Szigorúbb szabályzásnak veti alá a kriptotőzsdéket a Pénzügyi Akció Munkacsoport

A Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) tegnapi bejelentése szerint a kriptotőzsdéket hamarosan szigorúbb előírások betartására kötelezik.

Pár szó a Pénzügyi Akció Munkacsoportról

Az 1989-ben megalakult Pénzügyi Akció Munkacsoport (Financial Action Task Force – FATF) jelenleg 39 tagból áll. Tevékenységi köre leginkább a pénzmosás elleni szabályzásokra és a terrorizmus finanszírozásának megakadályozására terjed ki. A Munkacsoport által hozott szabályzatokat a tagországok legtöbb esetben beillesztik a saját jogrendszerükbe, miután törvény erejű okmánynak számítanak. Emiatt, a tegnapi bejelentés óriási hatással lehet a kriptotőzsdék további működésére.

Búcsút inthetünk a névtelenségnek?

A Munkacsoport által kiadott szabályzat nem újdonság, hiszen a javaslatról már korábban is olvashattunk. Most azonban kezdenek komolyra fordulni a dolgok. Ha valósággá válnak a szabályzat rendelkezései, akkor búcsút mondhatunk a kriptovaluták által nyújtott névtelenségnek. Legalábbis ami a centralizált kritpotőzsdéken való tranzakciókat illeti.

A szabályzat rendelkezései szerint a kriptovaluta tőzsdéknek ellenőrizniük kell minden tranzakció résztvevőinek személyazonosságát. Itt persze nem csak névről beszélünk, hanem címről, születési időről, személyiről és hasonló személyes adatokról. Ez megakadályozná a digitális valuták illegális célokra való használatát, illetve felfedné a bűnözők kilétét. Legalábbis a szabályzat megalkotói és támogatói szerint. Továbbá, a tőzsdéknek háttérellenőrzéseket kell majd végezniük, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy ügyfeleik nem vesznek-e részt illegális tevékenységben. A kriptotőzsdék ezen felül kötelesek megvizsgálni, hogy egy adott tranzakció összhangban van-e az ügyfeleik által megadott adatokkal. Igazából hasonló kötelezettségeik lesznek a tranzakciók ellenőrzése terén, mint a bankoknak.

Az Egyesült Államok pénzügyminisztere, Steven Mnuchin, azt nyilatkozta, hogy az új szabályzat ugyanúgy kötelezi a digitális eszköz szolgáltatókat a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni törvények betartására, ahogyan a hagyományos intézményeket is kötelezik a pénzmosásra vonatkozó törvények. Ebből a szempontból talán meg lehet érteni a szabályzat összeállításának hátterét.

Simon Riondet, az Europol Pénzügyi Információs részlegének vezetője egy interjúban azt nyilatkozta, hogy a kriptovaluták segítségével történő pénzmosás az elmúlt időszakban növekvő tendenciát mutatott. Hozzátette, hogy a darkweben történő nyomozások kimutatták, hogy a fizetések legtöbbször kriptovalutában történnek.

A széleskörű elterjedéshez kompromisszumokra van szükség

Tény, hogy a digitális valuták illegális célokra is használhatók. Igaz, ez jobban a titkosoinokra, mint a Zcash, Monero igaz, mint a bitcoinra, de a lényeg ugyanaz. Egy ország szemszögéből talán veszélyesnek tűnhet a jelenlegi helyzet a kriptotőzsdéken. Néhány klikk segítségével akárki regisztrálhat a tőzsdék egyikén és pénzt küldhet, illetve fogadhat bárki tudomása nélkül. Abban nem kételkedek, hogy a felhasználók 99 százaléka nemes szándékkal használja a kriptovalutákat, viszont a maradék 1 százalék által végzett tevékenységek fenyegetően hatnak egy állam szemszögéből.

Ha figyelembe vesszük a Munkacsoport szabályzatában felsorolt személyes adatokat, akkor nem látszik olyan szörnyűnek a helyzet. Gondoljunk csak bele, hányszor adtuk meg a címünket és a születési dátumunkat az interneten egy regisztráció vagy megrendelés során. Ritkább esetben talán személyi számunkat is. Ráadásul, ha egy bank kéri ezeket az adatokat, gondolkodás nélkül megadjuk őket. Ha valóban erre van szükség a digitális fizetőeszközök elterjedéséhez, akkor ez nem túl nagy ár. Ha kivesszük ezt az aduászt az országok kezéből, akkor többé nem tudnak azzal érvelni, hogy a kriptovaluták illegális célokra is használhatóak, hiszen az általuk írt szabályzat alapján fogunk eljárni. Ha valóban az a cél, hogy a digitális fizetőeszközök globálisan elfogadottak legyenek, akkor az ilyen szabályzatokat el kell fogadni. Naiv elgondolás az, hogy a világ kormányai meg fogják engedni az anonim tranzakciókat egy széles körben használt fizetőeszköznél. A helyzet pozitív oldala viszont az, hogy a szigorúbb szabályzással talán a konzervatívabb emberek is bátorkodnak majd megismerkedni a digitális fizetőeszközök nyújtotta lehetőségekkel.

Ha a kriptoközösség rosszul fogadja a Pénzügyi Akció Munkacsoport által előírt szabályokat, akkor a tőzsdék kénytelenek lesznek kitalálni valamit, ha nem akarják elveszíteni ügyfeleiket. A tőzsdék olyan országba helyezhetik majd át székhelyeiket, amely nem fogadja el a Munkacsoport előírásait. Ez persze csak ideiglenes megoldás lehet.