásukon túl

A fent említett példák csak pár példa arra, hogy mire is képesek a kriptovaluták a hagyományos nemzeti fizetőeszközökkel szemben. Ami viszont tényleg csodálatos a kriptopénzekben és az azokat aládúcoló blokklánc hálózatokban, hogy az elsődleges felhasználásuk még köszönő viszonyban sincs a ‘pénz’ funkcióval.

A korábbi blokklánc pénz tokenek jól szemléltetik hogyan lehet közvetlenül értéket utalni a világ bármely pontjára. De ezeknek a tokeneknek nem kell feltétlenül értékkel rendelkezniük és valutaként viselkedniük. A végén úgyse többek mint zérók és nullák halmaza a számítógépen. Ami viszont fontosabb, hogy egy blokklánc token bármit reprezentálhat amit digitalizálni lehet. És mivel a blokkláncok cenzúra rezisztensek, egy új adat felfűzve a blokkláncra egy megmásíthatatlan online rekordot jelent. Ez a virtuális megváltozhatatlanság ugyanakkor kizárólag a nyílt blokkláncokkal együttműködő tokenekre vagy szűkös komponensekre jellemző.

Vegyük például ezt a friss sztorit Kínából: Egy álnéven író blogger nem sokkal korábban arról publikált, hogy egy gyógyszeripari cég emberi életre veszélyes oltóanyagokat árul. A sztorit felkapta a közösségi média is, de a kormány cenzorai rögvest törölték a bejegyzést. Hogyan tudna a blogger meggyőződni arról, hogy a bejegyzése nem vész el a digitális süllyesztőben? Fogta magát és egy nyílt blokklánc hálózatra, ez esetben az Ethereumra töltötte fel a tartalmat. Egy fillérekbe kerülő ether tranzakcióval a blogger egy expozét mellékelt a tranzakció metaadatához így téve halhatatlanná a bejegyzését a publikum számára.

Hasonló alkalmazásai a blokkláncoknak olyan helyeken hasznosak, ahol a társadalom tisztában van a magas szintű korrupció létezésével. Nem hinnénk hogy túl messze kéne vándorolnunk mi magyaroknak se e téren, szóval ki tudja, mikor lesz hasznos számunkra is a blokkláncok előnye. Természetesen számos más adatot lehet rögzíteni a blokkláncon, legyen szó pénzügyi vagy jogi dokumentumokról. Egyesek azt tervezik, hogy az ingatlan és föld nyilvántartás ‘blokkláncosítanák’ így téve szükségtelenné a drága adminisztrációt és hatékonyabbá az ingatlannyilvántartás. Megint mások Dropboxhoz hasonló szolgáltatáson dolgoznak, ahol a blokkláncon fájlokat lehet tárolni.

Decentraland

Ez a rövid írás nem elég arra, hogy átfogó képet adjon a kriptovaluták alkalmazási területeinek tengeréről, de tán eleget tesz céljának, hogy demonstrálja, a kriptovaluták sokkal többre képesek mint a hagyományos valuták valaha is képesek lesznek. Sose késő kideríteni milyen mély a nyúl ürege és megérteni egy technológia működését, különösen akkor, ha annak anyagi-befektetési vonzata is van. A jó dolog a kriptovalutákban, hogy teljes mértékben önkéntes alapon működnek: ha valaki kényelmetlenül érzi magát a használatuktól, akkor beveszi a kék bogyót és másnap felébred a banki hitelekkel, (hiper)inflációval, Matolcsykkal körülbástyázott hétköznapi világában (kicsit eltúlozva). Ha viszont marad a pirosnál, akkor indul a garantált wild ride a jövő felé azzal az aprócska nüansszal, hogy a kék bogyó továbbra is ott vár az éjjeli szekrényen.

Rengeteg válaszunk van arra, hogy miért töltünk ennyi időt kriptovalutákkal. Valakik írnak, mások üzletet fejlesztenek vagy harmadik világbeli országokban olcsó energia után kutatnak, megint mások prédikálnak vagy egy új protokoll lekódolásán dolgoznak éjt nappallá téve. A kriptovaluták, köszönhetően a kifinomult ösztönző mechanizmusainak, az innováció melegágyai. És habár megvannak az árnyoldalai is, azok mind eltörpülnek hasznossága és társadalomformáló ideái mellett. Az ötlet, hogy Te akárkinek akárhova küldhetsz értéket anélkül, hogy bárki is korlátozni tudna benne, mialatt matematika és algoritmus egyengeti tranzakcióid célba érését, az egyenes út a totális pénzügyi szabadság felé. Elvégre, miért ne lehetne mindenkinek egy saját bankja?